Látogatóban Oláh Katalinnál


Oláh Kati második kislánya, Dalma 2002 decemberében született meg. A nagytestvér, a most még óvodás és az édesanyja keresztnevét viselő Katalin születése után is meglátogattuk otthonában az Orosz családot. Így tettünk most is.

-Szervusztok! Gratulálunk a picihez!
-Köszönöm szépen.
-Hogyan éltek a második kislányotok megszületése óta?
-A nagylány elkényeztetett bennünket, mert sokkal nyugodtabb baba volt, mint a kis Dalma! Jelenleg még fárasztóak a napjaim, mert Katához viszonyítva többször kell éjszaka is szoptatnom! De persze ennek is megvan a maga bensőséges öröme!
Rengeteg segítséget kapok a páromtól Józsitól és a nagyszülőktől is! Szóval babázgatok.
-Mit szól a kis Kata ehhez, hogyan éli meg a kistestvér jövetelét?
-Örömmel és féltékenység nélkül, de a kelleténél nagyobb ambícióval. Szeretne ő is többet segíteni, babázni de sajnos még meg kell elégednie az egyszerű feladatokkal a kicsi körül.
-Nagyon régen indultál komoly tájfutó versenyen, gyakorlatilag a 2002-es idényt Dalmának szentelted.
-Én mindig komolyan veszem a célkitűzéseimet. A 2001-es finn vb volt az utolsó nagy kihívás, amelynek egyéni számaira felemás érzésekkel emlékezem. A középtáv döntőjében tartani tudtam a tempót a legjobbakkal, de vétettem egy kapitális hibát. Őszinte leszek, akkor csak becsületből futottam végig a pályát.
-A klasszikus számban pedig a szakértők elismerésére úgy lettél 18., hogy egy igazán nehéz skandináv terepen 10 percre voltál a győztestől! Ennek a számnak kétszeres világbajnokaként Te hogyan zártad le magadban ezt a futást.
-A klasszikus versenyem jól sikerült, nem sokat hagytam a pályában. Komoly hiba nélkül mentem végig, de szerintem a "futószakaszokon" jöttek össze a másodpercek. A futásom után előkelőbb helyezést reméltem.
-Ez a Skandináv terepnek tudható be?
-Legfeljebb annyiban, hogy az ott felnövő versenyzők zsigereiben lehet valamivel több.
-Mi azért nem felejtettük el, hogy ezt követően kontinentális jellegű világversenyen, a nem olimpiai sportok Világjátékán, (World Games, Akita) megint bizonyítottál.
-Akita hangulata tényleg csak az olimpiákkal vethető össze. Bár a világbajnokságot tartotta a mezőny az év versenyének, abban a légkörben mindenki tudása legjavát nyújtotta. Nekem a 6. hely jutott, és ez jól jött a lelkemnek. A terepszemle pedig hasznos lehet a 2005-ös Japánban megrendezendő vb előtt.
-Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő években is remélhetjük még részvételedet a világversenyeken?
-Korai lenne most még pontos terveket készíteni. Dalma jelenléte uralja napjaimat és így jelenleg a család fontosságával semmi nem vetekedhet. Később igyekszem majd olyan napirendet kialakítani, hogy az edzésekre is jusson kellő idő.
-Vannak már elképzeléseid a svájci vb-re történő felkészülésről?
-Sok bizonytalanság van, hiszen a vb-ig már kevés az idő. Egyelőre nehezen mérhető fel, kondicionálisan mire leszek képes. Másrészt a válogatottban előírt szintidőket nem tudom határidőre teljesíteni. Más leosztásban fogok készülni, mint ahogy az a többiek számára a felkészülési tervben áll. De a szintek elérése normális esetben nem jelenthet problémát, azok számomra nem a csúcsot, hanem az eszközt jelentik!
-Azt gondolom, hogy ez a szakfelügyelő Lantos Zoli számára sem jelent majd gondot esetedben! Mikor ültök le ezeket a kérdéseket egyeztetni?
-Óvatos vagyok. Félek az első futásoktól, mert emlékszem hasonlóra, amikor hosszabb kihagyás után az ismert futóköreimen abba pirultam bele, hogy az órára néztem.
