Jegyzőkönyv
Készült: az MTFSZ elnökségének ülésén
Időpont: 1999. február 12. 14.30-21.25
Helyszín: Szakszövetségek Székháza tanácsterem
Jelen vannak: Juhász Miklós elnök
Deseő László, dr. Dosek Ágoston, Kármán Katalin, dr. Sindely Pál, Sőtér János, Zsigmond Tibor elnökségi tagok
Vasvári Viktor, a felügyelő bizottság elnöke, Hunyadi József, a minősítési bizottság vezetője, Scultéty Gábor, a Magyar Kupa bizottság vezetője
Hivatalosan távol vannak: Fehér Ferenc, dr. Kiss Endre, dr. Lux Iván, dr. Zentai László
Az ülést vezeti: Juhász Miklós
Jegyzőkönyvvezető: Ludvig Ágnes
Jegyzőkönyv-hitelesítők: Deseő László és dr. Sindely Pál
1. napirendi pont: Az előző ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása
Határozat: a jegyzőkönyv a helyszíni kiegészítésekkel egyhangúan elfogadást nyer.
2. napirendi pont: A Magyar Kupa 1999. évi futamainak kijelölése - Scultéty Gábor
Scultéty Gábor indokolja írásos előterjesztését. melyben két biztos jelentkező mellett a többi különböző problémák miatt egyeztetés alatt van. A 20 E Ft-os jogdíjat általában nagy tehernek érzik, erről újra tárgyalnia kellene az elnökségnek, mert enélkül lenne vállalkozó. A kiírt pályázatra nem volt jelentkező, körkérdés nyomán alakult az előterjesztés szerint. A választásukat indokolva elmondja, hogy a MK egyik célja volt, hogy minden évben lehetőleg más rendezőt találjanak, ezért nem szerepelnek a listán az idén a legnagyobb versenyek.
Deseő László úgy látja, hogy a presztízsben emelkedni vágyók vállalják a MK többletterheit.
Kármán Katalin tapasztalata szerint nem kapkodnak a rendezők a MK rangért - gyakorlatilag két verseny rendezése + jogdíj -, rábeszélésre sikerült néhányukat meggyőzni. Szerinte a 20 E Ft elhagyható lenne, ha csak így találnánk rendezőt (l. Borsod Kupa).
Sőtér János szerint is nagy kötöttség a MK mezőnye részére külön versenyt rendezni, a kötöttségek átgondolásában látja a kiutat.
Deseő László a MK reklámértékét hangsúlyozza. A PR tevékenységet kell erősíteni, és ne adja fel az elnökség a 20 E Ft-os jogdíjat. Vállalja, hogy segít a reklámszerzésben, mert meggyőződése, hogy jó irányba kell vezetnie az ügynek.
Scultéty Gábor kiemeli, hogy a Kőbánya Kupa és a Tipo Kupa esetében a döntést megelőlegezve már folyik az előkészítés.
Határozat: a Kőbánya Kupát és a Tipo Kupát az elnökség egyhangúan kijelöli Magyar Kupa futamnak.
A további jelentkezők problémáit az elnökség egyenként tárgyalja.
Zsigmond Tibor a Borsod Kupa rendezői nevében kijelenti, hogy a versenyzőkre nem akarja átterhelni a jogdíjat. Új terepen, új térképpel a színvonalat biztosítani tudják. A MK név esetleg szponzort hozhatna, de a 20 E Ft befizetését csak akkor tudják vállalni, ha a szponzor kívülről plusz pénzt ad hozzá.
Dosek Ágoston szerint függőben kellene hagyni a Borsod Kupa rangját, amennyiben teljesítik a befizetést, akkor MK-nak minősül, ha nem, akkor öt verseny alapján kellene kihirdetni az összetett eredményt.
Sőtér János szerint az ifi és junior kategóriák kettévágása a gond, mert a maradék inkább nem indul a nem MK futamban. Megoldásként javasolja, legyen egy mezőnyben az összes ifi. Ragaszkodik a jogdíj befizetéséhez.
Határozat: a Borsod Kupa rendezői április 1-jéig kell hogy nyilatkozzanak arról, tudják-e vállalni a jogdíj fizetését, mert csak ez esetben kapja meg a verseny a MK rangot.
