Jegyzőkönyv


Készült: az MTFSZ elnökségének ülésén
Időpont: 1999. március 12. 15.30-19.30
Helyszín: Szakszövetségek Székháza
Jelen vannak: Juhász Miklós elnök, Borosznoki László ügyvezető elnök, Fehér Ferenc, Kármán Katalin, dr. Lux Iván, dr. Sindely Pál, Sőtér János, dr. Zentai László, Zsigmond Tibor elnökségi tagok
Vasvári Viktor, a felügyelő bizottság elnöke, Páhy Tibor és Hegedűs Zoltán szövetségi kapitányok, Vásárhelyi Tass, a sítájfutó bizottság vezetője
Makrai József megfigyelőként (vendégként)
Hivatalosan távol vannak: dr. Dosek Ágoston, Deseő László és dr. Kiss Endre
Az ülést vezeti: Zsigmond Tibor, majd Juhász Miklós
Jegyzőkönyvvezető: Ludvig Ágnes
Jegyzőkönyv-hitelesítők: dr. Lux Iván és Sőtér János

1. napirendi pont: Az előző ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása
Határozat: a jegyzőkönyv egyhangúan elfogadást nyer.
Sindely Pál megjegyzi, hogy a Tájfutás 1-2. számában a bajnoki rendszer egy ponton tévesen jelent meg, javítani kell.

2. napirendi pont: A média és a sítájfutás kérdései - Vásárhelyi Tass
A média kérdéseiről, terveiről előzetesen írásos anyagot küldtünk ki. Az elnökség tagjai örömmel veszik a médiában való megjelenés terveit.
Ludvig Ágnes tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Nemzeti Sportnál átszervezések folynak, a kijelölt tudósító személye is bizonytalanná vált.
Fehér Ferenc a sítájfutás eseményeiről kér bővebb tájékoztatót, az Internethez, melyen tudomást lehetett szerezni az eseményekről, nem mindenki fér hozzá.
Zsigmond Tibor gratulál a jól szervezett sítájfutó idényhez, és megköszöni a tájékoztatót.

3. napirendi pont: Az edzőbizottság vezetőjének, tagjainak megválasztása, programterv - Fehér Ferenc
Írásos anyag előzetesen szétküldve, az edzőbizottság tagjairól, tervezett feladatairól.
Zsigmond Tibor reméli, hogy bővülni fog a pillanatnyilag 4 fős bizottság, a bizottság vezetőjét és tagjait kell jóváhagynia az elnökségnek.
Fehér Ferenc elmondja, hogy már tárgyal új emberekkel, aktív edzőket akar bekapcsolni az élsport és az utánpótlás nevelés oldaláról is. A szövetségi kapitányokat állandó meghívottaknak tekinti, de tagnak nem javasolja. A feladatokat saját véleménye és a hagyományok alapján állította össze.
Kármán Katalin javasolja, hogy az ifjúsági bizottság részéről is vegyen részt állandó meghívott az edzőbizottság ülésein.
A résztvevők az edzőbizottság, a szövetségi kapitányok helyét boncolgatják a válogatott keret kijelölésében, jóváhagyásában. Lux Iván ajánlja, hogy a szövetségi kapitányok az edzőbizottsággal konzultáljanak a keret kijelölése előtt, Zsigmond Tibor az edzőbizottság véleményezési lehetőségét hangsúlyozza.
Hegedűs Zoltán tapasztalata szerint az edzőbizottsággal való konzultáció elve jó, de a gyakorlatban a lebonyolításra nincs idő a válogató és a tétversenyekre való nevezés közti rövid idő miatt. Fontosnak tartja az edzőbizottságtól jövő visszacsatolást a válogatottak kérdéseiben, különösen az év elején a programok beindításakor. A korábbi edzői konferenciákat hasznosnak, követendőnek tartja.
Fehér Ferenc kiegészítésként megjegyzi, hogy kétévenkénti gyakorisággal tervezi edzői konferencia szervezését.
Sindely Pál szerint az edzőbizottságnak véleményezési és javaslattételi joga legyen a válogatottak kiválasztására.
Határozatok:
- Fehér Ferencet az edzőbizottság vezetőjeként kinevezi az elnökség 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett;
- 7 igen szavazattal választják meg az edzőbizottság tagjaként Horváth Magdát, Gera Tibort és Kopanyecz Attilát;
- az edzőbizottság programját egy kiegészítéssel (a bizottságnak véleményezési és javaslattételi joga legyen a válogatott keretre) 7 igen szavazattal az elnökség elfogadja.

