A válogatott tavaszi programjai


Márciusban három esemény is várt a tájfutó keret tagjaira: az első hét végén Kiskunhalason technikai edzőtábor, hó közepén fizikai felmérő Budapesten, végül pedig a dániai Spring Cup.
Az edzőtábor helyszínéül azért esett a választás a technikás alföldi terepre, mert ez segítette a felkészülést a Dániában várható fizikai és technikai feladatokra.
Az edzőtábor résztvevői voltak: Oláh Katalin, Lubinszki Mária, Hecz Katalin, Gordos Mónika, Zsebeházy Eszter, Wengrin Ágnes, Oláh Anikó; Domonyik Gábor, Dénes Zoltán, Szász Bence, Cserpák Zsolt, Jécsák Attila, Vizi Tibor, Molnár Attila. A felsorolás az edzéseknek a helyezések alapján összesített sorrendjében történt, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy a hátrébb lévők gyengébbek, de iránymutató a végzett munka értékelésére, az összidővel is szoros egyezést mutat.
Négy edzést tartottunk, sorrendben: péntek délután váltó tömegrajt gyakorlat, melyben három pálya volt 2-2 ellenőrzőponttal (az elsők különbözőek), utána rövid normál pálya Pirtó Zsombos-tó helyszínen, szombat délelőtt tömegrajtos kombinációs pálya (mint egy váltó első futam), délután iránymenet gyakorlás "céltáblára", vagyis nem voltak kinn bóják, hanem a sok jelzés közül kellett kiválasztani egyet, ami az iránymenet pontosságát adta meg (mindkettő Tázláron), vasárnap délelőttre pedig egy hosszú pálya jutott a fiúknak 22, a lányoknak 15 km hosszúságban Zsana Eresztőpusztán.
Oláh Kati és Domonyik Gábor most is kiemelkedtek a mezőnyből, mindig övék volt az első hely. Kati esetében ez azért is örvendetes, mert több mint két év után tért vissza a tájfutó pályákra, és mintha ki sem hagyott volna. Az összes többi résztvevő is teljes szívvel küzdött, ezt a közös rajtok nagy mértékben segítették, hiszen együtt, egymás ellen kellett küzdeni, valamint a hibázások esetén egyértelmű volt a visszajelzés. A fizikai különbségek is meglátszottak, ami azért fontos, mert a jövő váltócsapataiban a tagoknak fel kell nőni a legjobbhoz.
A négy edzés pályáinak telepítése nagy munkát jelentett, melyet két lelkes szegedi tájfutónak köszönhettünk, Kócsik Árpinak és Forrai Csabának.
Ha már a fizikai formáról esett szó, ennek felmérése a "hagyományos" pesthidegkúti vitorlázó repülőtér körüli hegyoldalakban történt. Különlegességet jelentett, és a futók dolgát is megkönnyítette a nálunk még nem szokásos elektronikus bélyegzési rendszer, melynek kifejlesztés alatt álló magyar változatát használhattuk. Más eltérés is volt a régebbi futásokhoz képest: szalagozás segítette az útvonalat kevésbé ismerőket, a régebbi ösvényen is futható szakasz helyett is a réten kellett futni, és nem egyenként, hanem csoportosan rajtoltak. Ez utóbbi segítheti a rivalizálást.
A felnőtt és ifjabb hölgyek közül többen sérüléssel bajlódtak, ezért ők kevesen tudtak egymás ellen küzdeleni, a fiúknál viszont két csoportban is számosan hajtottak. Lássuk az eredményeket:
Név		Összidő	Körátlag

Felnőtt férfiak 5x3030 m
Domonyik Gábor	59,51	11,58
Eke Zoltán	63,50	12,46
Vonyó Péter	64,43	12,57
Dénes Zoltán	65,22	13,04
Viniczai Ferenc	65,38	13,07
Tas Dávid	66,01	13,12
Lévai Ferenc	(26,55)	13,28
Jécsák Attila	(12,04)	12,04

Junior férfiak 4x3030 m
Cserpák Zsolt	52,45	13,11
Molnár Attila	53,13	13,18
Harkányi Zoltán	53,27	13,22
Vizi Tibor	56,03	14,01
Szász Bence	56,50	14,13
Somogyi Gergely	62,59	15,45