A Megalódusz SE vállalási készséget jelzett, de az időpont egybeesik az ifi EB-vel.
Kármán Katalin szerint az egybeesés nem hozná hátrányba a versenyt. Scultéty Gábor is úgy látja, hogy összetettben ez nem változtatna az első hat helyezésen. Juhász Miklós nem tartja szerencsésnek az egybeesést.
Határozat: 4 igen és 3 nem szavazattal a Megalódusz Kupa megkapja a Magyar Kupa rangot.
Októberre a Kelet-EKO (3.) vagy a Nyírség Kupa (17.) közül kell választani.
Kármán Katalin szerint az OB másnapján való rendezés előnye a költségmegtakarítás az egyszeri utazással. Dosek Ágoston éppen a két tétversenyt nem tartja szerencsésnek egymás utáni napra tenni. Zsigmond Tibor az október 3-i dátumra szavaz, Deseő László 17-i rendezés esetén sprintet javasol.
Határozat. az elnökség egyhangúan eldönti, hogy a két nyírségi verseny egyike legyen MK futam.
Scultéty Gábor sprintversenyt javasol 3-i dátummal, rendezési és terepaggodalmainak ad hangot.
Határozat: az elnökség egyhangúan a Kelet-EKO Kupát jelöli ki MK futamként.
Az Eger Nagydíj kiválasztását még nem egyeztette a MK bizottság a rendezőkkel.
Juhász Miklós aggódik amiatt, hogy ezen a versenyen évek óta viselkedési gondok vannak az ifjúsággal, valamint a döntést az egyeztetés hiánya akadályozza.
Dosek Ágoston szerint szakmailag indokolt, hogy az első versenynap legyen a MK futam. Scultéty Gábor a távolabbról utazók véleményét tolmácsolja: számukra a fáradtság miatt az első nap nem teljes értékű.
Határozatok: A MK bizottságnak két héten belül tisztázni kell a rendezőkkel a szándékaikat. Ha vállalják, a pénzfizetést ill. a rendezést az egyhangú döntés értelmében megkapják a MK rangot. A szombati versenynap kijelölése mellett 4 fő szavaz igennel, 3 nemmel.
Scultéty Gábor a tavalyi tapasztalatok alapján a szabályok legsúlyosabb problémájának a korai nevezést és a rajlista kiadását látta. Javasolja, hogy a versenyszabályzat ide vonatkozó előírásai legyenek érvényesek a MK-ra is.
Határozat: az elnökség egyhangúan úgy dönt, hogy a MK rajtlistáját a verseny előtt nyolc nappal kelljen kiküldeni. Sőtér János a tartalékverseny (Hungária Kupa) belépéséről kér döntést. Megállapítja, hogy a Hungária Kupánál csak a mezőny együttes rajtolása valósítható meg.
Deseő László szerint a MK elveit még akkor is tartani kell, ha szűkül a versenyek száma, ezzel Juhász Miklós is egyetért.
Határozat: 5 fő egyetért azzal, hogy a Hungária Kupa ne legyen tartalék Magyar Kupa verseny.
3. napirendi pont: A minősítési ponthatárok meghatározása - Zsigmond Tibor
Zsigmond Tibor beszámol az előzményekről: a háromfős bizottság javaslatokat gyűjtött, melyek közül több a 35-ös kategóriában szerezhető I. o. minősítés ellen szólt. A minősítési bizottság javaslata ezzel ellentétes, a szenior minősítések 2 pontos korrekcióját javasolják. Probléma a junior korcsoportban megszerezhető I. osztályú minősítés is. A minősítés többi részével kapcsolatban lényeges észrevétel nincs. Eldöntendő tehát, hogy szeniorban lehessen-e vagy sem I. osztályú minősítést szerezni.
Deseő László azzal nehezítené a szeniorok dolgát, hogy 21-ben kelljen két alkalommal I. osztályt szerezniük, valamint a kétpontos korrekciót is bevezetné.
