• a nemrég megválasztott elnökség együttműködésre kész, aktív csapatot alkot;
• a közérzetet tekintve ellene van a pesszimista hangoknak, valójában a sportág folyamatosan komoly teljesítményt mutat fel;
• a külső szponzori pénzeket (részben már szerződéssel alátámasztottak, részben még csak terv) túlnyomórészt a válogatott céljaira fordítjuk;
• a szövetségi irodát mint szolgáltató apparátust belső forrásokból kell fenntartani;
• a bajnoki és versenyrendszerben az elnökség több év alatt, szisztematikusan szándékozik újításokat bevezetni a minőségi elem erősítése érdekében;
• a sajtókapcsolatok profi módon történő kezelése ügyében továbbra is keressük a megoldást.

Hegedüs Zoltán szövetségi kapitány tájékoztatója az alábbiak szerint tömöríthető:

• a felkészülést segíti a csapatmunka, ezért a váltó fontosságát hangsúlyozza;
• látóköre kiterjed a válogatott kereten túlra, szívesen segíti azok felkészülését is, akik még ugyan nem teljesítettek jelentőset, de edzésmunkájuk az erős elszántságot bizonyítja;
• az edzőtáborokban a világversenyek egyhetes terhelését kívánja modellezni; így a versenyző azzal a tudattal állhat rajthoz a világversenyen, hogy ő erre a feladatra képes, hiszen már sok alkalommal kiállta ezt a terhelést;
• az egyéni, illetve egyesületi keretekben végzett edzésmunkánál arra hívja fel a figyelmet, hogy terepen sokkal gyakrabban kell futni, még télen is;
• a küzdeni tudás döntő momentum, hiszen a véletlenszerű teljesítés az élsportban kevés, akkor kell a legnagyobbat produkálni, amikor arra igazán szükség van;
• köszönet az elnökségnek, hogy felvállalta a válogatott anyagi menedzselésének gondját.

Szakképzés
Csak a rendkívül erős akarat motiválhatja a szakedzőképzésben résztvevőket a terhek vállalására (Fehér Ferenc).
Hiába a sok szakképzett edző, ha státuszt nem tudnak az egyesületek biztosítani számukra (Valkony Ferenc klubjánál 11 edző foglalkoztatás nélkül).
A versenypályák teljesítése közbeni gyakori kérdezősködés, azaz idegen segítség igénybevétele, azt jelzi, hogy sok helyen nem megfelelő a szakmai képzés az egyesületekben, nincs becsülete az edzői munkának (Deseő László).
A népszerűsítéshez oktatásnak is társulnia kell, az ismerkedőknek a rendezvény helyszínén kis csoportokban be kell mutatni a szabályokat, technikai elemeket (Herendi Tamás.). A népszerűsítő rendezvények híre nem terjed kellően széles körben (Valkonyék nem tudtak a közelükben zajló kerékpáros akcióról), vidékre alig jut el (Kelemen János, Virág István). Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya megyék ezúton is bejelentik népszerűsítő versenyek rendezésére vonatkozó konkrét szándékukat, és kérik a Synergon támogatásból való részesedést. A versenybírók képzéséről se feledkezzünk meg, igazolványaik továbbképzés hiányában tulajdonképpen érvénytelenek (Virág I.).

Válogatott keret, kiemelt versenyek
Az edzőtáborokban a széles körű részvételhez a feltételeket is biztosítani kell, Gánton a szálláson nem jutott mindenkinek fekvőhely. Az időpontokra is jobban kell ügyelni: a május 1-jéhez kapcsolódó versenyekre végre komoly létszámban jöttek az élmezőnyünkhöz hasonló erőt képviselő versenyzők a szomszédos országokból, a mieink viszont ezalatt kicsivel odébb magukban táboroztak (Valkony F.).
A szövetségi kapitány szemlélete szimpatikus, a jó versenyzők közül valóban csak azok irányítását lehet és kell biztosítani, akiknél az elszántság is kiemelkedő (dr. Nagy Árpád).
A Magyar Kupa versenysorozatot mint új kezdeményezést számos felszólaló különböző szempontokból hasznosnak tartja. A szabályokat a tapasztalatok alapján célszerű felülvizsgálni, például a térbeli elválasztás túl nagy feladat a rendezők számára (Kelemen János). A nevezések, létszámok ügye, az időpontok rossz kiválasztása (a következő futam a ballagással ütközik) könnyen vezethetnek a kiemelt versenyek kudarcához (Valkony F.).

