Pályakitűzés 5. rész


A cikksorozat Halász Miklós: Pályakitűzés című kiskönyvének legfontosabb fejezeteit tartalmazza, kissé aktualizálva a mai viszonyokhoz. Szakmai lektor: Sőtér János, az ábrákat, térképeket válogatta Schell Antal.

Ellenőrzőpontok
A jól felépített tájékozódási versenypálya csak jól megválasztott, megfelelő nehézségi fokú, pontosan bemért és jól elhelyezett ellenőrzőpontokra épülhet fel.
Az ellenőrzőpontok a pályák építőkövei – amelyek döntő módon befolyásolják a résztávok minőségét, kiválasztásuk és elhelyezésük csak a résztávokkal összhangban történhet.
Az ellenőrzőpontok funkciói:
a résztávok lehatárolása, a korszerű tájékozódási pálya vezetése kiinduló támpont a következő résztávhoz és a versenyzők terelése (hegyesszög, befutás).
Az ellenőrzőpontok jellege legyen változatos, hogy a versenyzők minden pontnál más és más ráfutási feladat elé kerüljenek.
Az ellenőrzőpont alkalmasságát a verseny fokozata szabja meg és csak környezetével együtt értékelhetjük. Pl. a legjobb ellenőrzőpont is értéktelenné válik nagy, túl markáns tereptárgy közvetlen közelében egy A fokozatú versenyen, hiszen ennél a fokozatnál az a jó ellenőrzőpont, ahol az utolsó méterig tájékozódásra kényszerül a versenyző, – és ehhez a verseny fokozatának megfelelő finomságú támpontok szükségesek.
Ellenőrzőpontok elhelyezése
A legjobb ellenőrzőpont is csak akkor teljesíti feladatát, ha elhelyezése a kategória fokozatának megfelelő. Ezért nem felesleges röviden összefoglalni a pontok elhelyezésére vonatkozó javaslatokat.
Elit és A fokozatú versenyeken a legalkalmasabb ha az ellenőrzőpont távol kerül minden vezető és felfogó vonaltól, markáns tereptárgytól és környezetében csak kisebb, a pontos tájékozódást segítő támpont található („A” ábra).
B fokozatú versenyekre való megoldás, amikor az ellenőrzőpont a pályairányra merőleges felfogó terepvonalak kb. 200 m-es környezetében kerül elhelyezésre, vagy a pont közeli környezetében markáns tereptárgy található, amely a versenyzőt segíti a tájékozódásban („B” ábra).
Az E, A vagy B fokozatú versenyeken közvetlenül a felfogóvonalak, markáns tereptárgyak mögé elhelyezett ellenőrzőpontok a tájékozódás számára ELVESZETT KILOMÉTEREKET jelentenek.
A felfogóvonalak mögé elhelyezett pontok esetében a távolságmérésnek, tájékozódásnak nincs jelentősége és csak az irány közelítő tartására kell ügyelni („C” ábra). A vezető vonalak mentén elhelyezett pontok esetén pedig iránymérésre lényegében nem kell gondot fordítani és csak a megtett távolságot kell figyelemmel kísérni! („D” ábra)
C fokozatú versenyen az ellenőrzőpontokat felfogó és vezető vonalak 100 m-es körzetében, vagy markáns tereptárgyra, domborzati idomra kell elhelyezni, ami összefügg azzal a gondolattal, hogy ennek a fokozatnak a pályáit is ezek környezetében kell vezetni („E” ábra). A sportággal most ismerkedő fiatalok C fokozatú pályáin (10-12 éves korosztály) ellenőrzőpontot csak síkrajzi vagy növényzeti vonalakon, vagy valamely terepvonal és egy-egy markánsabb tereptárgy közös pontjában szabad elhelyezni („F” ábra).



Vissza a Tájoló 2001/05 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!