Junior Európa Kupa
Roanne, Franciaország, október 12–14.


Idén Franciaországban a tavalyi Főiskolás VB helyszínén rendezték meg a Junior Európa Kupát, egy időben a francia bajnoksággal. Elég messze is volt, ráadásul a terepről nem mondtak túl jókat, gondolom ezért is utaztunk összesen öten: Bence, Tasi, Tomi, Dénes és én. Már odafelé lenyűgöző látványban volt részünk, Tasi egy kézzel kormányozva a szerpentineken kamerázta a hófedte hegycsúcsokat.

Az első nap, pénteken 4 órától rendezték a prológot, gondolom azért sem sprint volt a neve, mert ezt igazából nem vették véresen komolyan. A versenyzők 17 országból érkeztek, közöttük az északiak is képviseltették magukat, igaz egy-két nagy tehetség nem volt itt, de a mezőny így is majdnem olyan kemény volt, mint a VB-n. A terepek technikai szempontból nem voltak sokkal nehezebbek a hazaiaknál, elég meredek hegyoldalak, sok helyen volt kőmező és mocsaras terület. Azt hiszem, hogy új rekordot állítottunk fel – sajnos még nem az éremgyűjtésben, de ez ellen is megpróbálunk majd tenni valamit – mi még 5 órakor neveztünk, és még jó 20 percet utaztunk onnan a verseny helyszínére. Mint később kiderült, a csehek és az osztrákok még később érkeztek.. 32 órás út után szálltunk ki a kocsiból, közben 5 órát aludtunk, – nem egy öt csillagos szállodában –, szóval nem voltunk teljesen pihentek, és egy bő fél óra múlva már futottunk is. Bencén és Tasin kívül hármunkat nagy meglepetéssel fogadott, hogy a rajt egy hazai, inkább megyei versenyre emlékeztetett, és a versenyzők a rajtba vezető úton futottak át. Percenkénti indítás volt, a helyszínen kellett rajtidőt kérni, de egy országbeliek nem indulhattak közvetlenül egymás mögött. 2 körös volt a verseny, 18-as és 20-as kategóriával, de a pályák azonosak voltak. És nem csak a versenyzők, hanem az edzők is indulhattak, így akadt olyan is, hogy az edző bevárta az esélyes lányokat és végighúzta őket a pályán, persze ezt azonos korosztályúak is alkalmazták. Elég macskás lábakkal indultunk, mégis inkább a koncentrálás okozta nekünk a legtöbb hibát. Ketten is rossz irányba kezdtük a második kört, így nem a legjobb helyezéseket gyűjtöttük be. Nagy meglepetésre spanyol győzelem született az F20-as kategóriában.
Végre elfoglalhattuk a szállásunkat, ilyenkor az ember jobban tiszteli az ágyat. Érdekesnek találtuk, hogy a vacsorán a rendezők egyben felszolgálók is voltak, vagy csak segítettek?
Másnap a váltó következett. Tasi már előző nap megmondta, hogy itt már mindenki hajtani fog. Úgy is lett. Első indulóként sok hibával a mezőny végén érkeztem, Dénes majd Bence a 20. helyre tudták lefaragni a hátrányt. Érdekességképpen a norvégok mindössze hárman képviseltették magukat, első futójuk a 20. helyen váltott, és innen hozták fel a 2. helyre a svájciak mögé, 2 másodperccel leelőzve a franciákat. Csalódottan mentünk vissza a szállásra. Este egy kis bulit rendeztek, de a jó sportolók „készültek” a holnapi klasszikus távra, meg a zene is feledhető volt.
A klasszikus távot együtt rendezték a francia ONEB-el, ráadásul ugyanazon a térképen, és szinte ugyanazzal a befutóval, mint a Főiskolás VB-t, – szóval nem szorult nagy lelemény a francia rendezőkbe –, ráadásul lényegesen rövidebb távok voltak a megszokottnál. De szerencsére a pályákban kellemesen csalódtunk. Úgy gondoltam, ha eddig nem sikerült, most megteszünk mindent a siker érdekében. Sajnos Gyulai Tomit betegsége miatt ebben az évben másodszor hagyta el a formája, az első a Junior VB-n volt. A rajtlistán Dénes mögött csak úgy tolongtak az északiak, na ezt kell kihasználni, így a 22. helyen végzett. Bence, mint később megnéztem, a 6. pontig vezetett, a bokáját és a térdét széttörve – sok volt a kőmező– , még így is 19. lett. Én úgy ahogy tartottam magamat, de a pálya legvégén egy nagy hibával csak 21. lettem. Ezek után nem volt nagy kedvünk újra nekivágni a 32 órás útnak, de végül is hazaértünk. Úgy gondolom, hogy megérte a fáradtságot, mert ilyen erős mezőnyű versenyekkel lehet igazán fejlődni. Ezt már többen bebizonyították, hogy ez nem lehetetlen. Jövőre Belgiumban rendezik meg ugyanebben az időpontban a Junior EK-t, remélem oda már nagyobb csapat fog utazni. A túloldali térkép a klasszikus F20-as pálya egy részletét mutatja.

Prológ M18E (42) 3400 m, 125 m,
1. Johansson	svéd	20:28
2. Holmberg	svéd	20:42
3. Ekaterinine	orosz	20:49
11. Pelyhe Dániel		23:47
M20E (54) 3400 m, 125 m, 14 ep.
1. Cazali Fernandez	spanyol	19:56
2. Slepov	orosz	20:00
3. Malyschev	orosz	20:27
16. Pelyhe Dénes		23:03
47. Gyulai Tamás		34:32
Váltó M20E (34)
1. Svájc		1:54:18
2. Norvégia		1:57:24
3. Franciaország		1:57:26
20. Magyarország		2:10:48
Pelyhe Dániel 46:21, Pelyhe Dénes 43:42, Sprok Bence 40:45
KlasszikusM18 (48) 7500 m, 320 m
I. Hubmann 		svájci
II. Merz	 	svájci
III. Gristwood		angol
IV. Pelyhe Dániel
M20E (56) 9300 m, 280 m, 24 ep.
  1. Alvestad Stig		norvég
  2. Girsch		francia
  3. Mueller	 	svájci
20. Sprok Bence
22. Pelyhe Dénes
42. Gyulai Tamás

Pelyhe Dániel



Vissza a Tájoló 2001/9 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!