1997 szeptembere óta négy éven át dolgoztam a válogatott kerettel, amint a szövetségi kapitányi állás megszűnése után is szükség volt a tevékenységemre. Az anyagi kondíciók változása miatt azonban gondoskodnom kellett a jövőbeni megélhetésemről is. Az elmúlt időben komoly erőfeszítéseket tettem álláskeresésre, melynek eredményeképpen 2001. július 23-tól a Richter Gedeon Gyógyszergyárban fogok dolgozni, ezért a keret edzőjeként ellátott megbízatásomról ezennel lemondok.
Ez úton szeretném megköszönni a lehetőséget és a bizalmat, amit eddig kaptam. A válogatott melletti munka sok nehézséget, de rengeteg élményt is adott. Csodálatos volt, amikor Domonyik Gábor a Főiskolás VB-n Franciaországban harmadik helyet ért el, egy balul sikerült klasszikus futam terhével a vállán. Hecz Kati dobogója Várnában a Junior VB klasszikus számában szintén örökre emlékezetes lesz számomra. A legnagyobb szomorúságot Oláh Kati súlyos sérülése jelentette Skóciában. Az, hogy ezután a női csapat talpra tudott állni, és tartalékos felállásban is hibátlan versenyzéssel a legjobbat tudta kihozni magából, más nehezítő körülmények közepette, azt mutatja számomra, hogy érdemes a még jobb eredményekért küzdeni, és ezt a csapatot segíteni, hogy a fiatalabbakkal együtt a jövő évi hazai Európa Bajnokságon kiemelkedő sikereket érhessenek el, amiben nagyon bízom. Külön öröm, hogy Kati teljes mértékben felépült, és jó reményekkel készül a Tamperei VB-re, melyre tavalyi Világ Kupa győzelme is reményt kelt.
Sajnos a további munkából én már kimaradok, de ha segítségre van szükség, számíthattok rám, képességeim és jövőbeni lehetőségeim szerint. Bízom benne, hogy a jövőben a keretedző posztján rátermett, felkészült és tapasztalt szakembert sikerül megbízni.
Budapest, 2001. július 16.
Tisztelettel
Hegedűs Zoltán
Egész sportágunk nevében köszönöm a válogatott élén végzett négy évi odaadó munkádat.
Emlékezünk a sikerekre, az érmekre. Arra a lelkesedésre, amivel dolgoztál a csapatért, a magyar tájékozódási futó sportért. Nem túlzás: a tájfutás volt az életed. Nem tántorított el a szerény jövedelem, a hét napos munkahetek, a kritikák. Senkit sem hagytál közömbösnek, harcoltál az eredményekért, az ügyért. Nem minden sikerült úgy, ahogy szeretted volna. Nem sértődtél meg, tanultál, változtál.
Mostantól hosszú szünet, és hosszú vívódás után visszatérsz eredeti szakmádba. Nagyon sok sikert kívánok ehhez, remélem, sok örömöt találsz új munkádban is. Ugyanakkor ahogy írod nem szakadsz el a tájfutástól, versenyzel, segítesz. Számítunk rád.
Nem felejtjük el az eredményeket, elhivatottságodat, lelkesedésedet.
Üdvözlettel
Juhász Miklós/I>
Vissza a Tájoló 2001/07 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!