Postás-Matáv Kupa - Pirtó, 2000. április 89.
Mi újat lehetne még írni Pirtóról? Hacsak azt nem, hogy kevés hazai terep bírna el fél éven belül három OB-t és három rangsoroló versenyt! És mindössze egyszer, a Postás Kupa első napjának rajt - egyes pont átmenetében derengett, mintha az OCSB-n is ugyanígy kezdődött volna a pályafutásom... Igaz, akkor nem potyogott a nyakamba jégeső. Egyébként a pályám mindkét nap végig odafigyelős volt, magában hordozta az iszonyú nagy keverés lehetőségét. Szerencsére ezúttal sikerült nem élnem vele.
A célhelyet egyébként nagyon jól kiválasztották a rendezők! Nem bántam, hogy pár száz méterre az autóktól, egy kupacban lehetett a nép. Ráadásul a gyerekeknek is kiváló homokozóként szolgált egy-egy homokgödör. (Persze mindez ömlő esőben korántsem lett volna ilyen vidám...)
A SportIdent ez alkalommal sem hagyta cserben a rendezőséget: gyors, pontos, gördülékeny ellenőrzést és eredményközlést tett lehetővé. Mi pedig a kis cetlieinket összehasonlítgatva egyből rájöttünk, hogy az a kis megingás itt fél percbe került, ott kettőbe, meg esetleg edzeni is kellene...
A gyalogos versenyt követően mindkét nap a tájbringások szállták meg a terepet. A pályájukat megnézve sejtettem, hogy nem lesz könnyű feladatuk... Hiszen ezen a terepen utak alig-alig vannak és bringával nincs is sok köszönet bennük. Kerékagyig merülhet benne a bicikli! A sok buckán le-föl haladni fizikailag irtó megerőltető: felfelé gyorsabb futva, lefelé pedig pihenés helyett tekerni kell a haladás érdekében. Mindehhez még finom tájékozódás is szükségeltetik. Sejtésem be is igazolódott a pályahosszak és győztes idők összevetésekor.
Összességében az idei Postás-Matáv Kupa szerintem zökkenőmentes, jó verseny volt és ezt két héttel a verseny után is fenntartom!
Marosffy Orsolya
Vissza a Tájoló 2000/4 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!