Kármán Katalin úgy véli, hogy aki I. osztályú akar lenni, az a legjobbakkal mérje össze tudását 21-es kategóriában, Ugyanakkor a szeniorok egyenrangúságuk érdekében már kivívták az I. osztályú minősítés lehetőségét, ezt kár lenne visszavonni. Deseő László szerint az állami sportrendszer rabságában élve nem használjuk ki sportágunk nagy előnyét, ti. azt, hogy minden korosztály megtalálja a versenyzési lehetőségét, korcsoportját. Sportágunk lényege, hogy a szenior is lehet első osztályú a megfelelő összehasonlításban. Szerinte árnyaltabb minősítési rendszer felé kell tempózni.
Juhász Miklós szerint lecsökken a minősítés jelentősége, ha nem valódi viszonyokat tükröz. Erre a ranglista is hivatott lenne, de jelen körülmények között a szorgalmas versenyzést jutalmazza, mint reális képet mutat. Javasolja, hogy Zsigmond Tibor kapjon lehetőséget a következő ülésre a kérdés részletes kidolgozására.
Zsigmond Tibor szerint az évkezdés sürgeti a döntést. Javasolja a +2 pontos korrekciót, valamint a 21-ben való kétszeri eredmény szükségességét (ez utóbbi a juniorokra is érvényes legyen).
Dosek Ágoston nem minősítéscentrikus, szerinte az bűvészkedés a számokkal, számára a versenyzés a lényeg. és nem lehet összehasonlítani a különböző versenyeket.
Deseő László megszondázná a közvéleményt, szükséges-e egyáltalán a minősítés.
Juhász Miklós felhívás közzétételét javasolja az újságban és az Interneten is.
Sindely Pál úgy tapasztalta, hogy a versenyzők a ranglista alapján tudják egymáshoz viszonyítani magukat, a külvilág számára pedig a minősítés mutatja az értéket.
Kármán Katalin szerint a fiataloknak és a szakosztályoknak is nagyon számít a minősítés, a pontrendszer, kiegészítve azzal, hogy pénzvonzata is van a minősítések számának (támogatások, statisztika stb.) Ehhez Zsigmond Tibor is csatlakozik.
Juhász Miklós szerint jogos probléma a 35-ben elérhető irreálisan jó pontérték. A +4 pont bátorítóan hatott a szeniorokra, hogy a legjobbakkal mérjék össze tudásukat, ha ez nem történik meg, "szubkultúra" alakul ki, és a szeniorok újratermelik a minősítésüket.
Deseő László szerint a baj az, hogy a minősítés a ranglista bázisán áll. Meg kell őriznie a sportágnak a korosztályos jellegét. El tud képzelni önálló minősítési rendszert is a szeniorok részére, mely segítene kijelölni a minőséget. A régi "kemény" és "puha" minősítések elvét elevenítené fel.
Dosek Ágoston szerint ezen kiemelésnek éppen a Magyar Kupa futamok felelnek meg. Hunyadi József értékeli az idei I. osztályú minősítéseket: a 30 főből egy csak 35-ben futotta meg, egy fő csak 21-ben, a többi vegyesen indult 35-ben és 21-ben.
Juhász Miklós a vitát összegezve és a nézetkülönbségeket látva úgy értékeli, hogy alaposabban át kell gondolni a minősítési rendszert. Kellő időben felhívást kell közzétenni és értékelni a javaslatokat.
Zsigmond Tibor foglalja össze a határozati javaslatot az elhangzottak alapján.
Határozat: az elnökség egyhangúan elfogadja a +2 pontos szenior minősítési korrekciót, valamint, hogy az I. osztályú minősítés eléréséhez a junioroknak és a szenioroknak is két alkalommal 21-ben kell első osztályú pontot futni.
4. napirendi pont: Közgyűlési előkészületek
Ludvig Ágnes beszámol arról, hogy az előkészületek rendben történnek, a közgyűlés levezetését Schulek János vállalta.
Juhász Miklós az elnökségtől kér segítséget. Sindely Pál jelen ülésre írt a szeniorokról összefoglalót, Ludvig Ágnes összeállította a Határozatok tárát.
Sőtér János az utánpótlás szerepének, feladatainak kihangsúlyozását tartja elsődlegesen fontosnak.
Sindely Pál úgy látja, hogy az elmúlt évben több előrelépés történt: jobb lett a szövetség infrastruktúrája, tájékoztatása, vannak szövetségi kapitányok, összességében rendezettebb a munka.
