A szovjet törpe
Gigasprint Rally, Táborfalva, 2001. május 13.
Milyen a szovjet törpe? Óriási! Ez a régi vicc jutott eszembe a pálya kétharmada körül, miközben az ötvenvalahanyadik pontot fogtam éppen. Nem volt elég a Lindenberg Kázmilla? Kevés a 4 km-en 40 pont? Itt van hát Lux Iván legújabb fejlesztése, a 7.7 km-es 77 pontos pálya, a Gigasprint Rally. Kevéssé elszántaknak mindez 5.5 illetve 3.3 km-es változatban is.
Úgy tűnik, sokan felvették a kesztyűt, mert egy rendes kisversennyi, 150-200 fős mezőny gyűlt össze. A pálya tulajdonképpen azt hozta, amit az ember a Gödörálláson várhat: rengeteg objektum, homok, laposkúszás a borókában stb. A különlegesen sűrű pálya azonban néhány új, egészen érdekes tájékozódás-technikai elemet alakított ki, például: pontbegyűjtő esetén az ember berohan a terület közepébe, talál egy pontot, ott helyre teszi magát, majd onnan fogja meg a többit. Másik ilyen: legjobb, ha ez ember a térképet üres papírnak kezeli, csak a táv és az irány számít, aztán már csak észre kell venni a bóját. Idővel azt is meg lehet szokni, hogy az ember még látja az előző pontot, de már nem tudja, hol is van pontosan... A Lindenberg tapasztalataiból kiindulva arra lehetett számítani, hogy aki tízes átlag alatt jön, az biztos dobogós. Nos, ez teljesült, legalább is az FFA kategóriában: Hajdú Martin 72 perccel nyert.
Szolgáltatások tekintetében ez a nem-hivatalos esemény kenterbe vert sok rangsoroló versenyt. Üdítőjegy, rendes tiszteletdíjak, külön erre a versenyre feliratozott fejpánt minden indulónak, ajándék tiszta térkép, mindez a LUXus egészen döbbenetes hatást keltett egy ilyen rangú eseményen.
Gönczy Robi azt mondta a verseny után, hogy csak ilyet kéne rendezni. Ez talán kicsit túlzás. De az biztos, hogy jó vicc volt.
Marosffy Dániel
Vissza a Tájoló 2001/04 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!