A Bükkfennsíkon március 30-án került sor a Nyílt
Országos Hosszútávú Egyéni Bajnokságra,
első ízben külföldi versenyzők részvételével.
A szintes, helyenként köves, gallyazott erdőben vezetett pályák
nehéz feladat elé állították a versenyzőket
és főleg a hosszabb pályákon sokan adták fel
a versenyt és a győztes idők is elég nagyra sikerültek.
Feltűnően szép, igényes eredményjelző
táblák, reklámoknak is helyet adó felületek jelentek
meg a célban. Kezdünk közelíteni ahhoz a megjelenéshez,
amit a mai világban a média is elvár egy sportrendezvénytől.
Szakmai értékelés helyett álljon itt a győztesek
rövid véleménye, amelyeket Skuló Marci gyűjtött
csokorba:
Kelemen Bernadett, N 18: A változatos terepfedettségből kifolyólag technikás volt a pálya, nem csak futni, hanem gondolkodni is kellett. A szinteloszlás nagyon jó volt az első körben - szinte meg sem éreztem -, a másodikban már kevésbé. Jól ment a futás, technikailag csak kisebb hibáim voltak. A VB-ről ismerős volt egy átmenet, amit fordítva futottunk.
Pelyhe Dániel, F 18: Nagyon tetszett a terep, főleg azért, mert pár rész már ismerős volt. A pálya nem volt túl technikás, viszonylag kevés hibával mentem végig. A végére nagyon elfáradtam. Örülök, hogy Zsebét megvertem.
Fekete Zsuzsa, N 20: Változatos volt a pálya, tetszett, hogy voltak olyan részek, ahol nem csak futni kellett. Az első kör jól ment, a második kevésbé, az átfutó után csináltam egy párhuzamhibát is. Kemény volt, sokat kellett mászni, de sikerült rá jól felkészülnöm.
Sprok Bence F 20: Meglepett, hogy nyerni tudtam még ezen a távon, de természetesen örülök neki. Több pont és átmenet is ismerős volt a VB-ről, ennek ellenére pont egy ilyenben sikerült 5 percet kevernem. Elfáradtam a végére.
A férfi felnőtt pályát jól jellemzi, hogy
a győztes Lévai Ferenc a befutás után majdnem fél
órával is csak annyit tudott mondani, hogy "egy hét
kóma jól jönne".
Vissza a Tájoló 2002/3 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!