4. napirendi pont: Az Alapítvány alapító okiratának jóváhagyása - dr. Dobrossy István
Dr. Dobrossy István elkészítette az alapítvány alapító okiratának az új jogszabályokhoz igazodó szövegmódosítását, melyet az elnökség tagjai előzetesen megkaptak.
Vasvári Viktor véleménye szerint a szöveg jogilag megfelelő, a kuratórium létszámának pontosítása szükséges.
Sindely Pál fontosnak tartja, hogy az alapítvány folyamatossága ne szakadjon meg a változtatások (alapító okirat, székhely, elnök) nyomán.
Határozat: az elnökség egyhangúan elfogadja az alapítvány módosított alapító okiratát a létszám pontosítása mellett.
Zsigmond Tibor figyelmezteti az elnökséget, hogy az alapítvány elnökének kinevezése a kuratórium feladata.
Határozat: az elnökség egyhangúlag dönt arról, hogy a korábban az alapítvány elnökének kinevezése témájában hozott határozatát visszavonja, és javasolja a kuratórium számára, hogy az elnökség korábbi javaslatára is figyelemmel mielőbb válasszon elnököt.
5. napirendi pont: A szakosztályi pontverseny értékelés pontosítása - Zsigmond Tibor
Zsigmond Tibor a lapok feldolgozása során felmerült kérdésekről kér döntést az elnökségtől.
Az elnökség egyhangúlag úgy dönt, hogy a részletkérdésekről nem szavaz, mert az egész rendszer átgondolásra érett meg.
Zsigmond Tibor az elnökség tudomására hozza javaslatait a vitás kérdésekben.
A lapot nem küldők megkülönböztető jelet kapjanak. Nemzetközi A kategóriás versenyként a Postás Kupát, B-ként a Kelet-EKO Kupát tekinti, melyek a legnagyobb mezőnyöket adták. A mellékletek nélküli értékeléseknél csak a tényeket fogadja el. A minősítéseket elvileg a megyéknek kellene igazolni, de kis pontértéke miatt elfogadja a klubok bevallásait. A térképbizottságtól értékelést kér a térképjavítás pontjairól. A lezárás idejét kb. március 22-re tervezi. Összességében megállapítja, hogy a kitöltésnél sok a hiba, a lap megérett az átalakításra.
Borosznoki László javasolja, hogy az értékelés új rendjét dr. Felföldy Károly sokéves tapasztalatai alapján egy munkacsapat élén dolgozza ki, amely 2000-től bevezethető lenne.
Zsigmond Tibor segítséget kér e munkához az Interneten és a szaklapokban való közzététel útján.

