Tény, hogy idősebb korban csökken az érdeklődés
a változatosság iránt, az idősebb emberek jelentős
része csak néhány kedvelt ételt, élelmiszert
fogyaszt, s így nagyobb veszélye az egyoldalúságból
fakadó tápanyaghiányos táplálkozásnak.
Az idősebb embernek lehetőleg tudatosan törekednie kell a változatosságra,
arra, hogy minél nagyobb palettáról válogassa össze
táplálékát. Az idős emberek jelentős
részét súlytó magány, egyedüllét
- s ebből adódó életkedv csökkenés - a
sportoló idős embert kevésbé sújtja, s nem
utolsó sorban éppen ebben rejlik a rendszeres testmozgás,
az aktív sportolás életminőséget javító
s életkort meghosszabbító kedvező hatása. Élettani
okokból azonban az idősebb sportolók táplálkozása
némileg eltérhet az egészséges felnőttekre
jellemző táplálkozási szerkezettől. Foglaljuk
össze röviden ezeket a különbségeket!
A saját fehérjeépítés idősebb korban
nehezebb, s a fehérjehiányhoz is rosszabbul alkalmazkodik az idős
szervezet. Ezért nagyon fontos, hogy elegendő fehérje jusson
a szervezetbe, s ennek legalább a fele állati eredetu legyen.
Idősebb korban gyakrabban alakul ki székrekedés, s ennek
megelőzése, kezelése elsőrenduen fontos. Nem hashajtók
alkalmazása a helyes megoldás., hanem olyan - diétás
rostban gazdag - táplálék (pl. teljes kiőrlésu
lisztből készült kenyér, gyümölcs) fogyasztása,
amely biztosítja a normális bélmuködést, a szükséges
perisztaltikát.
Idősebb korban több kalciumra van szükség, mint a fiatalabb
években, a napi szükséglet elérheti a 1,5 g értéket
is. Éppen ebből adódóan alapvetően fontos a
tej és tejtermékek fogyasztása.
Idősebb korban romlik egyes vitaminok (pl. B1) felszívódása,
tárolása hasznosulása, fontos a rendszeres bevitel biztosítása.
Megemlítendő, hogy rosszabb hatásfokú a D-vitamin
szintézise is, s ezért ahhoz, hogy a bőrben az UV sugárzás
hatására is keletkezzen, az idős embereknek hosszabb időt
célszeru tartózkodni a szabad levegőn.
Közismert, hogy idős embernél ritkábban és gyengébben
jelentkezik az éhség és szomjúság érzet.
Az életkor előrehaladtával csökken az emésztőnedvek
s a gyomornedv termelése. Célszeru, ha a korosabb ember naponta
kb. azonos időpontokban táplálkozik, s nagyon lényeges,
hogy elegendő folyadék is jusson a szervezetbe. Az életkor
előrehaladtával a szervezet víztartalma csökken, s az
idős szervezet könnyebben kiszárad. Csak a kellő mennyiségu
folyadék megivása teremti meg az alapot a kielégítő
mértéku nyál és emésztőnedv termeléshez.
Végezetül kihangsúlyozandó, hogy az egészséges
táplálkozást az ízérzékelés romlása
is nehezíti. A sós és az édes íz érzékelése
pl. 60 év felett általában jelentősen romlik, így
a megszokott ízhatás kiváltására egyre nagyobb
mennyiségu sóra és cukorra van szükség. Ezért
is lényeges, hogy már kora gyermekkorban lehetőleg ne szokjunk
rá a túl édes és túl sós ételekre,
másrészt az ízérzékelés csökkenését,
mint a korral együtt járó természetes élettani
változást tudomásul kell venni. Ennek figyelembevételével
(s természetes fuszernövények fokozottabb felhasználásával)
lehet megoldani az ételek ízesítése során esetleg
fellépő problémákat.
Összegezve megállapítható, hogy az egészséges
táplálkozás kedvező hatása jobban érvényesül
a fizikailag aktív, rendszeresen sportoló idősebb emberek
esetében.
Aktív testmozgást végzőknél kisebb az izom-
és kalciumveszteség, jobban muködik a szervezet védőrendszere,
s csökkennek a keringési betegségek rizikófaktorai is.
(Szabó S. András - Tolnay Pál:
Bevezetés a korszerű sporttáplálkozásba)
Vissza a Tájoló 2002/5 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!