Térképbizottsági ülés Koppenhágában


Az IOF Térképbizottsága soron következő ülését 1999 februárjának utolsó hétvégéjén tartotta Koppenhágában. Mivel közeledik az új jelkulcs (ISOM2000 - International Standard for Orienteering Maps) bevezetésének ideje, ezért szükségessé vált, hogy ezúttal kibővített ülést tartsunk, ahol véglegesítjük a még nyitott kérdéseket.
Tehát az 5 fős bizottságon kívül a korábban megalakított szakértői csoport tagjai közül jelen volt
* Flemming Norgaard (Dánia), aki korábban vezette is a bizottságot, illetve 1998-ig az IOF elnökségi tagja volt,
* Knut Olav Sunde (Norvégia),
* Lennart Karlsson (Svédország),
* Jorma Ake (Finnország), aki korábban sokáig a térképbizottság tagja volt,
* Alex Tarr (Ausztrália), az 1985-ös VB "fő" térképésze.
A szűken vett térképbizottsági ülés még érkezésünk napján, pénteken este lezajlott. Itt megbeszéltük a folyamatban lévő ügyeket, illetve megbeszéltük stratégiánkat a másnapi ISOM2000 szemináriumra. A találkozó színhelye a sportági szakszövetségek dániai székháza volt. Mivel korán érkeztem, még segíthettem az előkészületekben, így például meglátogathattuk a dán tájfutó szövetség irodáját is, ami körülbelül akkora területet foglal el, mint a mi szövetségünk (ha a három külön részből álló szövetségünk teljes alapterületét vesszük).
Rajtunk kívül a foot-o (hagyományos tájfutó szakág) bizottság is egy hasonló kibővített ülést tartott. Mindkét bizottság maximálisan kihasználta a rendelkezésre álló időt (szombaton például reggel 8-tól este 10-ig üléseztünk), így a másik bizottságban érdekelt Deseő Lászlóval csak vasárnap délben volt kis időnk beszélgetni.
Azt hiszem, felesleges volna ismertetni a jelkulcs elkészítésével kapcsolatos aprólékos problémákat. A legfontosabb, hogy sikerült kompromisszumot kötni a rendkívül határozott igénnyel érkező ausztrálokkal (akik folyamatosan az európai "elnyomással" érveltek). Így a két alapvető elvi változtatás benne marad a végleges jelkulcsban:
Általános megfigyelésként megállapíthattam, hogy a skandinávok rendkívül komolyan veszik a hivatalos IOF jelkulcsot, sokszor nálunk sem ártana ez a szemlélet.
Másik megfigyelésem, hogy a skandinávok talán kevésbé toleránsak más országok speciális igényeivel kapcsolatban, mint mi, közép-európaiak. Meglepően hasonló elveket vallunk a térképbizottság német tagjával ebben a tekintetben. Egyetlen komoly új jelként a svédek áterőltették az ún. hosszúkás kúpot, ami a kis barna pont ellipszis alakú, elforgatható változata. A svédek állítólag ezt már vagy 20 éve használják a saját térképeiken.
Több tesztnyomtatás készült el a tél folyamán, költségvetésünk zömét erre fordítottuk. Itt próbáltuk ki az egyes jelek különféle méretű változatait. A végére hagytuk a négyszínnyomás témakörét, de megbeszélésünk idejére éppen elkészült az első ilyen tesztnyomat. Megdöbbentően jó minőségű (igaz, Norvégiában nyomtatták), hála a speciális (ún. sztochasztikus) raszterezésnek. Komoly nagyító nélkül nem lehet megmondani, hogy a 0,14 mm vastag barna szintvonalak három színből vannak összenyomva. Minden egyes színárnyalat (pl. a futhatóság különféle zöldje) homogén színnek hat.

Zentai László



Vissza a Tájfutás 1999/3. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!