Úgy tűnik, hogy az új sporttörvény viszonylag rövid határidőkkel sok feladatot ró a szövetségekre. Felsorolnál ebből néhányat, amely minket is érint?
Folyamatosan születnek a végrehajtási utasítások. Most éppen a Fegyelmi szabályzatot kell megújítanunk. Jövőre be kell vezetnünk a versenyengedély kiadásának minden sportágra kiterjedően egységes rendszerét. Ebből még lesz kisebb felzúdulás a tájfutó sportban, mert jön a tagkártya hologrammal, sportorvos nyilván nem teljesen ingyen. De nincs más lehetőségünk.
A sporttörvény alapján május 26-án alakul meg a Nemzeti Sportszövetség. Aktívan részt veszünk a munkában, dr. Nagy Árpád személyében jelöltet állítunk a felügyelő bizottságba. Az NS feladata többek között az állami támogatás szétosztása a sportágak között.
Sok feladatot ad tehát a sporttörvény, de főtitkárunk, Vass László kézben tartja ezeket a kérdéseket, és győzzük a munkát.
Hogyan történik a feladatok elosztása, megfelelő a munkamegosztás az elnökség tagjai között?
Az elnökség számos tagja bizottságvezető, vagy bizottsági tag, így van állandó külön feladata. Az elnökségi munka során felmerülő egyszeri, vagy ismétlődő feladatokat az elnökségi tagok hátterük, érdeklődésük, erre fordítható idejük szerint önként vállalják. Ez a rendszer egy jól működő irodával a háttérben bevált, és illik sportágunk szellemiségéhez.
Bár még nagyon kevés idő telt el az új főtitkár munkába állása óta, de azt tudjuk, hogy nem főállásban végzi a munkát. Elvégezhető ez a munka kevesebb időráfordítással is, vagy esetleg a házi feladatok szaporodnak meg?
Ma nem reális, és szerintem nem is szükséges akkora szövetségi apparátus, mint 15 éve. Az egyesületek világosan látják, hogy nagyobb iroda csak magasabb tagdíjakból finanszírozható. Az egyesületek igénye nem az, hogy az iroda stábja éjjel-nappal mindenben rendelkezésükre álljon, hanem az, hogy a meghirdetett nyitvatartási időben, és pénztári órák alatt megbízható kiszolgálást kapjanak az iroda feladatkörébe eső kérdésekben. A legfontosabb a kiszámítható, megbízható, elegendően gyors működés.
A főtitkári feladatkör részmunkaidőben sikeresen betölthető, hiszen a főtitkár nem mindent maga végez, hanem e mellett szervezi, kiadja a munkát. Laci pedig kiváló szervező. Csonti Kiss Zoltán mint főállású irodavezető dolgozik, és sokkal komolyabb felelősséget, feladatokat kap, mint régebben, és megítélésem szerint sikerrel birkózik meg velük, sőt ami szintén fontos nagyon élvezi a munkát.
Az iroda működése olcsóbb lesz mint tavaly. Ézsiás Kati tájfutó személyében új könyvelőnk van, aki kevesebb mint az eddigi díj feléért dolgozik, profin. Leadtunk egy valójában régóta kihasználatlan szobát, a megmaradtakat a csapat kifestette, kipofozta, és rendet rakott, sok év után. Skerletz Iván emlékét mostantól egy emléksarok őrzi. Galló Sándor, mint főpénztáros, sokat segít pénzügyeink katonássá tételében.
Házi feladat reméljük, több lesz mint eddig, de ez nem az eddigi szint fenntartásához, hanem jól érzékelhető emeléséhez kell. Ehhez ezúton kérem, hogy aki szívesen vállalna társadalmi munkát valamilyen területen, keressen meg minket, Lacit, Csontit, vagy bármelyik elnökségi tagot. Örömmel fogadjuk.
A jövő évi sümegi EB rendezésével kapcsolatban milyen feladatok hárulnak a szövetségre?
A versenyt a szervező bizottság rendezi, a szövetség, azaz az elnökség szerepe, hogy megfelelő megállapodást kössön a szervező bizottsággal, állami támogatást harcoljon ki, szövetségi ellenőr kiküldésével segítse a rendezőket, és hogy figyelemmel kísérje az előkészületeket. Ez nem túl sok feladat, a cél az, hogy a szervező bizottság nagy önállósággal, és jelentős jogkörrel tevékenykedhessen. Az elnökségnek nem célja a hatalom koncentrációja, ellenkezőleg: örülünk, ha valamilyen fontos feladatot valamely alkalmas személy, vagy kör vállal. Ez nem jelenti azt, hogy az elnökség tagjai elmenekülnének a munka elől, az EB szervező bizottságát Lux Iván alelnökünk vezeti, tagjai Borosznoki László, Hegedűs András, Moór Sándor, és Sőtér János aki szintén elnökségi tag. Látható, hogy az EB rendezésére sportágunk szervezőinek színe-java csatasorba állt.
Tervezi-e a szövetség a bajnoki rendszer módosítását, selejtezők csökkentését, esetleg nyílt bajnokságok kiírását?
Az elnökség nem hozott egyelőre ilyen irányú döntést. A személyes véleményem, ami nem biztos, hogy egyezik az elnökség többségének véleményével, hogy bajnokságaink nyílttá tétele segítene versenyzőink reális önértékelésének kialakulásában, hiszen, aki ma 72-t jön, és nyer, nem ártana, ha szembesülne azzal, hogy bizony azon a pályán 62-t is lehet futni. Ugyanakkor, ha valaki úgy nyer, hogy megverte a szlovák, cseh, stb. válogatottakat is, kétségek nélkül lehet büszke.
Vannak-e reális, megvalósítható elképzelések a szövetség és a sportág anyagi bázisának megerősítésére?
Ezen a téren összességében nem voltunk sikeresek, és személy szerint én sem. Ami többé-kevésbé megy, az a tájfutók tág körébe tartozó emberek támogatónak való megnyerése. Mindig van olyan tájfutó, aki tisztsége, munkája révén tud minket támogatni, vagy támogatást kijárni. A tavalyi mélypont után idén már nő az ettől a körtől kapott támogatás, a legfrissebb hír a Microsoft 1 millió 200 ezer Ft-os támogatása.
Ami nem megy igazán, az a körön kívülről is rendszeresen szponzori támogatáshoz jutni. Azt hiszem, ez egyelőre csak konkrét eseményhez, vagy versenyzőhöz kötve lehetséges, de így sem könnyű. Ismétlem, nem vagyunk ebben sikeresek, de nem adjuk fel.
Fontos látni, hogy a sportág támogatása nem azonos a szövetségen keresztül befolyt támogatással, hiszen nagy versenyeink szervezői, és egyesületeink közvetlenül is jutnak forrásokhoz. Én ezt erősítendő iránynak tartom, kedvező tendencia, ha a szövetség költségvetése a teljes sportág költségvetésének egyre kisebb részét adja, hiszen ez a sport alappilléreinek, az egyesületeknek az erősödését jelzi.
Vissza a Tájoló 2001/04 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!