Prágai Tavasz Kaland Túra


Némi tollászkodás után szerda reggel Prill Laci mikrobuszával , Tasi, Rudi és Ábel autójával 13 serdülő és újonc versenyzővel indult útnak a "Hungarian Youth Team" Csehországba a Prágai Tavasz versenyre.
Előzetes ismereteink szerint (72-es VB váltó terep, Kokorinsko szigorúan természetvédelmi területe, ahol eddig nem ill. elvétve engedélyeztek tájfutó versenyt rendezni) homokkősziklás, részletgazdag, mind technikailag mind fizikailag igen nehéz terep, igazi csemege várt ránk. Utólag elmondhatjuk, a verseny minden elképzelésünket felülmúlta.
Utunk kifelé menet zökkenőmentes volt, még Prága szürkületi közlekedési dugóiból is elég jól kikeveredtünk, érzésre közelítve a VK-ként magadott Sportcentrum felé. Jelentkezés után a pályaadatok láttán elhűltünk kissé (pl. H14 2,8km 270 szint, H45 6,6km 495 szint) mely mindhárom napra jellemző volt. Kisebb fogadásokat kötöttünk lesz-e 15 perc alatti km átlaga valakinek? - nem lett.
Terepbemutató után, még Prága óvárosában szemléltük a tömeget, a Károly híd forgatagát, alkalmi zenészeit, majd egy vendéglőben hangulatos gyertyafényes vacsorával zártuk a napot.
Versenynapok:
Prágai szállásunkról naponta 50 km-re utaztunk. Első nap - mivel 14h-kor volt a "0" idő, úgy döntöttünk a délelőttöt nem semmittevéssel töltjük. Tas autójának eredményes belökése után elindultunk Kokorisko vára felé. Az impozáns vár ekkor zárva volt ugyan (másnap alkalmunk volt belülről is alaposan végigjárni) de az ifjúság itt már ízelítőt vett a környező hasadékokban, sziklákon való közlekedés technikájából.
A verseny során - s ez mindhárom napra jellemző volt - különleges sziklaképződmények, csipkés párkányok, meredek sziklahasadékok, átjárhatatlan falak, a 10.000-es térképen is szinte olvashatatlan buja tömege várt bennünket, ahol a helyzetet felmérve előbb utóbb dönteni kellett arról, hogy lemászok, lecsúszok, leugrok, a kötélen leereszkedek (l. nap befutó pont) kerülök vagy visszamászok és máshol próbálkozok a lejutással vagy elképedve álldogálok és latolgatok még egy darabig.
A gyerekek becsületére legyen mondva 3. napra egészen jól belejöttek a terepen való mozgásba, lelkesen taglalták egyik-másik átmenet nehézségeit. A három nap során közel 50 pontot fogtak, s azt gondolom jelentőset lendített a tájfutó technikájukon ez a tapasztalat. Egyikük szó szerint ezt írta a térképére: "életem egyik legjobb pályája, kész regény, minden vágyam ide visszatérni valaha"! Martin véleménye szerint: "hát ez olyan volt mint egy kalandtúra"!
V. 18-19-én a Continenthal kupán, valamint augusztus első hetében a "Jicini 5 napos" versenyen ismét lesz alkalmunk ezen az egyedülálló terepen kalandozni.

Eredmények:
 D14: 8. Prill Dóri D21: 2.Pelhől Livi D45: l. Horváth Magdi
 9. Koós Dia 5.Lengyel Andi
 14. Szerencsi Dóra
 15. Zsolnai Eszter
 H12: 1. Lukács Sebes H16: 8. Salfer Ördög H21A: 4. Hajdu Martin
 H14: 1. Lenkei Zsolt 9. Gond Balázs H21B: 14. Mozsár
 4. Kácsor Atti 10. Gadolla Máté 19.Rudi
 6. Lukács Mino 20. Viczian Péter 20.Tass
 21. Takács Balázs 22. Ács Gábor.
 H45: 13. Hegedüs Ábel 27. Temesvári Ádám

Horváth Magdi
csapatvezető



Vissza a Tájoló 2002/3 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!