Juhász Miklós véleménye szerint is a rendezett működés felé halad a szövetség. A pénzhelyzet a válogatottak költségviselését is erősen sújtja. Úgy látja, hogy nagyon sok pénz ment el a válogatott programjaira, de nem hasznosult kellően.
Dosek Ágoston szerint a Synergon tömegesítő versenyek hasznosak voltak, de igazi értékük később fog jelentkezni. E versenyek folytatása miatt a céggel való tárgyalásokhoz segítséget kér, ezt Deseő László vállalja. Dosek véleménye szerint a szövetségi kapitány felelőssége, hogy a rendelkezésre álló pénzt kire költi.
Juhász Miklós szerint a Synergon kapcsolatot a tömegesítő versenyek rendezésére önfenntartóvá kell tenni. Összességében úgy látja, hogy a sportág működik, a keretei formálódnak, a gazdaságban elindult egy forráskereső folyamat, melynek helyi sikerei is vannak.
Deseő László és Sindely Pál is csatlakozik e véleményhez, megállapítják, hogy a sportág összképe inkább pozitív.
Zsigmond Tibor az Interneten megjelenő kemény kritikákra hívja fel a figyelmet. Úgy látja, hogy mindenki a saját egyedi céljaiért ténykedik. Hiányolják az elnökség iránymutatását a vidékiek számára.
Kármán Katalin kritikákat hallott az elnökség munkájára, mely szerint az elnökség elmarad az eseményektől, tűzoltómunkát végez.
Dosek Ágoston szerint sok területen széthúzás mutatkozik: a szövetségi kapitánnyal való szembenállás, az edzőbizottság nem funkcionál. Felhívja a figyelmet, hogy az edzőképzés a szövetségekre lett bízva, ezzel is foglalkozni kell.
Deseő László szerint sokoldalúan űzhető sportágunk hordozza az érdekellentéteket, konfliktushelyzeteket. Stratégiai feladatnak látja ezek szabályozását. Fontosnak tartja a szövetségi kapitány munkájának segítését, a válogatott jobbá tételét.
Juhász Miklós Páhy Tibor munkáját elismeri, személyét mindenképpen meg kell őrizni a sportág számára. A pénzfelhasználás szerinte sem a legjobban történt, a jövőben ő is a fiatalokat helyezné előnybe. Javasolja a szövetségi apparátus munkájának megerősítésére, stabilizálására az ügyvezető elnök funkció bevezetését az alapszabályba. Erről előzetesen tárgyalt az érintettekkel és Deseő Lászlóval. Ezen megbeszélések eredménye az az előterjesztés, melyet az elnöki, főtitkári feladatok módosításáról és az ügyvezető elnök feladatairól írásban az elnökségi tagok elé tett.
Zsigmond Tibor néhány kimaradt feladatra hívja fel az elnökség figyelmét.
Határozatok:
- az elnökség az ügyvezető elnökről szóló alapszabályi kiegészítést anyagi vonzataival együtt egyhangúan elfogadja;
- a végleges megszövegezéssel egyhangú jóváhagyással Zsigmond Tibort bízza meg az elnökség.
Juhász Miklós javasolja, hogy időtakarékosságból hozzon előzetes döntést az elnökség az ügyvezető elnök személyéről közgyűlési jóváhagyás esetére. Javasolja a feladat betöltésére Borosznoki Lászlót, akinek személyét a jelenlevők alkalmasnak találnak.
Határozatok:
- az elnökség egyhangúan elfogadja, hogy az elnökségi előterjesztés közgyűlési elfogadása automatikusan Borosznoki László ügyvezető elnöki kinevezését is jelenti;
- egyhangú döntés szerint Borosznoki László alkalmazása az elnökség mandátumával egyidőben jár le.
(Papp Dénes megérkeztével az elnökség áttér a sajtóreferensi programpont megvitatására.)
5. napirendi pont: A sajtóreferens feladatkörének megvitatása - Papp Dénes
Sindely Pál bemutatja Papp Dénest, és kiosztja a referensi feladatok összeállítását.
