Szeniorok - Fórumot kínálunk


Fórumot kínálunk Az utóbbi időben megélénkült az internetes levelezés szenior tájfutókat érintő témakörökben. Bár még nem egyeztettem a főszerkesztővel, vélhetően a TÁJOLÓ következő számaiban kapunk 1-1 oldalt a különböző, idősebbeket érdeklő kérdések megvitatására, hogy folytatása legyen a legutóbbi számban megjelent cikknek (Lásd Hanusz Mária: Lerágott csont?).
Én most néhány, egyeseket nagyon is érintő kérdésről szeretnék írni, de ezúttal is sportágunk 40 évvel ezelőtti állapotából indulok ki: 1961-et írtunk, s a szövetség akkori vezetői a fülük botját sem mozdították arra a korábban a szövetségi újságban Maróti Erika aláírással megjelent kérésre, hogy a nők részére is rendezzenek országos tájékozódási bajnokságot. (Emlékeztetőül: 1950-ben rendeztek először OCSB-t, 1952-től országos egyéni bajnokságot a férfiak részére, s az országos bajnokságok programja 1957-től bővült fiú ifi CSB-vel). 1961-ben, amikor a férfiak a 10. egyéni országos bajnoki címért küzdöttek (győztes: Horváth Lóránd MAFC, 2. Schönviszky György Bp. Spartacus, 3. Maácz Benedek MAFC), végre a fiúk első egyéni bajnokságát is megrendezték (1. Deseő László Bp. Pedagógus, 2. Bíró Sándor BEAC, 3. Tölgyes Attila Tatabányai Bányász, 4. Salamin András MOM, 5. Friedrich Vilmos BEAC és 6. Kotányi Zoltán MAFC). S csak az IOF megalakulása, a nemzetközi (értsd: skandináv) normák elfogadása legalizálta hazánkban a nők egyenrangúsítását: 1962-től mind egyéni, mind csapatbajnokságért küzdhettek. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy a lány ifik csak 1965-től versenyeznek országos bajnoki címért. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a nőknek igenis ott van a helyük az OB-ken, s hogy a sportág jövője szempontjából nem mindegy, hogy a lány ifik részére is rendezünk OB-t ( a történet legutóbbi évtizede azt hiszem mindenki előtt ismert: 1991-től már nemcsak a lány serdülők, hanem az egy korcsoporttal fiatalabb újoncok részére is van egyéni OB). Nos ezek a gondolatok vetődtek fel bennem, amikor arról cikkeznek egyesek, hogy az ő kategóriájuk részére nem írnak ki versenyt. Megnyugtatom őket az idő megoldja ezt a problémát: 40 év mulva (hogy a fenti példából vegyük a megoldáshoz szükséges időt) a mai újoncok, serdülők, ifik, juniorok, felnőttek, ha elérik a nyugdíjas kort, bizonyára minden héten saját korcsoportjukban állhatnak rajthoz.
Visszatérve a versenykiírásokban megjelenő kategória felsorolásra: a rendező egyesület szíve-joga, hogy milyen kategóriák számára rendez (és díjaz) versenyt és mennyiért. Mi, akik olvassuk a felsorolást, a kategória választékból is következtetünk a rendezés milyenségére, s döntünk, elmegyünk-e, résztveszünk-e. Én el tudnék képzelni olyan megoldást is, hogy a rendezők bevallják, hogy nem áll módjukban díjazni a nagypapákat, nagymamákat, de rendez részükre ilyen vagy olyan pályahosszal mondjuk F75 ill. N60 minősítő versenyt. E témakörben a két legfrissebb hír: a TIPO/Semmelweis emlékversenyen a legidősebbek (N60 ill. F75) részére a verseny ingyenes, ill. a március 15-16-ai Budapest nagydíjon a legidősebbek (N50 ill. F60) kategóriáiban az N55 ill. F65-ös korcsoportúakat különállóan is díjazzák.
A kategória összevonás kérdéséhez: jó lenne, ha a rendezők megmondanák, hogy milyen célból vonnak össze korcsoportokat (attól tartok, hogy anyagi vonatkozása van a dolognak). A tiszta mindenesetre az lenne, ha pl. egyértelműsítenék, hogy - bár egyes korcsoportok a tervezettnél hosszabb/rövidebb pályát futnak - korcsoportonként állapítják meg a sorrendet, rendelkezésre áll az egyes kategóriák részére a beígért díjazás, s csak a minősítés megállapításához készítenek egy összevont listát az azonos pályán futottak eredményéről. Más kérdés, hogy bizonyos versenyekre a díjazástól függetlenül szívesen elmegyünk, mert tudjuk, hogy a versenyrendezők gondosan felépített, átgondolt pályákkal és jó térképpel várnak bennünket.
Nem ismerem ki magam versenyzőtársaim céljait illetően: van aki él-hal a minősítésért, van aki a huszonnyolcadik trikót szeretné begyűjteni, s van aki csak azért megy a versenyre, mert X-et ezúttal is meg szeretné előzni. Te miért indulsz tájfutó versenyen? Korábban voltak a csapatértékelések. A verseny célja már nemcsak az egyéni eredmény volt, hanem részvállalás a csapat sikerében, ill. bizonyos esetben bekerülés a csapatba. Fel tudjuk-e éleszteni ezt az elfelejtett versenyformát? Ehhez kapcsolódik a néhány éve közreadott beadvány, amely nyílt váltóversenyeket kért, hogy inkább ne számítson a minősítés, de vegyesváltók is indulhassanak. Nos, ha jól tudom az elmúlt évek során erre egyedül a Mecsek Kupa vállalkozott, s idén is rendez MIX elnevezésű váltót. Hasonló probléma a szeniorok körében a Hosszútávú OB. Van, aki máshová tenné a versenynaptárban, más éppen annak örül, hogy így mindenki lemérheti a téli fizikai felkészülés eredményességét.
Nos, látva, hogy milyen hosszúra sikeredett hozzászólásom, be is fejezem. Várom mások véleményét. Elképzelésem az, hogy a beküldött írásokat teljes terjedelmükben közzétesszük a nagyobb versenyeken, ill. az interneten, míg a TÁJOLÓ hasábjain a hozzászólásokat szerkesztve ismertetjük.

Argay Gyula



Vissza a Tájoló 2001/02 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!