Népligeti kezdeményezés 3.
A verseny anyagi alapjainak megteremtése


Kelemen János nemrég az internetes tájfutó levelezési listán közzétett egy becslést egy kétnapos verseny költségeire. Összesen 1 628 000 Ft jött ki neki, melyből a nullszaldós nevezési díj az alábbiak szerint alakul: ha a nevezett versenyzők száma: 500 fő, az egy főre vetített nevezési díj kb. 1600 Ft/fő/nap, ha 750 fő kb. 1100 Ft/fő/nap, 1000 fő esetén kb. 800 Ft/fő/nap. (+ Dugóka bérleti díja: 200 Ft/nap/fő)
A fentiekből látható, hogy, ha nem akarjuk a nevezési díjakat ilyen magasra emelni, mivel erre már kicsi lesz a fizetőképes kereslet, a költségeket pedig nem tudjuk csökkenteni, vagy a verseny színvonala érdekében nem akarjuk (pl: a rendezők ingyen dolgoznak, sőt maguk fizetik az utazási költségeiket, nem veszünk díjakat, stb), akkor három lehetőségünk van:
I. Növeljük a résztvevők számát, úgy, hogy minél több tájfutót nyerünk meg, illetve nagyon sok érdeklődőt szervezünk a nyílt kategóriákba, az egy főre eső költség csökkentése érdekében.
II. Kívülről, szponzoroktól, támogatóktól kell pénzforrást találni.
III. Némi üzleti tevékenységgel növeljük a bevételt: büfé, pólóárusítás, egyéb. Az első pontban említettekkel részletesen foglalkoztam az előző két írásomban, a harmadikat mindenkinek a saját fantáziájára bízom, a középsőről pedig most kellene szót ejteni. Néhány dolog azért máris látható. Egyrészt, hogyha „tömegesítjük" a tájfutást, azzal kettős hasznot érünk el: ismertebbé, népszerűbbé tesszük sportágunkat, másrészt az anyagi oldalt is javítjuk, (beleértve, hogy a nagyobb létszámok feltétlenül szükségesek a média és a szponzorok megnyeréséhez is), tehát ugyanazt kell tennünk mindkét cél érdekében. Ne felejtsük, el kell jutni odáig, hogy üzleti alapon a rendezvényünk, versenyünk eltartsa magát, ne a közreműködők lelkesedése legyen az egyetlen mozgatóerő. A szponzorok megnyerése nehéz dolog, és közülünk keveseknek van komoly tapasztalata, gyakorlata ebben. Mint mindenben, itt is a kezdet a legnehezebb, hogyan lehet fokról-fokra elkezdeni. Nemcsak a pénz utáni hajszára gondolok, hanem az összes körülmény megteremtésére, hiszen ahhoz, hogy bármely támogató számára érdekes legyen a tájfutás, meg kell tennünk a szükséges tartalmi és formai változásokat (ld a Népligeti kezdeményezésben levő gondolatokat). A megnövekedett teendők miatt a közreműködőkre az eddigiekhez képest aránytalanul több munka hárul. Ki fogja megtenni szerelemből, elhivatottságból, (vagy esetleg üzleti számításból)? Csak remélhetjük, hogy ha ez beindul, egy idő után nyereséget fog termelni.