Papp Dénes szerint komplex a feladat. Nehéz mindennek megfelelni, meglátása, hogy a magyar sajtót nem érdekli a tájfutás. Felajánlja a propagandaháttér kialakítását, anyagok terjesztését. Lehetőségei szerint mindent meg fog tenni, de mindenről nem tud tudósítani. Segítséget kér a honlap bővítéséhez. Javasolja a sajtó- és propagandabizottság felállítását. Ismerteti néhány elképzelését és lehetőségeit.
Határozat: Az elnökség felkéri gyakorlati sajtófelelősi ténykedésre Papp Dénest Ludvig Ágnes segédletével. A következő ülésen a sajtó- és propagandabizottság működése legyen az egyik téma. Mindkét határozat egyhangú döntés eredménye.
Juhász Miklós köszöni Sindely Pálnak a közreműködést, Papp Dénes meghívását.
(Az elnökség visszatér a közgyűlési előkészületek megvitatásához.)
Pénzügyi beszámoló
Ludvig Ágnes összeállította a pénzügyi beszámolót, melyet előzetesen kiküldött az elnökségnek.
Sindely Pál javasolja nevesíteni a tartozásokat, figyelmeztetést kér a hátralékosoknak, és nem fizetés esetén a közgyűlésen propagálni a nevüket.
Sőtér János a '98-as nagy hátralékokat látva javasolja, hogy a válogatott költséghozzájárulását az idén előre kelljen befizetni.
Határozat: az elnökség egyhangúan dönt a hátralékosok figyelmeztetése mellett.
A jövőre nézve az elnökség véleménye, hogy a költségtérítés megfizetését szankcionálni kell.
Dosek Ágoston szerint a válogatottaknak és klubjuknak elő kell teremteniük a rájuk eső részt.
Határozat: az elnökség egyhangúan irányelvként elfogadja, hogy az 1999. évre időben közölt terv alapján a válogatottak előre fizessék a költségtérítést.
Határozat: az elnökség az 1998. évi gazdasági beszámolót elfogadja.
Vasvári Viktor nyomatékosan kéri, hogy az irodát számvitelben jártas egyénnel erősítse meg az elnökség.
Ludvig Ágnes megnyugtatja, hogy az utóbbi hónapokban a hivatalos, fizetett könyvelő munkája kezd rendszeressé válni. Elmondja, hogy a közgyűlés kötelező napirendje a közhasznúsági jelentés elfogadása, mely néhány napon belül fog elkészülni.
Határozat: az elnökség egyhangúan megbízza Sőtér Jánost a közhasznúsági jelentés kontrollálására az elnökség részéről, a tagságnak való kiküldés előtt.
Sindely Pál is vállalja, hogy szakmailag ellenőrizteti a jelentést.
Vasvári Viktor megállapítja, hogy a Ludvig Ágnes részére kifizetett összegek utalványozásában van aláírási hiány.
Juhász Miklós megbízza Deseő Lászlót az utalványozások ellenőrzésére és pótlólagos aláírására.
Vasvári Viktor kifogásolja, hogy az ellenőrzéskor a kért dolgok nem álltak rendekézésére (leltár, hitelesítve).
Ludvig Ágnes elmondja, hogy a mérleget a felügyelő bizottság kívánalmai szerint átszámolták, és az elnökség elé a korrigált, a felügyelő bizottság által a többi részében elfogadott anyag került.
Határozat. 1 tartózkodás mellett az elnökség úgy dönt, hogy a felügyelő bizottság által jóváhagyott mérleg a tagoknak kiküldhető.
1999. évi pénzügyi terv
Ludvig Ágnes állított össze egy vázat vitaanyagként.
Zentai László költségtakarékosságból írásban felajánlotta IOF tisztségéről való lemondását.
Határozat: az elnökség egyhangúan ellenzi, hogy Zentai László lemondjon IOF funkciójáról.
Az elnökség megfontolandónak tartja, hogy a skóciai VB-vel együtt zajló térképbizottsági ülésre kiutazva Zentai hosszabb időre maradjon kint, a válogatott kíséretét is lássa el.
Juhász Miklós kéri, hogy a kellő számú repülőjegy lefoglalásában az iroda tegye meg a lépéseket. A költségvetésben véleménye szerint az utánpótlás válogatott programjainak kiemelt lehetőséget kell adni.
Sőtér János szerint fel kell állítani a kiadások közötti prioritási rendet. Fontosnak tartja az utánpótlásnevelést, Páhy Tibor megerősítését.