Felnőtt/junior nők 3x3030 m
Kovács Bernadett 46,24	15,28
Kovácsi Ildikó	46,32	15,31
Gordos Mónika	48,02	16,01
Wengrin Ágnes	50,12	16,44
Bíró Alma	54,33	18,11

Ifi fiúk 3x3030 m
Dedinszky Imre	39,02	13,01
Sprok Bence	39,19	13,06
Scultéty Márton	46,30	15,30

Ifi/serdülő lány 2x3030 m
Domján Zsuzsa	33,02	16,31
Messzemenő következtetéseket nem akarok levonni a fentiekből. Mindenki világosan látja az eredményeket, akinek jól sikerült az egyértelműen pozitív, a többieknek fejlődniük kell. Annyit jegyeznék csak meg, hogy a felnőtt férfiak a régebbi - Dosek Toncsi szövetségi kapitány idejében mért - időkhöz képest is jót futottak. További elemzést majd a második - júniusi - futás után tennék.
Minden felkészülés igazi mércéje a verseny, a válogatott kerettagok számára pedig az erős nemzetközi verseny. Ez volt március végén a dániai Spring Cup, Koppenhágától északra.
Ez immár a skandinávok hagyományos idénynyitója, meg merem kockáztatni, hogy a lehető legerősebb mezőnyű tájfutó verseny. Tél végén minden svéd, norvég, finn, dán elit futó elindul, kiegészülve más országok legjobbjaival. A 2500 főben maximált nevezési létszámból több mint ezer a felnőtt, junior és ifi elit mezőny résztvevőinek száma. Ennyi élversenyző nincs sem a VB-ken, sem a Világkupákon, ahol nemzetenként csak 4-6 versenyző indulhat, de még az O-Ringen ötnaposon sem.
Idén a felnőtt elit kategórián belül meghirdették a Nemzetek Versenyét, melyet az első napi (egyéni) eredmények alapján számoltak, nemzetenként a jobbik három férfi és két nő idejéből, komoly pénzdíj elnyerésének lehetőségével. Ez azért volt kedvező számunkra, mert az ezen való indulás csak egészen jelképes nevezési és szállásköltséget igényelt a 4 férfi és 3 nő alkotta csapat részére. Így vált lehetővé számunkra a részvétel.
N21E
 1. Yvette Hague	GBR	43,34
 2. Katarina Borg	SWE	43,37
 3. Brigitte Wolf	SUI	43,45
 6. Oláh Kati		HUN	44,07
66. Farkas Zsuzsanna	HUN	51,00
71. Lubinszki Mária	HUN	51,31

F21E
  1. Allan Mogensen	DAN	55,48
  2. Jimmy Birklin	SWE	55,49
  3. Kenneth Cederberg	DAN	56,10
 96. Cserpák Zsolt	HUN	62,23
103. Eke Zoltán		HUN	62,53
125. Vonyó Péter	HUN	65,19
159. Tas Dávid		HUN	72,25

Nemzetek Versenye
 1. Svájc		4:19:49
 2. Finnország		4:20:4
 3. Dánia		4:21:23
10. Magyarország	4:45:42

Váltó
Nők:		30. Magyarország	2:54:19
Férfiak:	85. Magyarország	4:31:51
Annak ellenére, hogy a helyezési számok a nagyon sűrű mezőny miatt ijesztőnek tűnnek, az időkből kitetszik, hogy a mieink nem lazsáltak a pályán. Természetesen itt több a csoportos futás, mint más világversenyeken, mindenki részéről, ezzel együtt nagy a tapasztalatszerzés lehetősége. Elismerésem a csapat tagjainak a helytállásért. A Nemzetek Versenyének 10. helye biztató (két svéd csapat végzett előttünk).
A dániai szereplés legjelentősebb haszna az a felismerés, hogy csak akkor van létjogosultsága a (férfi csapat) nemzetközi szereplésének, ha összeáll egy elszánt 5-6 fős gárda, amelyik közös többletedzéseket vállal a váltófelkészülés érdekében, és fizikailag, technikailag, taktikai téren eljut legalábbis a Domonyik Gábort megközelítő szintre. Ebben az esetben komoly nemzetközi eredményt érhetünk el.

Hegedűs Zoltán



Vissza a Tájfutás 1999/3. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!