A szülést követő 6. héten lesz a következő fontos orvosi ellenőrzés. Ezt követően kezdek majd sportolgatni, de ez még nem az edzés kategóriába tartozik.
Az itt szerzett tapasztalataim után van csak értelme konkrétumokról beszélni!
Nagyon átgondoltan, fokozatosságot tartva fogok edzeni és remélem türelmes maradok, hogy a vb-ig töretlenül építkezni tudjak. Csak a vb lehet a cél, mert ha korábban már bizonyítgatnom kell, kevesebbre futja majd.
-Kik segítenek majd a felkészülésed alatt?
-A család segítsége a legfontosabb, de itt szerencsére nincsenek kérdőjelek. A Szegedi Vasutas SE korábban is, most is biztos bázisát jelenti a felkészülésemnek. Őket az elmúlt évben csak annyiban tudtam én segíteni, hogy "háziasszonykodtam" a klubunk által rendezett Hungária-kupán. Szép napokat éltünk ott át. Saját döntésemen múlik, hogy a finn klubom, a Kalevan Rasti meghívására skandináv tapasztalatokra is szert tegyek. Most a szoptatási időszakban még nem érzek ehhez nagy kedvet. Főleg, hogy Svájcban, kontinentális terepen lesz a vb. Kárai Kazival folyamatosan tartom a kontaktust. Sógorom, Jécsák Attila bármikor kész velem edzeni, de rajta kívül más edzőpartnereket is könnyen találok, lányokat, fiúkat egyaránt. Számítok a válogatott programjaira is.
-Milyen a hangulat a kereten belül?
-A hangulat jó, de néha pont ez a baj. Ugyanúgy mint a hétvégi versenyeken összejövő sporttársak esetében hangsúlyeltolódás figyelhető meg! A természet élvezete mindenképpen, a buli, a szórakozás jelentősége azonban fenntartásokkal nevezhető pozitívnak. A válogatottnál a teljesítményre kell kihegyezni mindent, nem szabad a bankettre koncentrálni a felkészülésben! El kell találni a helyes arányokat!
-Te ezek szerint megszállott élsportoló vagy! Finnországban kihagytad a sprintversenyt, holott az egyszerű tájékozódási feladattal atlétikus futóképességeket igényelt! Idén is az általad legkomolyabbnak vélt klasszikus számra koncentrálsz, vagy más elképzeléseid vannak?
-Nem befolyásolnak korábbi berögződések, a klasszikusra való felkészülésben az idő szűke miatt kevésbé bízom, mint a rövidebb számokra való koncentrálásban. Azok persze sebességfüggők, amire a felkészülés ilyen rövid idő alatt szintén kockázatos!
-Az idei - a futók számára - kegyetlen EB-program mindenképpen jelzi, hogy dönteni kell a versenyszámok között!
-Meglep, hogy a svájci vébén ismét más időterv szerint fogunk versenyezni.
-Valóban új helyzet, hogy a hosszútáv selejtezője és döntője közötti napon rendezik a sprint döntőt! Ezt megoldani másoknak sem lehet egyszerű feladat! A középtávú versenyeken délelőtti selejtező és délutáni döntők alapján hirdetnek győzteseket. Ehhez is speciális felkészülés szükséges! A váltóval meg -amely adott esetben titkos pihenő is lehetne- nincs mit variálni, mert az az utolsó versenyszám.
Milyen céllal vágsz majd neki a versenynek, ha elindulsz?
-A felkészülésemnek megfelelően a lehető legtöbbet szeretném nyújtani. Nem helyezésre, hanem hiba nélküli tökéletes futásra törekszem!

Olcsó poén lenne, hogy minden világbajnoki címhez tartozik egy gyerek, hiszen annyi az összefüggés a kettő között, hogy éppen 2:2 az állás! Beszélgetésünk alapján mindkét területen van még esély! Sok sikert, erőt és egészséget kívánunk!

Riport: Dosek Ágoston
Fotó: Nemesházi László



Vissza a Tájoló 2003/01 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!