Az őszi szezon első budapesti parkversenyére október 8-án kerül sor a város belterületén, az Orczy-kertben. A körbeépített, helyenként magas kőfallal bekerített park mellett a fővárosi lakosok nap mint nap elhaladnak, és sokan nem is sejtik, hogy milyen szép őspark rejtőzik a falak mögött. Lássunk egy kis ízelítőt a kert múltjából.
Az Orczy-kert
Orczy Lőrinc báró, hadfi és poéta 1783-ban
vásárolta a külső Józsefvárosban azokat
a majorságokat, amelyek területén idősebb fia, József,
aki örökölte apja természetszeretetét, 1794-ben
Pest város első nyilvános angolparkját létesítette.
A mai Üllői út, Orczy út, Diószeghy Sámuel
utca és Korányi Sándor utca által közrefogott
területen Petri Bernhardt kertépítész tervezte és
alakította ki az alapító család nevét viselő
kertet, amelyet a XIX. század elején fényes ünnepség
keretében adtak át a közönségnek.
József után öccse, László továbbfejlesztette
a parkot, séta és lovagló allékkal bővítette.
Rövidesen a pestiek kedvenc kirándulóhelye lett. Kedvelték
az Illés kút kristálytiszta forrásvizét,
a kert közepén elterülő tavon csónakáztak.
Az Orczy család 1829-ben eladta az angolparkot a Mária Ludovika
nevét viselő Magyar Hadi Tanoda felépítése
céljára. A kertet ma körülvevő épületegyüttes
legjellegzetesebb objektumai épültek fel ekkor, melyek még
ma is meghatározó elemei a park arculatának.
A II. világháború után a Ludovika épületét
a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el, majd később
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem. 1956 után
a kert Asztalos János nevét viselte a rendszerváltásig.
Ekkor alakították ki a sportpályákat és a
kiszolgáló épületeket, a zöld terület egy
nagy részét buszgarázsként "hasznosították".
A kert területe 23 hektárról 14 hektárra csökkent.
Eredeti nevét 1990-ben kapta vissza. Az egykori Lovardából
Alfa Mozi lett, amely 1992-ben leégett, újjáépítése
után a Magyar Természettudományi Múzeum költözött
a sokat látott falak közé.
A Ludovika volt vívótermét teljes belső és
némi külső átépítés után,
1997-ben a Bárka Színház vette birtokba.
Az Orczy-kertben a Józsefvárosi Kulturális Központ
számtalan rendezvényt szervez, e mellett sportolásra, egészségmegőrzésre,
rekreációra alkalmas pályák, területek és
eszközök bő választékát kínálja
a felfrissülni vágyóknak. A kert jelenlegi állapotában
is jelentős szerepet tölt be a főváros egyre fogyatkozó
zöldterületei között.
A parkról már a 80-as évek elején készült
térképvázlat, amely az 1982/9-es BTFSZ tájékoztatóban
is megjelent. Iskolai versenyek, edzések is voltak a parkban. Ide jártak
éveken át az ELTE Térképtudományi Tanszékének
hallgatói felmérési gyakorlatokra, amelynek vázlatait
felhasználtuk a mostani térkép készítésekor.
Remélem a parkról készülő új térkép
jól fogja szolgálni a fővárosi tájfutást,
bővíti a pesti oldal térképválasztékát
és egyúttal lehetőséget biztosít a szomszédos
Deák Diák iskola tanulóinak a sportág tudnivalóinak
elsajátításához.
Schell A.
Vissza a Tájoló 2003/8 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!