Kedves Pali bácsi !
Köszönöm őszinte soraidat, örülök, hogy
papírra vetetted, ami a szívedet nyomta.
Az elnökség, és persze a saját magam munkájának
értékelése fontos, mondhatni kötelező eleme egy
4 éves korszak lezárásának. Értelme pedig csak
a reális, tükörbe néző elemzésnek van. Ezért
az osztályzat. Nem tanári. Emberi inkább: jelzés,
hogy meghallottuk a kritikákat is. Bátorítás az új
vezetésnek: lehet
eredményesen dolgozni, de bizonyos területeken az eddiginél
jobban is.
A szenioroké nem ilyen terület. Remek munka zajlott, nehéz
volna foltot találni rajta: Ötös. Dicsérettel. Pali bátyám:
mint az Elnökség szenior felelősének, meghatározó,
előremutató szereped volt ebben.
Szándékom szerint nem értékeltem beszámolómban
a leköszönő Elnökség tagjainak, vagy a bizottságok
vezetőinek munkáját. Egyedül egyetlen hölgytagunkat,
Kármán Katit emeltem ki.
Valóban nem reagáltam külön sporttevékenységedet
összefoglaló leveledre, azt a díjakról való elnökségi
szavazáshoz való tájékoztatásnak tekintettem.
Eddigi sportági gyakorlatunkban a díjak odaítéléséhez
nem vártunk maguktól a díjra jelöltektől aktív,
pályázás jellegű szerepet, és ennek szellemében
jártam el. Ha Veled párbeszédet kezdek, vagy mint
Elnökség, kezdünk, minden érintettnek meg kellett volna
adni ezt a lehetőséget.
Személy szerint sajnálom, hogy a Ripszám Henrik emlékérem
odaítéléséről való elnökségi
szavazáson kis különbséggel ugyan, de nem kerültél
a díjazottak közé. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a díjat
végül elnyerők méltóak arra.
Pali bácsi, meggyőződésem, hogy Te is alaposan megszolgáltad
a Sportág elismerését, és ezért ez úton
kérem az MTFSZ Elnökségét, hogy Dr. Sindely Pált
vegye fel a 2003. évi Ripszám Henrik emlékéremre jelöltek
listájára.
(Ami pedig a "speciális" szilva díjat illeti, azt
a tavaszi Szpari Kupán
klubtársaimmal, gyorsan fokozódó vidámság közepette,
Dr. Szarka Ernő
Tiszteletbeli Elnökünk egészségére elfogyasztottuk.)
Üdvözlettel:
Juhász Miklós