Domonyik Gábor a tavaszi belgiumi Világ Kupa futamokon eddigi legjobb felnőtt eredményét érte el, hosszú távon negyedik helyezést ért el. Ennek kapcsán beszélgettünk telefonon.
Hosszú idő után újra kiemelkedő eredményt
sikerült elérned a felnőttek között, a középtáv
egyik selejtezőjét megnyerted, a döntőn félpályán
vezettél, majd a hosszú távon negyedik lettél. Talán
két éve azt mondtad, félpályáig ott vagy rendszeresen
a legjobbak között, most háromból két és
félszer voltál a szorosan vett élmezőnyben.
Mi változott?
Korábban is mindig úgy éreztem, hogy bennem volt a jó
eredmény, de nem voltam ennyire felkészült, mint most. Bár
Karácsonyig sérült voltam egy kellemetlen húzódással,
azután egész télen rendesen tudtam futni. Idén másképp
edzettem, mint korábban. Azelőtt a téli hónapok erős
edzései után márciustól sokat versenyeztem, visszavettem
az edzésekből, és folyamatosan hanyatlott a formám.
Most a téli időszak után sem álltam le a kemény
edzésekkel, legalább kétszer futottam hetente terepen két
órát. Egyébként is rengeteget futottam terepen, térképpel,
s többet is edzettem, mint korábban. Jobb az erőnlétem,
javult az állóképességem, míg korábban
40 perc után elfáradtam, most végigbírom a versenyeket.
Stockholmban laksz, mivel foglalkozol?
Tájfutó térképeket javítok itt a környéken
a klubomnak a Söders SOL-nak. Naponta egyszer tudok futni, mert sokat kivesz
belőlem az egész napos térképjavítás.
Az az igazság, hogy egy kicsit ráuntam mostanra a térképjavításra.
A tájfutás tölti ki minden idődet?
Összességében igen. Tájfutó térképeket
javítok, minden nap edzés, kétszer-háromszor hetente
terepen térképpel, március óta minden hétvégén
verseny. Meglepett, hogy télen is rendszeresek voltak az edzőversenyek,
közös edzések, akkor sem állt meg az élet. Egy
német tájfutó fiúval lakok együtt egy csodálatos
helyen, erdőszélen, egy tó partján. A klubélet
nagyon jó, rendszeresen találkozunk, jó a társaság,
jól érzem magam. Azért egy kis honvágyam van már,
hiszen november óta csak egyszer voltam otthon.
Milyen eredményeket értél el idén Svédországban?
A svédek kiemelt versenysorozatán az Elitserien-ben egy parkversenyen
voltam 5., a svéd hosszútávú bajnokságon 11.,
egy éjszakai tömegrajtos versenyen 2. és most csütörtökön
egy tömegrajtos sprinten 3. Nagy előny volt a felkészülés
során, hogy szinte egész télen lehetett terepen edzeni, mert
nagyon kevés hó volt. A klubom rendszeresen, hetente kétszer
térképes edzést szervezett, nagyon jól fel tudtam
készülni. A versenyeken is érzetem, hogy jó fizikai
állapotban vagyok, bár fáradtan kezdtem és nehezen
ment az eleje, a végén szinte nem lehetett leállítani.
A szeptemberi EB-n kemény szintekre, meredek hegyoldalakra is lehet
számítani. Hogyan készülsz a hazai EB-re?
Itt Stockholm környékén nagyon technikás részletgazdag
terepek vannak, de laposak. Van itt a közelünkbe egy 70 méteres
domb, azon szoktam dombozni, tízszer keményem megfutom, legalább
kétszer futok terepen hosszút minden héten és résztávozok
is, összesen 12 órát futok hetente. Indulok a norvég
és a svéd Világ Kupán, és igyekszem úgy
beosztani az időmet, hogy nyáron otthon is tudjak edzeni.
Köszönöm a beszélgetést és további
jó versenyzést kívánok!
Lantos Zoltán
Vissza a Tájoló 2002/5 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!