Ismét az SZVSE nyerte a bajnoki pontversenyt / Interjú Gera Tibor vezetőedzővel

  • Az elmúlt néhány év kiegyensúlyozott teljesítménye számomra azt sugallja, hogy a Szegedi Vasutas Sport Egyesület mindig is éllovasa volt a magyar tájfutó társadalomnak.
  • Korántsem volt ez mindig így „mondja Gera Tibor” hiszen még 1991-ben is „csak” a 7. helyen végeztünk és két magyar bajnokságot tudtunk nyerni szemben az idei 15 magyar bajnoki címmel.
  • Röviden a múltról megtudhatnánk valamit?
  • Maga az SZVSE, mint egyesület 1919-ben alakult meg. A hatvanas évek elejétől működik a tájfutó szakosztály, melynek edzője 1976-ig Mándoki József volt, majd Szokol Lajos 1990-ig irányította a versenyzők felkészülését, azóta pedig én vagyok az SZVSE edzője.
    1983-ban kerültünk fel először a bajnoki pontverseny táblázatára, mindösszesen 2 ponttal, a 24. helyen voltunk. Első válogatott versenyzőnk 1986-ban Balogh Piroska volt, majd ő nyerte az egyesület első bajnoki címét 1987-ben. 1994 óta vagyunk stabilan az élmezőnyben és 1997, 1998 után 1999-ben nagy fölénnyel nyertünk.
  • Az eredményesség - gondolom - nem a véletlen műve. Mi van a háttérben, esetleg mit csináltok másképp, mint a többiek?
  • Hosszú évek tudatos és tervszerűen felépített munkájáról van szó. A „motor” Szokol Lajos szakosztályvezető és az általa irányított 7 tagú vezetőség, akik a szakosztály munkáját irányítják, a szakmai munka anyagi hátterét biztosítják, felkutatják. Az SZVSE nagy egyesület, közel 100 versenyzővel - köztük 12 (!) válogatottal -, milliós nagyságrendű költségvetéssel. Rengeteget segít a MÁV a versenyekre való utazásnál, a városi önkormányzat, a szép számú szponzor, a helyi sajtó és média.
    Amit másképp csinálunk - talán jobban koncentrálunk a nagy versenyekre, mint mások. Inkább kihagyunk néhány ranglistaversenyt, ha egy fontos bajnokság vagy a felkészülés úgy kívánja meg.
    A legfontosabbak a korosztályos világversenyek, elsősorban a felnőtt és junior világbajnokság az ifjúsági és serdülő?? Európa-bajnokság és a magyar bajnokságok.
  • Nézzük az 1999-es évet az SZVSE szempontjából.
  • A magyar bajnokságokon várakozáson felül szerepeltünk, a váltó- és csapatverseny nagy erőssége a szakosztálynak. Külön harc folyik a versenyzők között, hogy ki kerüljön a csapatba, hiszen az szinte biztosan érmet jelent, gyakran a legfényesebbet.
    Persze „kudarcok” is előfordulnak, pl. nem nyertünk bajnokságot az egyéni nappali OB-n Nyíregyháza közelében vagy bajnok esélyes női váltónk a második lett az egyesületi váltó OB-n.
    Nélkülöznünk kellett Oláh Katit sajnálatos sérülése miatt, amit a skóciai VB-n szenvedett el. A világversenyeken válogatottjaink várakozáson felül szerepeltek: Sinkó János ifjúsági Európa-bajnokságot nyert, Hecz Katalin harmadik a junior VB-n, Buknicz Timea és László Dóra tagjai voltak az ifjúsági EB-n ezüstérmes női váltónak.
    Rajthoz álltunk még rangos külföldi versenyeken: Hecz Kati nyert a svájci 6 naposon is, ugyanitt Csányi Adrienn N16-ban 3. vagy Buknicz Timi nyerte a Wawel kupát N18-ban, hogy csak néhányat említsek az eredmények közül.
  • Hogyan telnek a „szürke hétköznapok”, amikor nincs verseny, azaz hogyan készültök a következő szezonra?
  • Alapozó időszak van, mindennap futunk, hetente kétszer reggelente fél órát úszunk, egyszer egy héten tornatermi edzés van és hetente egyszer fél óra edzéselméletet tartok a versenyzőknek.
  • Edzéselméletet?
  • Igen, és magam is meglepődtem mennyire érdekli a gyerekeket, hogy mit miért csinálnak, hogy miért készülünk három hetes ciklusokkal, miért 2 hét „erős” után jön egy „pihenő” hét, hogy miért fontos a bemelegítés, a gimnasztika, mire jó a reggeli úszás...
  • Tényleg mire jó?
  • Itt Szegeden télen mostohák a körülmények, jobbára betonon vagy fagyott, kemény talajon lehet futni, és a versenyzők izületei nem terhelődhetnek a végletekig. Az úszásnál főleg az izmok és a keringési rendszer dolgozik, és lényegesen kisebb mértékben terhelődnek az izületek, mint a futásnál, mindamellett kell a változatosság is, javul a mozgás-koordináció.
  • Milyen az edzéslátogatottság?
  • Nagy a fegyelem, mert nálunk 18 év alatt csak az versenyezhet, aki kevesebbet hiányzik mint az edzések 20 %-a, még saját költségen sem állhat rajthoz, de ebből nem szokott probléma lenni.
  • Tervek 2000-re esetleg 2001-re?
  • Készülünk, és a szakosztály vezetősége mindent el fog követni, hogy az arra érdemesek a lehet legjobb körülmények között készülhessenek a tétversenyekre, világversenyekre.
  • A TÁJOLÓ nevében egy legalább olyan sikeres évet kívánok Nektek, mint az 1999-es volt. Köszönöm a beszélgetést.

    Vásárhelyi Tass

    Vissza a Tájoló 1999/9 tartalomjegyzékhez!
    Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!