Az elmúlt idôszakban Marton Zsolt felvetése révén széleskörű vita folyt a levelezô listán arról, mikor és hol lehet az erdôben futni, milyen törvények, rendeletek szabályozzák az erdôben tartózkodást. Többen – Gerely Ferenc, Molnár Domokos, Marosffy Dániel és mások – mondták el véleményüket, tanácsaikat és a vonatkozó törvénybôl is jelentek meg részletek. Miután a felvetés sok tájfutót érinthet, megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül összefoglalni az elhangzottakat.
Íme az idevonatkozó törvények. 1996. évi LIV.(54.)
törvény az erdôrôl és az erdô védelmérôl,
egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló
29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel hatályos szöveg.
Evt. – Az erdészeti törvény
Vhr. – A végrehajtási rendelet
Az erdôterület üdülés és sportolás céljából
történô látogatása
Evt. 80. § (1) Az erdôterületen – annak rendeltetésétôl
függetlenül – üdülés és sportolás
céljából gyalogosan bárki saját felelôsségére
ott tartózkodhat, melyet az erdôgazdálkodó tűrni
köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását
az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan
védett természeti területen levô erdôben való
tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok
az irányadók.
(2) Amennyiben az erdôterületet az (1) bekezdésben meghatározott
célból látogatják, az erdôgazdálkodó
ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen
felmerült költségének és kárának
megtérítésére.
(3) Az erdôterület látogatója az erdei életközösségben,
az erdô talajának és az erdészeti létesítményekben
kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését,
valamint a rendeltetésszerű erdôgazdálkodási
tevékenységet nem zavarhatja.
(4) Az erdôgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály
másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet
meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítôlomb
állami tulajdonban levô erdôterületen való gyűjtését.
Evt. 81. § Az erdôterület üdülési, illetôleg
sportolási célból – a kijelölt út kivételével
– nem vehetô igénybe, amennyiben az
a) az erdôsítés területe, amíg a rajtalévô
faállomány a két méter átlagos magasságot
el nem éri;
b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló
földterület (csemetekert);
c) az erdôrezervátum területe; továbbá
d) ha az erdôterületre való belépést az erdészeti
hatóság erdôvédelmi, a természetvédelmi
hatóság természetvédelmi okból, illetôleg
az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági
szerv megtiltotta.
Evt. 82. § (1) Az erdôgazdálkodó hozzájárulásával
szabad az erdôterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési,
illetôleg sportolási célból tartózkodni, táborozni,
továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni
és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) sportversenyt rendezni.
(2) Az erdôterületen kerékpározni és lovagolni,
motorral, illetôleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt
úton szabad.
(3) Az erdôgazdálkodó köteles az erdôgazdálkodási
tevékenysége során megrongálódott turistautat,
turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul
az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű
használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az
arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni
érvényesítését.
Vhr. 99. § Az erdôgazdálkodó a gyalogos turizmus érdekeinek
figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra
és lovaglásra erdészeti magánutat. Kerékpározásra
és lovaglásra az arra alkalmas erdészeti magánút
jelölhetô ki, amelynek szélessége legalább két
méter.
Evt. 83. § (1) Az erdôgazdálkodó – a (2) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével – átmenetileg korlátozhatja,
illetve feltételhez kötheti az erdôterület egyes részeinek
látogatását, amennyiben az ott tartózkodás
a) másnak életét vagy testi épségét,
vagyoni biztonságát, valamint
b) az egyes erdôgazdálkodási munkák végzését
veszélyezteti vagy akadályozza. Amenynyiben a korlátozással
érintett erdôterületet külön megállapodás
alapján természetjáró szervezet is gondozza, az erdôgazdálkodó
a korlátozás elrendelését megelôzôen köteles
kikérni e szervezet véleményét.
(2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdôgazdálkodó
hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja
az erdôterület egyes részeinek a látogatását,
amennyiben az
a) a vadászati jog gyakorlását lényegesen akadályozza,
illetôleg
b) a vadállományt különösen veszélyezteti.
Evt. 84. § (1) Az erdôgazdálkodó az erdôterület
egyes részei látogatásának három hónapot
meghaladó korlátozását köteles bejelenteni az
erdészeti hatóságnak. A bejelentéshez mellékelni
kell a korlátozással érintett földrészlet vázrajzát
és a látogatás korlátozásának indokát,
illetve feltételhez kötésének módját és
idejét.