6. napirendi pont: Titkársági tájékoztató - Ludvig Ágnes
- A Hajdú-Bihar Megyei TFSZ az időjárási és belvízkörülményekre hivatkozva hivatalosan bejelentette a Népszabadság-Csokonai Kupa és a Nagy Albert ev. elmaradását, későbbi időpontra halasztását.
Zsigmond Tibor mint ellenőrzőbíró is alátámasztja az indokok hitelességét, egyelőre nem tud időpontot javasolni a rendezőknek.
- Új szakosztály kéri felvételét a tagok közé, a Havasprint SC, az elnökség egyhangúlag megszavazza felvételüket. A Kiskunfélegyházi Vasutas kifizette 1998-as tagdíját, és kéri jogviszonyának folyamatosságát, az elnökség kivételesen helyt ad kérésüknek, és visszaadja az MTFSZ tagságot.
Vasvári Viktor felhívja a figyelmet, hogy a sporttörvény értelmében a versenyrendszerben csak tartozásmentes szakosztályok versenyzői vehetnek részt. Ezért javasolja, hogy az MTFSZ kérjen nyilatkozatot tartozásmentességükről, ezt a javaslatot az elnökség egyhangúlag elfogadja.
- Bíró Alma korengedélyét az elnökség egyhangúlag jóváhagyja.
- Az NSI által egyoldalúan megfogalmazott szerződésről az irodahelyiségek bérleti feltételeinek és körülményeinek témájában, valamint az ezzel kapcsolatos tárgyalásokról részletes tájékoztatást ad Ludvig Ágnes. Az elnökség a lehetőségek mérlegelése után egyhangúlag dönt a szerződés aláírása mellett.
7. napirendi pont: Egyebek
Zsigmond Tibor bejelenti, hogy a Borsod Kupa rendezői vállalni tudják a Magyar Kupa jogáért fizetendő 20 E Ft-os díjat, így a korábbi döntés értelmében megkapja a MK rangot.
Borosznoki László felvetése nyomán Zsigmond Tibor részletezi a bírói feljebbminősítéssel kapcsolatos előző évi történéseket, és megállapítják, hogy idén újra jogos az előterjesztés e témában.
Az ügyvezető elnök felvetése nyomán az elnökség kijelenti, hogy az internetes versenyértesítő nem pótolja a postán szétküldöttet. Szóba hozza rangsoroló versenyen B kategória ki nem írásának problémáját.
Zsigmond Tibor megállapítja, hogy a szabályzatok értelmében óvási alap lehet a B kategória kiírásának elmulasztása rangsoroló versenyen.
(Juhász Miklós érkezik.)
Borosznoki László rákérdez, hogy a válogatott programjába kívülről miként kerülhet versenyző. Mindkét szövetségi kapitány nyitott az igyekvő, tehetséges versenyzők iránt.
Zsigmond Tibor megállapítja, hogy az UP táborokban hasznosabb lenne a kisebb létszám, többen klubedzőtáborként használják ezeket.
Páhy Tibor bár szívesen koncentrálna kisebb létszámra, de a szövetségi támogatás kevés a táborok finanszírozására, ezért nagy létszámmal, különböző forrásokból (Budapesti Szövetség, egyesületek) tudja csak kigazdálkodni a költségeket.