Hangsúlyozni szeretném a decemberi számban elkezdett gondolatot, melyben a versenyünk előkészítésében a marketing szemléletet javasoltam. Az eddig említettek sajátosságaiból adódik, hogy a felsorolt teendőket egyidejűleg, összehangoltan kell megterveznünk és megvalósítanunk, mert a magas szintű rendezés a hírverés nélkül (kellő számú résztvevő nélkül), az érdeklődők meghívása a számukra nyújtott szolgáltatások nélkül mit sem ér. Mindeddig nem esett szó arról, hogy van-e esélyünk támogatókat találni egy tájfutó versenyre. A SZPONZOR hasznot és/vagy erkölcsi elismerést vár. Csak úgy nyerhetünk támogatókat, ha biztosítjuk ezt neki. Csak akkor keressük meg, ha erről van használható elképzelésünk. Érdemes előzetesen tájékozódnunk, mi lehet számukra fontos, van-e ami üzlet nekik a tájfutásban.
Mit adhat a tájfutás a szponzornak? Van-e reklámértéke a tájfutásnak?
Legfontosabb a TV reklám. A sportműsorban olcsóbban lehet reklámozni, mint reklámidőt venni a TV-ben. A helyi televízióknak kapacitás feleslegük van, oda könnyebb bejutni. Az országos adók közül az M1-nek és a Duna TV-nek van saját sportműsora, a többiek átvett anyagból dolgoznak. A Duna TV-vel van kapcsolatunk, előzetes egyeztetés után bekerülhet programjukba egy-egy eseményünk, ráadásul megbeszélésünkön kiderült, hogy nyitottak, a részünkről felmerülő igények megtárgyalhatók. Ha tervezhető a TV szereplés, akkor a szponzornak ez felkínálható.
A rádió, a sajtó sokat jelenthet a versenyünkkel kapcsolatos információk terjesztésében. Reklámértéket akkor hordozhatnak, ha a verseny a fő szponzor nevét viseli, illetve, ha az újság(ok) képet is közölnek. A média megnyerésének részleteibe most nem mélyedhetünk el, ez is egy fejezetet érdemelne.
Elsősorban a versenyünk helyszínének közelében működő helyi vállalkozók, cégek érdekeltté tehetők abban, hogy a célban, versenyközpontban is elhelyezzenek hirdetéseket, árusítsák termékeiket, esetleg termékbemutatót tartsanak. Sok esetben a támogatásukat is áruban, szolgáltatásban nyújtják, ami csökkentheti költségeinket, növelheti a tiszteletdíjak számát és minőségét.
Az üzleti szempontok értékét növeli, ha maga a tájfutóverseny érdekes, látványos, kellemes környezetben zajlik, látható a küzdelem alakulása valamilyen formában. Mindez megvalósítható, és így mind a médiának, mind a megjelent szponzoroknak érdekes, értékes és így hasznos lesz.

Versenyeink azonban jelenleg egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy oda rangos vendéget, szponzort, politikust, üzletembert, stb. meghívjunk, ott vendégül lássuk. A versenyek felépített felszerelései nem vonzóak, rossz állapotban vannak, nincsenek a megfelelő (VIP fogadóképes) színvonalon. Elemi érdekünk, hogy a kiemelt versenyeinket, melyekre támogatást akarunk szerezni, felhozzuk az elengedhetetlenül fontos, kellő szintre. Előbb a külalakot kell megteremteni, aztán kezdődhet a PR munka, akkor nyithatunk kifelé. Az MTFSz törekszik arra, hogy létrehozzon egy központi minőségi felszerelés-készletet, mely szabályozott módon rendelkezésre fog állni.
Használjuk ki a sportágunk vonzó jellegzetességeit: a szép természeti környezetet, a szabadidősportban nyújtott kínálatot – minden korosztály számára – az egészséges életmód lehetőségét, a környezet- és természetbarát sajátosságainkat, a futók küzdelmének – megteremthető – látványosságát. Vállaljuk nyíltan eme erényeket! Építsünk a nemesebb érzelmekre – fent említett gazdasági tényezőkkel együtt! Így érhetünk el sikert.
E fejezet megírásában az jelentette számomra a legnagyobb nehézséget, hogy kevés tapasztalatom van benne, jómagam legtöbbször a rendezésben a terepi munkálatokban vettem részt. Persze az ember időnként rákényszerül olyasmire is, ami újdonságot jelent. Ez az oka annak, hogy a következő rész megalkotásában egy olyan – a sífutásban jobban ismert – sporttárs segítségét kértem, aki mindkét oldalon, de jobbára a másikon állt, tehát, akitől kérték a támogatást. Az alábbiakban Ledniczky Zsigmond abban segít minket, hogy mit kell feltétlenül betartani, ha a versenyünkhöz támogatókat keresünk. Csak az olvassa el, aki úgy érzi, nincs még kellő tapasztalata e téren.