(2) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának
indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti
az erdôgazdálkodót a törvényben foglalt elôírások
betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás
megszüntetésére.
Evt. 85. § Aki az erdôterület látogatását
korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelô tájékoztatásról
gondoskodni.
A törvény tiszta és világos. Elsôsorban a 81.
paragrafusban foglalt követelményeket érdemes figyelembe venni
pl. pályatervezésnél is.
Néhány jótanács
Gerely Ferenc tollából
– Lehet, hogy a törvény szerint nekünk van igazunk, de ha
véletlenül valakit meglônek, mert vadnak nézik, az tragédia.
Még profi vadászaton is elôfordul az ilyesmi (pl. néhány
hete volt egy halálos baleset). Ezért érdemes a vadászokkal
tartani a kapcsolatot.
– Az erdei utak mentén, vagy községi hirdetôtáblán
elvileg kihirdetik a korlátozásokat.
– Szürkületben, ködös idôben nem ajánlatos
az erdei kocogás.
– Mindenképpen feltűnô színekben ajánlatos
pompázni, lehetôleg pirosban, mert az elég idegen az erdôben.
– Magaslesek környékén lehetôleg csak az úton
fussunk.
– A vadászok attól idegesek, ha zaklatjuk a vadat. Ezért
azokat a területeket, ahol a vad táplálkozik és megpihen,
illik kerülni. Az erdészektôl és vadászoktól
kell megkérdezni, hol vannak ezek a részek (általában
sűrű, bozótos területek, meleg déli lejtôk
stb.).
– Augusztus 15-tôl október végéig nagyvadas területeken
(hegy- és dombvidéki erdôk, Gemenc stb.) nem érdemes
eröltetni a versenyek rendezését, és az erdôben
való közlekedéskor, elsôsorban hajnalban és estefelé,
fokozott óvatosság szükséges. Ez a szarvas vadászati
szezonja. A hajtóvadászatok idôszaka (elsôsorban disznó)
december közepétôl úgy február közepéig-végéig
tart.
– Május 1-tôl van az ôzbak vadászat ideje, ilyenkor
vagy 6 hétig illik kerülni azokat a területeket (elsôsorban
sík, és dombvidék) ahol az ôz vadászata folyik.
– Amikor a vadászokkal kapcsolatos véleményünket
megfogalmazzuk, arra is gondolni kell, hogy ez a tevékenység sok
embernek a megélhetése, még többnek a hobbija. Különleges
jogaik nincsenek, de vannak olyan elfogadott szokásjogok, amiket ôk
törvény adta jognak vélnek. Mindenesetre ôk is emberek,
és lehet velük beszélni.
És még egy gondolat: a vadászati jog a földtulajdonhoz
kötôdik. A földtulajdonosok (köztük az Állam
is) vadászterületeket, alakítanak ki, amin vagy a terület
gazdái, vagy mások, bérlet formájában vadgazdálkodhatnak
és vadászhatnak. Állami erdôben zömmel az ottani
erdôgazdaság a vadászatra jogosult, magánerdôkben
(és ezt a témát még nem is érintettük!!)
azok a vadásztársaságok, akiknek a területet bérbe
adják.
Az Erdôtörvény szabályozza az erdôben való
tartózkodást, ezt a vadászok nem kérhetik számon.
De azért illik rájuk is tekintettel lenni és viszont. Ôk
ugyanis fizetnek az ottani jogaikért. Van egy csomó íratlan
szabály, amit törvény nem határoz meg, mégis
betartjuk. De azt ne feledjük, hogy amennyiben valaki másnak akarattal
kárt okoz, az jogalap a balhézásra. Ezért nem szabad
csak azért is megzavarni pl. egy vadászatot, azon az alapon, hogy
semmi sem tiltja. Lehet, hogy ez nekik jelentôs anyagi veszteséget
jelent. Hát persze, hogy idegesek.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az erdészek azok, akik létrehozzák,
és fenntartják az erdôket. Az erdô az erdészek
munkahelye, ökológiai műhely, ami sokféle szolgáltatást
nyújt: jó levegôt, fát, gyümölcsöket,
és többek között lehetôséget a tájfutáshoz.
A tájfutó ebben a műhelyben nem alkot, annak csak a javait
élvezi. Ezért javaslom, hogy az erdôben alkotó és
az erdôért felelôs emberekhez ennek megfelelô módon
közeledjünk. De azt hiszem, ezzel nincs is általában baj.
Vissza a Tájoló 2002/4 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!