8. napirendi pont: A válogatott aktuális kérdései, differenciált költségtérítés - Hegedűs Zoltán, Páhy Tibor
Az elnökség Hegedűs Zoltántól Borosznoki Lászlóval egyeztetett írásos anyagot kapott.
Hegedűs Zoltán két fontos kérdésben vár állásfoglalást és véglegesítést az elnökségtől: utólagosan is lehet-e minősíteni a versenyző teljesítményét egy eseményen, amely a fizetendő hozzájárulást befolyásolja, illetve a felnőtt VB-n is kelljen-e hozzájárulást fizetni a résztvevőknek?
Juhász Miklós a versenyzők személyi kérdéseit a szövetségi kapitány és az ügyvezető elnök hatáskörébe utalja. Lux Iván szerint a besorolás elvi problémáit kell eldönteni.
Juhász Miklós szerint a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük a becsült rendelkezésre álló pénzekkel. Alapelvként le kell szögezni, hogy költség-hozzájárulásra szükség van, és ezt minél előbb egyeztetni és számlázni kell a kluboknak.
Sőtér János szerint a kérdést ellenkező irányból kell megközelíteni: az alapkövetelmények teljesülése esetén a válogatottakat különböző mértékben támogatjuk a programokon való szereplésben.
Juhász Miklós szerint eldöntendő, hogy normatív támogatást ad-e a szövetség vagy sikerdíjat. A résztvevők véleménye megoszlik a kérdésben, összességében úgy látják, hogy egy "öszvér" megoldás lenne a legjobb. A "sikerdíj", a pénzért futás megítéléséről alakul ki eszmecsere.
Hegedűs Zoltán szerint az előre besorolás a teljesítmény függvényében azonnal változhasson, módosítva a későbbieket.
Kármán Katalin szerint az egyesületeket az terheli meg kevésbé, ha versenyzőjük jó eredménye után több támogatást kapnak. Ugyanakkor attól tart, hogy a VB-re a komoly anyagi megterhelés miatt nem az arra legfelkészültebbek tudnak majd kiutazni.
Sőtér János szerint inkább kisebb csapat utazzon, de ne kelljen költség-hozzájárulást fizetni a résztvevőknek. Fontosnak tartja az UP előtérbe helyezését, akár visszafogott válogatott szerepeltetés árán is.
Juhász Miklós figyelmezteti az elnökséget, hogy a költségvetés kb. 50%-os válogatott költség-hozzájárulást határoz meg, és az összkiadás jelentős része a VB részvétel.
Hegedűs Zoltán próbaszámítása 30%-os térítésig ment el, a fentiek szellemében való átszámítás esetén többeknek teljes költséggel kell részt venni, nem lesz lehetőség a differenciálásra. Ebben az esetben nem tartja reálisnak a kiszámlázott összegek befizetését.
A létszám, térítés, programok, részvétel kérdéseiről kialakult hosszas eszmecsere után Juhász Miklós felkéri a két szövetségi kapitányt és Borosznoki Lászlót, hogy a következő ülésre tegyenek javaslatot a rendelkezésre álló pénz felosztására, irányelvként figyelembe véve, hogy az UP-ra fordított összegeket érzékelhetően emelni kell. Ezt a javaslatot az elnökség 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatja.
Zsigmond Tibor tartózkodását azzal magyarázza, hogy szerinte a junior mezőnyében fognak szerepelni a tehetséges, erős ifi korcsoport tagjai.
Határozatok:
- az elnökség egyhangú véleménye szerint az előző döntésben az UP versenyzők közé a junior korcsoport is beleértendő;
- egyhangúlag dönt az elnökség a költségtérítés differenciálásának szükségességéről.
Juhász Miklós javasolja, hogy a versenyzők az év elején legyenek rangsorolva, de versenyenként is lehetséges legyen a korrekció a kimagasló eredmények függvényében.
Lux Iván szerint az év eleji besorolás után az év közbeni teljesítmények nyomán új értékelés szülessen, elszámolás pedig akár visszamenőleg is lehetséges legyen. Juhász Miklós szerint ez akkor gond, ha netán többet kell fizetnie az illetőnek, de a Ft-összegek meghatározása nem az elnökség feladata, ezért lezárja a vitát.
(Sindely Pál távozik.)
Határozatok:
- az elnökség egyhangúlag elfogadja, hogy Borosznoki László átvizsgálja a válogatott gazdálkodásának kérdéseit, és rögzítse a sarokpontokat, annak kikötésével, hogy egy eseményre visszamenőleg plusz pénzt ne lehessen kérni;
- 5 igen és 1 tartózkodás mellett az elnökség eldönti, hogy kiugró teljesítmény esetén visszamenőleg az adott versenyre történhet költségtérítés-visszafizetés;
- egyhangúlag elfogadja az elnökség, hogy a válogatottak az év elején stabil besorolást kapjanak költségtérítés szempontjából, amely az év során 1-2 alkalommal korrigálható.
Juhász Miklós az átértékelésre a szövetségi kapitányoktól és az ügyvezető elnöktől vár évközi javaslatot.
Sőtér János a hozzájárulás elmulasztása miatt aggódik, ki tud-e állni ez esetben pl. váltó?
Hegedűs Zoltán szerint a tervezhetőség miatt időben kell fizetni, Juhász Miklós szerint problémás esetben a szakosztály vezetőjének kell nyilatkozatot adnia a felelősségvállalásról, ez az indulás feltétele.
Borosznoki László úgy látja, hogy a válogatott programjának ismeretében kb. áprilisra nagyságrendben megtervezhető a klubok hozzájárulási összege. Az időbeni programadással segíthetünk a kluboknak a hozzájárulás előteremtésében.
Határozat: egyhangúlag dönt az elnökség arról, hogy minden klubbal írásos kötelezettségvállalást kössön a szövetség a válogatott programjainak megvalósítására.
Juhász Miklós a fenti nyilatkozatok után a szövetségi kapitányok és az ügyvezető elnök hatáskörére bízza, hány embert foglalkoztatnak majd a válogatottban. Lux Iván szerint is a költségvetés szerinti 3,7 M Ft-os költség-hozzájárulás beérkezésétől kell függővé tenni a válogatott létszámát.
A fentiek alapján Borosznoki László és a szövetségi kapitányok szervezik a válogatottak munkáját. Gazdasági kérdésekben az ügyvezető elnök határoz. Az érintettek tudomásul veszik és egyetértenek az elhangzottakkal.
Páhy Tibor az UP válogatásról elmondja, hogy a közgyűlés alkalmával próbált közös nevezőt kialakítani az érintettekkel. Ismerteti a válogatás és az értékelés elveit.
Határozat: az elnökség egyhangúlag elfogadja a Páhy Tibor által összeállított válogatási és értékelési elveket, megbízza a szövetségi kapitányt az érintettek írásbeli tájékoztatásával.
Juhász Miklós örömét fejezi ki, hogy Vásárhelyi Tass aktívan segíti Páhy Tibor munkáját.

