Európa-bajnokság után

A magyar tájfutó sport újabb nagy esemény megrendezésén van túl, tovább öregbítve hírnevét a nemzetközi tájfutó életben. Az egyhetes program mind a rendezők, mind a versenyzők számára fárasztó és igénybe vevő volt, különösen a versenyek nagyobbik részét kitevő rendkívül hideg időjárásban. A rendezés és a versenyek magas színvonalat képviseltek, néhány hiba mellett elégedettek lehetnek mind a rendezők, mind a versenyzők. A magyar csapat felemás teljesítményt nyújtott, Doma EB 6. helyezése az eddigi legjobb férfi helyezés világversenyen, VB-n vagy EB-n, ugyanakkor voltak, akik messze elmaradtak saját várakozásuktól is, képességeiktől is. Összességében eredményesen szerepelt csapatunk, jobban, mint 1995 óta bármikor felnőtt világversenyen.
Néhány szó a hazai pályáról. A sprint és a hosszú táv terepének ismerete komoly előnyt jelentett mindazon versenyzőnknek, aki fizikailag felvette a versenyt az élmezőnnyel. Ez abban nyújtott segítséget, hogy előre tudtuk, milyen jellegű terepen lesz a verseny, milyen tájékozódási technikákat és taktikát kell alkalmazni.
Másrészről a szállás és a szállítás egyetlen mozzanata sem juttatta eszünkbe a hazai pálya előnyét. Például a hideg, esős, egész napos verseny után "vérfagyasztó" volt a fűtés nélküli hideg szállásra visszatérni, ahol jéghideg zuhany alatt fürödhettünk.
Miért lehetünk elégedettek a csapat eredményével?
Elsősorban azért, mert helyezést szereztünk Doma révén, ezenkívül Világ Kupa pontokat egyéniben és váltóban is. Néhány versenyzőnk a hat-hét futást néhány perc hibázással teljesítette, ami óriási teljesítmény, különösen a férfi váltó teljesítménye elismerésre méltó. A fiúk kihozták magukból a legtöbbet, összesen két perc hibával teljesítették a versenyt, s ezzel 11. helyezést értek el az EB rangsorban, az 1991-es VB óta a legjobbat.
Több A döntős helyünk volt Doma, Lévai Fecó, Wengrin Ági, Lubinszki Marika és Farkas Zsuzsi révén, s Dénes Zoli csak 7! másodperccel maradt le a hosszú táv A döntőjéről, és Lévai Fecó 24. helye a középtávon igen jó eredmény.
Miért nem lehetünk elégedettek a csapat eredményével?
Különösen azért, mert Doma kivételével messze elmaradtak és elmaradnak versenyzőink az él-és középmezőny futóteljesítményétől. Ez igaz a gyorsaságra, az erőre és az állóképességre is. Ez különösen a sprinten vált egyértelművé, ahol többen hibátlan selejtezőbeli futással sem kerültek be az A döntőbe, sőt annak közelébe sem. Ugyancsak egyértelmű volt a fizikai hátrány a váltón, ahol mindkét nem versenye rendkívül szoros volt, s szinte végig együtt volt a mezőny.
A lassabb futás egyben lassabb tájékozódási sebességet is jelent, s így a megszokottnál gyorsabb futótempónál törvényszerűen jönnek a hibák. Ezért minden számban az volt a taktika, hogy hiba nélkül fussa végig mindenki a versenyt, akkor is, ha az ellenfelek gyorsabban futnak.
Néhány szó Domáról. Amikor írom ezt a cikket, akkor ér véget az idei Világ Kupa döntő futama, ahol Doma 5. lett, azután, hogy az előző nap sprint versenyén 7. helyezést ért el. Ezekkel a nagyszerű helyezésekkel az idei VK sorozatot a legjobb tíz között zárta nagy valószínűséggel, ami azt jelenti, hogy az idei évben bekerült a világ élmezőnyébe. Több évvel azután, hogy juniorban többszörös világbajnok lett. Az EB-n is hét futásból ötször kiválóan és egyszer, a hosszútáv döntőjén jól futott, csak a középtáv selejtezőjén nyújtott gyengébbet. A sprinten, amire nagyon készült, az utolsóelőtti pontig magabiztosan vezetett, ahol azonban fél percet hibázva lecsúszott a dobogóról. Azt mondhatjuk, nagyon közel volt ahhoz, hogy Európa-bajnoki aranyat nyerjen, hiszen az utolsó lehetséges helyen hibázott. Másrészt azonban még nincs meg az a rutinja, ami csak a szoros élmezőnyben való versenyzéstől alakulhat ki, amikor minden egyes versenyen győzelemért futhat, s elérheti, hogy az utolsó pillanatban sem remeg meg a lába és kalandozik el a gondolata. Mostantól kezdve ő is, mi is, a versenytársak is tudják, hogy képes a győzelemre, s a következő lépés, hogy meg is szerezze az első, majd remélhetőleg sok újabb győzelmét világversenyeken.
Érdemes emlékeznünk Oláh Kati svéd VB-n elért eredményére. A selejtezőfutamát megnyerte, ahol tét nélkül futhatott, majd a döntőn sokadik lett. Majd két év elteltével megnyerte a cseh VB-t. Ezúttal Doma nyerte meg a selejtezőfutamát, s a döntőn a nagyszerű 13. helyezést érte el. Majd 7. és 5. helyezés Világ Kupa futamokon rá két és három napra. Érdemes várnunk a jövő évi svájci világbajnokságot!


Lantos Zoltán

Vissza a Tájoló 2002/8 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!