Hibás résztávok
A pálya kialakításának néhány előforduló hibás formája veszélyezteti a pályakitűző egyik alapvető feladatát, az egyenlő feltételek biztosítását. Ezért ezek tulajdonságait meg kell ismerni, hogy a tervezésnél elkerülhessük őket.
Párhuzamos résztávok
Az egymáshoz közelfekvő párhuzamos résztávok terepének oldalsávjai és választható vezetővonalaik egy része közös, így a már egyszer használt útvonalak ismételt felhasználására csábítják a versenyzőket, ezzel jelentékeny veszteséget okozva a verseny tájékozódási értékének (A ábra).
A különböző vezetővonalak és közeli résztávok párhuzamossága esetén a versenyzők egyértelműen a közeli utakat, terepvonalakat, erdőszéleket, nyiladékokat, patakokat, stb. (vezetővonalakat) veszik igénybe, és minthogy ez nem igényel különösebb tájékozódást, kizárólagos szerephez jut a fizikai kondició, a futás (B ábra).
Résztáv keresztezések
A résztávok hegyesszögű keresztezése azt eredményezheti, hogy a versenyzők a verseny folyamán ismételten felhasználják a már egyszer lefutott utakat, lehetővé téve a térképolvasás nélküli futást éppen úgy, mint a párhuzamos szakaszoknál, és ezzel ismét értékes kilométerek vesznek el a tájékozódás szempontjából (C ábra).
A pontközelben keresztezett pályák esetében a pont környezetében a bolyozó versenyzők a véletlen révén találkozhatnak a keresztező résztáv átfutó versenyzőivel, és információt cserélhetnek velük, illetve azok előre érintik későbbi pontjaikat (D ábra).
A gyakorlatban a merőlegesen és a résztáv felezőjében kialakított közel derékszögű keresztezések megengedhetők. Erre rendszerint akkor kerül sor, amikor kis területen (térképen) hosszú pályát kell kitűzni (E ábra).
Hegyesszögű résztávok
Az egymást követő és egymással hegyesszöget bezáró résztávok irreálissá teszik a versenyeredményt, mert az ellenőrzőpontról kifutó versenyzők a véletlen segítsége révén az éppen érkező versenyzőket az ellenőrzőpontra irányítják (F ábra).
A hegyesszög természetesen nem értendő mechanikusan, hanem a versenyző várható logikus útvonalválasztása alapján, mert néha egy tompaszögű pálya is hegyesszögűvé válik, míg a légvonalban hegyesszögű pálya a terepen nem válik azzá (G ábra).
A keletkező hegyesszügű be- és kifutások az ellenőrzőpontok környékén felborítják a két pont közötti szakaszon helyesen kialakult erőviszonyokat, és a véletlen, a szerencse döntő szerephez jut a tájékozódási tudással szemben. Így keletkezhetnek az elrettentő csiki-csuki szakaszok. Az elkerülhetetlen hegyesszögeket pl. pályafordításnál terelőpontokkal kell kiküszöbölni (H ábra).
Szalagozott szakaszok
A rajtokon és befutószakaszokon kívül szalagozással kell megoldani a versenyzők biztonságos átvezetését szakadékokon, omlásokon, forgalmas utakon, művelt területeken, vagy olyan kényszerhelyzetben, amikor a pályát két különálló térkép ábrázolja (K ábra).
Vissza a Tájoló 2001/04 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!