Több évtizedes sportújságírói múltam,
de főként az új életre keltett november végi
Skerletz Iván hegyi futóverseny propagandájának
tapasztalataiból kiindulva szeretném elsősorban az MTFSz-nek,
a BTFSz-nek, de a nagy versenyeket rendező kluboknak is figyelmébe
ajánlani a Magyar Újságírók Országos
Szövetségének minden esztendőben megjelenő
évkönyvét.
Az elmúlt év nagy részét az Esztergom melletti tanyámon
töltöttem. Amikor megkaptam a Skerletz emlékverseny kiírását,
kíváncsi voltam, hogy a térségi médiák
hallottak-e egyáltalán az év legkeményebb versenyéről.
Lesújtók voltak a tapasztalataim.
Telefonáltam a szövetségbe és kértem, küldjenek
egy tucatnyi versenykiírást. Amikor ezek megérkeztek, nyakamba
vettem Esztergomot. Elmentem a Springer-féle megyei lap, a "24 óra"
kihelyezett szerkesztőségébe, küldtem versenykiírást
a másik megyei lapnak, a Komárom-Esztergom megyei Hírlapnak
és nem hagytam ki az Esztergom és Vidéke című
városi hetilapot, az Esztergomi Városi TV-t, valamint a Kék
Duna Rádiót és az Új Esztergom Rádiót
sem. Egyet-egyet kirajzszögeztem a Szabadidő Központ- és
az Esztergomi Vasas horgász egyesület hirdetőtáblájára
is, de jutott még a városi sportfelügyelőségnek
is.
Nem volt hiába.
A rádiók többször is beharangozták az eseményt,
az Esztergom és Vidéke két illusztrált előzetest
követően az eredményeket is leközölte és
azt mondják, (a tanyámon nincs kábel-tévé
és a megyei lapokhoz sem jutottam mindig hozzá) hogy a többi
média is tisztességesen foglalkozott a Skerletz Iván emlékversennyel.
A lényeg. Nemrégiben megjelent a MUOSZ évkönyv 2003.
Huszonegy adatbankjában (napilapok, hetilapok, folyóiratok, helyi
tévék, rádiók és lapok, valamint hírügynökségek
stb.) mintegy 8000 médiaszereplő neve, címe, telefonja,
faxa, E-mail-je, főszerkesztője kapott helyet.
A mai világban módfelett felértékelődtek
a helyi hírek. Egyetlen helyi lap, rádió- vagy tévéállomás
nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne foglalkozzon olyan eseménnyel,
amit a konkurencia is leadhat.
Ezt a tendenciát kell(ene) ügyesen kihasználni.
Például a következőképpen:
1. Egy hónappal az esemény előtt a Nemzeti Sporttól
az MTI Sportszerkesztőségéig, a Westel Presstől
a Népszava sportrovatáig, a helyi sportfelügyelőségektől
a helyi médiákig mindenkivel tudatnám faxon, E-mailben
vagy levélben, hogy az idén is megrendezzük versenyünket
(ha nemzetközi és hagyományos, akkor okvetlenül feltüntetni),
ahol a korábban már kétszer győztes X.Y.-nak esélye
van arra, hogy harmadszor is nyerjen és ezzel a vándordíj
végleges tulajdonosa legyen. Mivel az újságírók
zöme autóval jár, okvetlenül célszerű feltüntetni
a versenyhelyszín megközelítésének útvonalát
(már amennyit egy hónappal a verseny előtt lehet) és
annak a személynek elérhetőségét, aki további
információkat adhat. Küldhetünk fotót és
térképet is, de ne számítsunk arra, hogy visszakapjuk.
2. Egy héttel a verseny előtt minden lehetséges információt
küldjünk el, de hagyjuk magunknak egy kiskaput pl. így: "a
VB bronzérmes svéd X.Y., vagy a tavalyi hosszú távú
magyar bajnok is jelezte indulási szándékát, de,
hogy felépül-e sérüléséből, megszül-e
addigra a felesége stb. az csak az utolsó pillanatban derül
ki. Ha szerencsénk van felhívnak, hogy megjött-e X.Y.? Szült-e
a felesége? Adjuk meg a lehető legjobb megközelítési
útvonalat. Tréfásan tudassuk, hogy az útba eső
csárdában remek halászlét, pacalt vagy rántott
akármit lehet kapni. Közöljük, hogy a verseny végeztével
azonnal feltesszük internetre a végeredményt, de ha kell
faxon is el tudjuk küldeni.
Ha szerencsénk van, akkor van az ismeretségi körben MUOSZ
tag, akinek ingyen jár az évkönyv. Ha nincs, akkor 4000 Ft-ért,
a következő címen lehet megrendelni: Sajtóház
Kiadó. E-mail: masa@muosz.hu. vagy faxon: /1/478-9059.
/harcsa/
Vissza a Tájoló 2003/2 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!