9. napirendi pont: A közgyűlés értékelése
Juhász Miklós úgy látja, hogy a közgyűlés profi levezetése nyomán sikeres, sima volt. Véleménye szerint alapvetően elismerik az elnökség munkáját. A költségvetés elfogadása, az ügyvezető elnök belépése új korszak kezdetét jelenti, mely elé nagy várakozással tekint.
Zsigmond Tibor tolmácsolja, hogy a főtitkár és az alelnök szerepének viszonyára sokan kíváncsiak.
Juhász Miklós szerint nem az alapszabály betűje, hanem a szelleme a fontos, szövegi pontosítás a jövőben lehetséges.

10. napirendi pont: Az elnökség munkamódszerének kialakítása - Lux Iván
Lux Iván előző ülésre küldött tervezete szerint a szigorú írásos előterjesztések, előkészítés nyomán hatékonyabb, rövidebb elnökségi üléseket kell célul kitűzni. Éves tervet kell kialakítani, mely tartalmazza a fő témákat, előadókat, határidőket. Javasolja, hogy mindezt az ügyvezető elnök állítsa össze.
A javaslat szerint egy témában mindenki legfeljebb egyszer, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhat fel.
Juhász Miklós hozzáteszi, hogy az elnökség tagjaitól kéthetes határidővel vár témajavaslatokat, amelynek alapján a főtitkár és az ügyvezető elnök a következő ülésre állítson össze üléstervet. Ezt a jelenlévők egyhangúlag elfogadják.
Lux Iván szerint meg kell határozni, mely témákkal nem foglalkozik részleteiben az elnökség, hanem a bizottságok hatáskörébe utalja. Javasolja, hogy minden ülésen a következő ülés napirendjét rögzítse az elnökség., melynek felelőse az ügyvezető elnök legyen. A napirendek előkészítését az elnök és a meghatalmazott előterjesztő végezze. Juhász Miklós fontosnak tartja egy adott témában a vélemények, hozzászólások körözését is. Fontosnak tartja a határidős feladatok betartását.
Határozat. az elnökség egyhangúlag egyetért az elhangzottakkal, az ülések új rendjének kialakításában.
Vasvári Viktor figyelmezteti az elnökséget, hogy az SZMSZ kidolgozása is fontos feladat.
Ludvig Ágnes megnyugtatja, hogy a dolog folyamatban van, dr. Dobrossy István által.
Juhász Miklós Lux Ivánt jelöli ki, aki dr. Dobrossyval együttműködve a májusi elnökségi ülésre előterjeszti majd az SZMSZ-t.
Az elnökség megállapodik a következő ülés időpontjáról: április 16. péntek, megtervezi a napirendet, majd az elnök lezárja az ülést.

Az edzőbizottság feladatai
* A működő edzők nyilvántartása.
* Javaslattétel az Év edzője díjra.
* A szövetségi kapitányok munkájának segítése (edzőtábor, külföldi versenyekre kísérés).
* A szövetségi kapitányok munkájának értékelése az év végén.
* Véleményezési és javaslattételi jog a válogatott kiválasztására.
* A válogatás elveinek a szövetségi kapitánnyal való egyeztetése.
* Javaslattétel a különböző szabályok esetleges módosítására.
* Segítségnyújtás az MTFSZ elnöksége részére a határozatok végrehajtásában.
* A Tájfutás c. szaklap segítése szakmai anyaggal.



Vissza a Tájfutás 1999/3. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!