Juhász Miklós a válogatott 11 M Ft-os igényét irreálisnak tartja. felkéri a szövetségi kapitányokat, hogy dolgozzák át a programjukat. Megállapítja, hogy a programok csak egyesületi, egyéni szponzori hozzájárulással tudnak megvalósulni.
A végleges költségvetési javaslat kialakítását hosszas vita előzi meg.
Határozat: az 1999. évi költségvetési terv a kiszámolt változásokkal együtt egyhangúan elfogadást nyer.
Alapszabály-módosítás
Lux Iván beadványának megvitatását az elnökség munkamódszeréről a következő ülésre tűzi ki Juhász Miklós.
Az ügyvezető elnök posztjával és feladataival kapcsolatos beadvány Juhász Miklós, Deseő László, Borosznoki László és Ludvig Ágnes többfordulós megbeszéléseiből alakult ki. Megállapítható, hogy az aktuális helyzet, a változások, a munkák mennyisége tette indokolttá a változtatási javaslatot. Az elnökség a javaslat közgyűlési elfogadása esetén Borosznoki Lászlót bízza meg az ügyvezető elnöki feladatkörrel.
Zsigmond Tibor az előterjesztést a jelenlegi alapszabállyal egybevetve néhány kiegészítést javasol.
Határozat. az elnökség egyhangúan elfogadja a közgyűlés elé terjesztendő alapszabályi módosítást az ügyvezető elnökkel kapcsolatban, és megbízza Zsigmond Tibort a végleges szöveg kontrollálásával.
Ludvig Ágnes elmondja, hogy a tagságtól új javaslat nem érkezett a közgyűlésre, a júniusi közgyűlésre késve érkezett ITÁFA javaslattal, valamint a mostanra halasztott Alpesi Rózsa javaslattal kell foglalkozni.
Mindkét javaslat a szövetség nevének módosítását (különböző) javasolja.
Határozatok:
- az elnökség egyhangúan az eredeti név megtartását ajánlja a közgyűlésnek;
- a 16. § 2. pontjának megváltoztatását az elnökség egyhangúan elveti (a közgyűlési javaslatok megküldésének közgyűlés előtti négyhetes határideje maradjon);
- a 22. § az elnöki ülések nyíltságát az ISH és az ALP javaslata is ajánlja, az elnökség egyhangúan támogatja;
- a 22. § 7-8. pontjának megváltoztatását az elnökség egyhangúan nem támogatja (javaslat: az elnökségi üléseken név szerinti szavazás jegyzőkönyvbe kerüljön).
Az Alpesi Rózsa javaslatában a 22. §-hoz fűzött indoklást az elnökség határozottan elutasítja.
A javaslat a 36. § - az elnökség értelmezési jogának - törlését kéri.
Vasvári Viktor szerint ésszerű, hogy az elnökség értelmezze a működésképesség miatt a rendelkezéseket. Ha a közgyűlés ezt eltörli, akkor is ezt kell tennie a napi munkája során.
Határozatok:
- az elnökség egyhangúan a javaslat ellen szavaz (36. § 1. bek. törlése ellen);
- a 36. § 2. bekezdésére vonatkozó javaslatot az elnökség nem támogatja: nem lehet kötelezővé tenni az Internet használatát.
Az ITÁFA javaslatában szereplő zászló leírását az elnökség nem tartja egyértelműnek.
Határozatok:
- az elnökség nem javasolja a pecsét, jelvény alapszabályi rögzítését, de vállalja pályázat kiírását ennek megalkotására;
- az elnökség nem ért egyet a javaslatban szereplő küldöttközgyűlési rendszerrel, mert a tagok jogait csorbítja;
- az ISH által kiadott egyéb változtatási kéréseket az elnökség egyhangúan támogatja.
6. napirendi pont: Titkársági tájékoztatás - Ludvig Ágnes
- A Fabulon SC 1998. december 31-én megszűnt, jogutódja, a Kőbányai Tájfutó Klub szándéknyilatkozatát megküldte.
- A MOM tájfutó szakosztálya névváltoztatást jelentett be. Új neve: Hegyvidék-MOM SK.
Vissza a Tájfutás 1999/3. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!