Munkatársunk megkereste Hegedüs Ábelt, a 4. 3Sz parkverseny rendezőjét, hogy megtudjuk a lebonyolítás műhelytitkait.
T: Gratulálunk a jól sikerült rendezvényhez!
Á: Köszönöm, talán az erős reklámozás
vagy a jó idő miatt, de a havas-jeges talaj ellenére közel
kilencvenen futottak, ez több, mint duplája az előzőeknek.
A hóviszonyok egyébként az utolsó pillanatban romlottak
el az olvadás-fagyás hatására, hétfőn
még alig volt jég.
T: Hogyan jött a fázisnyomatos verseny ötlete?
Á: Szükségből próbáltam erényt
kovácsolni, ugyanis kiderült, hogy a térképeket raktározási
gondok miatt bezúzták, csak nagy nehezen sikerült 35 térképet
összeszedni. Előkerültek viszont a szekrényem mélyéről
a fázisnyomatok, így magát kínálta az ötlet.
Ezzel ugyanis a kis területű terepet mintegy megsokszoroztam, érdekes
tájékozódási feladatot is ad, meg hát a térképcsere
miatt kevesebb térkép szükséges.
T: Az azért mégis túlzásnak tűnik, hogy a
kék pálya második pontja a jelkulcsra került!
Á: Kicsit tartottam ettől, féltem , hogy amikor a kék
fázissal nekiindulnak a versenyzők, nehezen fognak eligazodni,
de felesleges volt az aggodalom. Sokan nem nézték a pontmegnevezést
sem, ők meglepődtek, hogy nincs ivókút, de alig
volt, akinek nem tetszett ez ötlet. Az internetes válaszolók
között akadt, aki várt is tőlem valami különlegeset,
örülök hogy neki sem okoztam csalódást. Egyébként
sokan észre sem vették a becsapást, szerintem olyan is
lesz, aki csak ebből a cikkből tudja meg a trükköt.
T: A térképcserénél voltak fennakadások,
mi okozta ezt?
Á: Elsősorban az, hogy a végleges létszámnak
kevesebb, mint fele jelentkezett be előre, ezért nem készültünk
ennyi futóra. Másrészt nem számoltam azzal, hogy
néhányan azért hosszabban elböngésznek a fázisnyomatokkal.
Különösen a zölddel volt gond, mert abból csak 7
példány maradt, hiába hagytam ki a női pályából,
többször várni kellett a térképre. Itt szeretném
megköszönni a sportszerű versenyzést mindenkinek, senki
nem morgott a várakozás miatt, pedig ilyen időben ez különösen
kellemetlen. Sajnos a pályánkénti időmérés
sem sikerült, a végeredmények tájékoztató
jelleggel fent vannak a web-en, aki kérte, annak bemondás alapján
levontunk az idejéből a várakozásért, aki
mérte a saját futóidejét, ott azt írtuk be.
Három futónak egyáltalán nincs ideje, tőlük
külön elnézést kérek és kívánságra
visszaadom a nevezési díjat.
Végezetül sokan sajnos a rajtszámuk helyett a rajtidejüket
mondták be a térképcserénél, elvitték
más térképét, az övék pedig ott maradt.
Szerencsére mindenkinek jutott térkép, ha fénymásolt
is.
T: Sokan nem kapták meg a térképüket, a vezértérképet
illetve a minden befutónak járó ajándékot
(a változatosság kedvéért: térkép
az Ábel Kft. munkáiból). Mit tegyenek?
Á: Akik e-mail-ben jelezték az igényüket, azoknak
névreszólóan eltettem a térképeket. A Szpari
kupán (és telefon, fax, email, postagalamb) fogadom még
az igényeket és a versenyeken, ahogy tudom, kiosztom..
T: Aki valamilyen okból nem tudott részt venni, mire számíthat?
Á: Eddig nagyon pozitív volt a visszhang, ha lesz lehetőség,
évente legalább egyszer rendezek hasonlót. Rengeteget tanultunk,
legközelebb lesz rajtszám, mindenkinek külön térkép,
talán még SI is.
T: Miért éppen a Tabán?
Á: Ezer szállal kötődök ehhez a zöld folthoz,
sokszor gondolok H. M. kormányzóra, aki lebontatta az itteni girbegurba
utcákat, mert zavarta a kilátását a Királyi
Palotából, így jött létre a park.
A hatvanas években itt zajlottak a BEAC híres edzései reggelenként
6-kor (!!!) Garay Sanyi bácsi vezetésével, később
Svarc (Fekete Jenő, jelenleg a BTFSz elnöke) hajszolt itt minket,
amíg öt bajnoki aranyat nem nyertünk az ificsapattal. (Ebből
az éjszakai egyéni különösen kedves emlékem,
egyrészt mivel máig az egyetlen egyéni bajnokságom,
másrészt bátyámmal itt állítottuk
fel azt a - manapság, a kategóriák szaporodásával
szinte megismételhetetlen - rekordot, hogy egy OB-n minden bajnoki cím
egy családba került!)
1984-ben ez a térkép (amin a mostani volt az első verseny!)
volt az egyik első önálló munkám. Megfelelő
alaptérkép híján lejtőszögmérő
segítségével rajzoltam meg a szintvonalakat, családi
vállalkozásként: A munkában feleségem segített,
újszülött lányunkat mózeskosárban letettük
látótávolságban, a sétálók
rémülten nézték, ahogy a kutyák szagolgatták
(most érettségizik - nem a kutya!). Külön szerencse,
hogy akkoriban a Kartográfiai Vállalatnál dolgozván,
engem bíztak meg a térkép befejező munkálataival
is, így végül nemcsak a nyomásnál, hanem még
a vágásnál is személyesen jelen lehettem. Örülök,
hogy végül sikerült rajta versenyt rendeznem, hiszen amiért
készült, az iskolás gyerekek tájékozódni
tanítása, Skerletz Iván nagyszerű ötletéből
sajnos nem igazán valósult meg.
T: Köszönjük a beszélgetést és a versenyzők
nevében a munkádat!
Á: Én pedig segítőimnek, Síkhegyi Gabinak
és a Hegedüs család több ágának-bogának
köszönöm a kitartást valamint az ötven éves
Szparinak az öltözőt és a térképeket!
A Tájoló nevében kérdezett: -háb
Vissza a Tájoló 2003/2 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!