A szponzorkapcsolatok szabályai
I. Mindenekelőtt azt kell megtervezni, hogy az együttműködés a szponzor számára jelentsen valamilyen tényleges gazdasági hasznot. Ez nehéz, de nem megoldhatatlan feladat, elsősorban a verseny környékén a helyi cégek esetében. (ld fenn)
II. A szponzor megkeresése történhet előzetes telefonbeszélgetés alapján, írásban, esetleg egy összejövetel alakalmával spontán módon előkerülhet a téma. Természetesen személyes ismeretség alapján történő kapcsolatfelvételnél több az esélyünk. Hacsak nem levélben kérünk konkrét támogatást (erre csak ritkán van esély), személyes találkozót kell kérnünk.
III. A megbeszélésre felkészülten kell érkezni.
A. Jó, ha van nálunk írásos anyag a kérésünkről, szép kivitelű versenykiírás kedvező lehet, referenciát jelenthet beszámoló, fényképek a korábbi versenyeinkről.
B. Világosan meg kell fogalmaznunk azt, ami számára előnyt, hasznot jelent, tehát amit mi kínálunk a támogatásért, majd pedig a kérésünket, a kívánságunkat. Ezt nekünk kell előadni.
C. Meg kell fogalmaznunk a támogatás formáját (pénz, termék, szolgáltatás), és mértékét, mely utóbbinak arányban kell lenni az ellenszolgáltatással.
D. Ha sikerrel járunk, akkor a megegyezést írásba is kell foglalnunk, mert utólag csak megkötött szerződés birtokában kerülhetjük el az esetleges félreértéseket.
IV. A szponzort feltétlenül meg kell hívni a támogatott eseményre.
A. Időben egyeztetni kell a verseny idejét, helyét és a megközelítés módját. Figyelem! Annak, aki nem tájfutó, sokkal nehezebb odatalálni a tájfutó versenyek helyszínére. A folyamatos kapcsolattartás felajánlásával útközben is kaphat segítséget, ha szükséges.
B. A helyszínen kitüntetett kiszolgálásban részesítsük a vendége(ke)t: Egy alkalmas személy adjon folyamatos tájékoztatást az eseményekről, olyan helyen, ahonnan valóban látható minden, amit meg akarunk mutatni. A látvány és a tájékoztatás legyen érthető.
C. Ajánljuk fel a részvételt is: egy könnyű pályán (VIP futamon), lehetőleg rendezői kísérettel emlékezetes, élvezetes élményt nyújthatunk. Sokan ezzel kedvet kaphatnak arra, hogy máskor is eljöjjenek, esetleg családjukkal együtt.
D. Mindenképpen ajánljuk fel az eredményhirdetésen való részvételt, sőt kérjük meg díjátadásra. Így a verseny kiemelkedő szereplőjévé válik, ez fontos lehet számára.
V. A verseny után rendkívül lényeges a köszönetünk kifejezése a támogatnak, melyben kiemeljük azt, hogy ő személy szerint milyen konkrét módon járult hozzá a verseny sikeréhez. Ezt írásban (is) tegyük meg, melyhez fényképeket, egyéb illusztrációt mellékelhetünk. Esetleg a versenyhez kapcsolódó ajándéktárggyal is emlékeztethetjük őt a tájfutásra, az adott eseményre. Ezt már a verseny helyszínén érdemes megtennünk.

Összefoglalásul: ki kell nyilvánítanunk tiszteletünket, és bizalmat kell keltenünk. Ehhez feltétlenül fontos, hogy minden megállapodást maradéktalanul betartsunk! Ha valami akadály merül fel, azonnal jeleznünk kell, nem pedig utólag! Minden megbeszélt időpontot pontosan tartsunk be, ne halasszunk, ne módosítsunk, mert az minket tüntet fel megbízhatatlanként.

Sok sikert kívánunk!

Hegedűs Zoltán



Vissza a Tájoló 2001/02 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!