A főváros és környékének tüdeje - parkerdő 30 éve az emberért
Dosek Ágoston beszámolója
A Pilisi Parkerdő Rt. "Harminc éve az emberért" címmel kétnapos erdészeti konferenciát rendezett Visegrádon. Az ebből az alkalomból kiadott írásos anyagok címlapján tömören összefoglalva olvashatjuk a vállalt teendőket: "Legfontosabb feladatunk mindannyiunk kincsének, e változatos szépségű tájnak és erdőtakarónak megóvása, fenntartása. Fontos célunk az iskolán kívüli környezeti nevelés, a természet- és erdővédelmi, erdőkezelési ismeretek átadása, a környezetvédelmi tudatformálás."
A meghívottak az első napon a Mogyoró-hegy környékének bejárásával terepi bemutatón vehettek részt. A közös sétán részt vettek a parkerdő vezetői, felelős szakemberei, közöttük dr. Madas László nyugdíjban lévő alapító igazgató és Dobó István vezérigazgató is. Kertész József vezetésével megtekintettük a kisállatkertet, a népi játszóteret, a Mócsay-tanyát, a vándortáborok számára kialakított területeket, az erdészek barátságparkját. Az ismeretlen részeken kívül az ismertekről is sok újdonságot, történetet, történelmet hallhattunk kísérőinktől. A Mogyoróhegyi Étteremben elfogyasztott ebédet követően Moór Györgyi mutatta be az Erdei Művelődés Házának tevékenységét és a természetvédelmi táborozó helyet. A kínálatok széles variációit sorolom föl az alábbiakban: természetismereti, geológiai, gombaismereti, gyógynövény-ismereti, vízbiológiai terepgyakorlatok, hajnali és esti vad- és madármegfigyelés, madárgyűrűzési bemutató, odútelep-vizsgálat, az avar, a fák és cserjék élővilágának vizsgálata, természetvédelmi barkácsolás, vezetett túrák és kirándulások a Pilisben, természetismereti vetélkedők, csillagászati megfigyelések, történelmi szakvezetés, vadismeret, erdészeti szakvezetés, mikroszkópos és természetfotózási gyakorlatok szerepelnek az igen gazdag programban.
Erdős Péter erdészetvezető a visegrádi kirándulóközpontban vezetett sétán mutatta meg, miként sikerült az erdőt felújítani. Az emberi odafigyelés remek példájával találkozhattunk. E séta során már éreztem, hogy a másnapi tudományos konferenciára tervezett előadásomból ki kell húzni azokat a részeket, amelyek az erdészeket, illetve az rt. vezetőit a sport fontosságáról győzik majd meg! Többször kifejtették vendéglátóink, hogy a parkerdő területén folytatott sporttevékenységek segítését feladatuknak tekintik. Ugyanakkor a Nagy-Villámról fékezve lecsúszó kerékpárosok eróziót előidéző, talajt károsító nyomvonalai miatti bosszankodásukkal és neheztelésükkel, a sportért kardoskodóknak is maximálisan egyet kell értenie.
Dobó István vezérigazgató úr a Pilisi Parkerdő kezelésében működő Fellegvárnak és térségének közjóléti fejlesztésébe, a műemlékek helyreállítási munkáiba engedett betekinteni.
A második napi tudományos konferenciát dr. Madas László vezette. Megtisztelő felkérést kaptam az "Erdei sportok szerepe a nagyváros környezetében" című előadás megtartására. A felkérés mögött elsősorban a Magyar Testnevelési Egyetem rendszeres nyári természetjáró táborainak ténye áll. A jövő pedagógusainak természetszeretetére és az ifjúság környezettudatos nevelésére kell odafigyelni. A természeti környezetben történő sportolás egészségi hatásai nagyon értékesek a diákok szempontjából. A természet ismerete vezethet a természet értékeinek felismeréséhez és azok megóvásához. A rendszeres természetjárás, a természetben való sportolás igazi lehetőség a modern civilizáció egészségi ártalmainak (infarktus, elhízás stb.) és társadalmi ártalmainak (tartalmatlan időtöltések, drog stb.) elkerülésére. Bár sokak számára kérdőjeles az apró természetvédő cselekedetek jelentősége, szemben az ipari méretű károkozásokkal, mégis azt nyilatkozhatom pedagógusként, hogy nagy jelentőségű ez a munka, hiszen a jövő fontos beosztású, döntést hozó szakembereinek gondolkodását alakíthatjuk ki.
A természet csodáinak felismerése, az apró mozzanatok megfigyelése, egy-egy tájkép megragadó képe, a tevékenységből (esetünkben a tájékozódásból) nyerhető öröm és a természet erőinek tisztelete vezeti a pedagógust arra, hogy élményeit lehetőleg minél több tanítványával ossza meg. Jó volt érezni az előadás során, hogy a sporttevékenységeket támogatják a parkerdő részéről is. Büszkén hoztam fel példaképpen a szövetségünk keretében működő természet- és környezetvédelmi bizottságot, kiemelve a pályakitűzésben, a területek tisztántartásában, az erdő védelmében kifejtett tevékenységüket. A tájkerékpáros szakágunkat bemutatva ráirányítottam a figyelmet a szabályainkra és pályakitűzési elveinkre. Elhatároltam magunkat a "féktelenül" fékező kerékpárosok eltérő mentalitásától.
Dobó úr sajtótájékoztatója alatt arról tett említést, hogy az átlagemberek a gyermekkor "Öreg néne őzikéje" és a jelenkort szélsőségesen bemutató "Szomszédok" tv-műsora alapján nem igazán tudják, mi folyik az erdőben, gyakran hamis képet alakítanak ki arról. Ebbe a gondolatmenetbe kapaszkodva zártam mondanivalómat azzal, hogy mi a két véglet közötti űrt tartalmas erdei tevékenységünkkel tudjuk eltölteni, a parkerdő ehhez nyújtott segítő hozzáállását köszönjük!
Az erdőről kialakított helyes kép különböző területeiről jeles előadók tudományos munkájuk ismertetésével adtak számot. Közülük elsőként említem a tájékozódási futó dr. Tóth Imrét, aki a "Forrásvizsgálatok a Pilis-Visegrádi hegységben" címmel tartott beszámolót az e téren évente új és új helyszínen, hallgatóival együtt végzett munkájáról.
Dr. Kuti László "Földtani vizsgálatok a Pilis-Visegrádi hegységben", dr. Fekete Gábor akadémikus "A Gödöllői-dombvidék erdőtársulásai", dr. Berczik Árpád akadémikus "A pilisi bioszféra rezervátum", dr. Török János "Madárpopuláció-vizsgálatok a Pilisben", Szőke Mátyás "Visegrád szerepe a múltban és a jelenben", Dávid-Szentesi "Közjóléti létesítmények adatfeldolgozása digitális térképeken", Szentendrey Géza iskolaigazgató "Környezeti nevelés a Pilisi Parkerdőben" és Dobó István "A parkerdő-gazdálkodás jelene és jövője" címmel tartottak előadásokat.
A konferenciát követően sok dologra más szemmel fogok nézni! Nagy különlegesség, hogy kétmilliós fővárosunk közvetlen közelében ilyen gazdag természeti környezetet találhatunk!
Vissza a Tájfutás 1999/4. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!