Szeniorok


Lerágott csont?
Nem tudom sajnos másképpen nevezni ezt a témát, amelyet lényegileg évről-évre megírok. Úgy érzem tavaly sok versenyen előrelépés történt: ezen azt értem, hogy megrendezték, külön értékelték azokat a szenior kategóriákat, ahová főleg a vének tartoznak, és nem mindig volt 5 induló. Ez nemcsak az N55-öt, N60-at érinti, hanem az F65-öt, az F70-et, F75-öt is.
Azóta megjelentek az első idei versenykiírások, ahol megint csak az N50-et írták ki, vagy jelezték, hogy esetenként összevonják a kategóriákat.
Új érveim nincsenek, ezért kénytelen vagyok a régieket ismételni:
A mi korunkban az egészség (ez engem most nagyon érzékenyen érint), a fizikai állapot, akár egy év alatt is rengeteget változhat. Nem igazságos összehasonlítani a különböző korcsoportok teljesítményét! Ha már azonos pályán futnak, legalább értékeljék külön őket!
Egyébként nem olyan borzasztó nagy munka egy szenior kategória megrendezése! Valójában nem hangsúlyozzuk a jelentőségének megfelelően – kívülállók számára sem – azt, hogy a tájfutás egyedülálló az összes sportág között abban, hogy egész évben folyamatosan az életkornak megfelelő kategóriákban sportolási lehetőséget biztosít mindenki számára. Innen már csak egy lépés az adott kategóriák szakmai megbecsülése.
Mi ugyanúgy befizetjük a nevezési díjat, mint a többi résztvevő (ami néha indokolatlanul sok), és amiért megfelelő szolgáltatást – pályát – szeretnénk. A tiszteletdíj nem fontos. A pályákkal kapcsolatban még annyit: az idős ember nem hülye, hanem kevésbe fiatal, ami annyit jelent, hogy olyan tájfutó pályát igényel, ami több technikai feladatot ad, mint fizikai küszködést. Ha csak utakon kell végigfutni, mint a kezdőknek, az a szeniorok lebecsülése.
Ehhez kapcsolódik még egy kérés: a kis létszámú szenior kategóriákban meg lenne a lehetőség a nagyobb rajtidőközre, pl. négy-nyolc futót nem érdemes 2-3 percenként kiküldeni a terepre. Még több korcsoport azonos pályája esetén is megoldható lenne az 5-10 perces rajtidőköz, ami az önálló tájékozódás élményét még jobban biztosítaná számunkra.
Abban a reményben fejezem be az írást, hogy idén még többen végiggondolják mindezt, és megrendezik számunkra ezeket a „mostoha” kategóriákat (N55, N60, F65, F70, F75) is.

Hanusz Mária

Szenior Találkozó a Budapesti Tájfutó Napok keretében
Január 13-án több, mint 40 szenior (veterán) tájfutó fogadta el a TÁJOLÓ legutóbbi számában közzétett meghívást, s ült le baráti beszélgetésre a BTFSZ épületében lévő színházteremben.
A résztvevők zöme az MTFSZ megalakulása (1970) előtt ismerkedett meg sportágunkkal, sőt öten több, mint 50 éve indultak első tájékozódási versenyükön (Holba Vilmos, Peiker György, Krasznai István, Breiner Sándor és Szeredai László).
A találkozó első felében bemutatkozásképpen elmondták, hogyan ismerkedtek meg sportágunkkal, majd a délután második felében (miután a szünetben a BTFSz elnökség vendégei voltunk a Bobó-büfében), Fábry Pali az 50-es évek Kilián és Babits versenyeiről, Gárdonyi Zoli a sportági jelvények kutatásai során szerzett tapasztalatairól számolt be, de sor került egykori versenyélmények felelevenítésére is ( talán a legsikeresebb Peiker Gyurka visszaemlékezése volt).
A TÁJFUTÁS-ban 1974-ben ill. 1986-ban megjelent Harcsa Gábor cikkek nyomán készítettem el az MTFSz megalakulása előtti időszak országos bajnokságairól egy kéziratot, amelynek kiegészítését kértem a jelenlévő egykori versenyrésztvevőktől, bízva abban, hogy memóriájuk megőrzött valamit fiatalkori élményeikből ill. talán előkerül valami a ládafiából, ha már a hivatalos helyeken nem találhatók az egykori eredményjegyzékek, versenyjegyzőkönyvek...
Technikai eszközök hiányában a korai tájfutó versenyeken készített filmfelvételek levetítésére nem került sor, talán legközelebb...

Pontverseny 2000
Az interneten már december közepétől olvasható a 2000. évi Szenior pontverseny részletes eredménye (a magyar tájfutó honlap „SZENIOROK” feliratára klikkeléssel). Közreadjuk a 100, vagy annál több pontot szerzők névsorát. A versenyjegyzőkönyvek sokszor nehéz értékelése és a kategóriánkénti sorrend számítógépes feldolgozása, az interneten közzététele Szepesi Imre érdeme, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani munkájáért.
Az 1999. évihez hasonlóan az 1-6. helyezetteket várjuk az idei szezonnyitón ( Kőhányáspusztán, a Tavaszi Spartacus Kupa 2. napján, márc. 16-án) az eredményhirdetésre.

Pontverseny 2001
Még nem alakult ki az idei értékelésbe bevont versenyek listája. Annyi bizonyos, hogy az OHEB (márc. 31) és a Postás-MATÁV Kupa 1-2. napja (világ ranglista verseny Magyarországon) biztosan számít, s hogy a májustól novemberig terjedő időben a biztos jelölt OREB és ONEB mellett szereplő egyéb versenyekről legkésőbb a március 11-ei MTFSZ közgyűlésen döntés születik s a Tavaszi Spartacus Kupán a listát közzétesszük.

Argay Gyula



Vissza a Tájoló 2001/1 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!