Anyagi források, támogatások
Az OTSH juttatás a többi sportágban is, beleértve az olimpiai sportágakat is, csak a működési költségek 10-15%-át fedezi, vagyis mindenki önfenntartó (Deésy György főtanácsos). Szerződéssel kellene biztosítani, hogy az OTSH a szövetségi iroda fenntartásának minimális költségeit biztosítsa (Deseő L.).
A Wesselényi alapítványhoz eséllyel lehet támogatásért pályázni, már több esetben részesültek tájfutó egyesületek (kis klubok is) kedvező elbírálásban (dr. Nagy Á., Virág I.).
Ludvig Ágnes bejelenti, hogy sikeres pályázat alapján Domonyik Gábor a Gerevich alapítványtól egy éven át folyamatos havi pénzjuttatásban részesül.
Az önkormányzatokhoz is érdemes fordulni tömegsportrendezvényeink támogatására, sőt még eszközfejlesztési célokra sem lehetetlen alapítványt találni pályázatunkkal (dr. Nagy Á.).
A katonai segítség elvesztésébe ne nyugodjunk könnyen bele (Virág I.).

Jogi kérdések
Dr. Décsy Gábor, az OTSH jogásza bejelenti, hogy az MTFSz köztestületté alakulása sikerült, és a frissen kelt vonatkozó okmányt ezúton adja át a főtitkár részére.
A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társaság minősítést a szövetségnek június 1-jéig kérvényeznie kell. Ez alapszabály-változtatásokkal jár, de az adókedvezmények miatt feltétlenül érdemes. A tartós támogatási szerződések esetén járó kedvezmények várhatóan elősegítik a külső támogatói források bővülését.
Dr. Tóth Imre visszatér a megyei szövetségek jogi értelmezésből eredő degradálásának kérdésére; más sportágakból ellenpéldát hoz. Décsy úr válasza: köztestületként működő szövetségben a megyei szövetség nem lehet tag (de egyesületi színekben történő képviselettel a szavazati jog problémája áthidalható); viszont lehetőség van pl. közgyűlés helyett küldöttgyűlési formát választani, ahol a tagokat a megyei küldöttgyűlések révén delegálják. Dr. Nagy Árpád szerint ez a kérdés máig sincs törvényileg tisztázva, esetleges változás esetén mi is léphetünk. Schulek János közli, hogy alapszabály-módosítási javaslatot fog beadni a megyék szerepének növelésére: minden megyében a szakosztályi pontversenyben legelöl álló egyesület kapjon egy plusz képviseleti-szavazati lehetőséget.

Média
Sok-sok hozzászólás jelezte, hogy ez a témakör az évtizedes sikertelenség okán égetően fontos. Az elhangzott jó gondolatok sajnos csak elméleti értékűek, mert az előrelépés reményével kecsegtető konkrét felajánlást senki nem tudott tenni. Ízelítő a gondolatokból:

• a sajtót ki kell szolgálni, a kapcsolatokat szívós munkával létrehozni, ápolni (Herendi T.);
• az erényekkel, eredményekkel, nagy nevekkel forduljunk a sajtóhoz, ne a sirámokkal, negatív jelenségekkel (Deésy Gy., Herendi T.);
• a média számára csak a színes anyag jelent hírt, az egyszerű tényekre nem vevők (dr. Nagy Á.);
• az esetleges szponzorok a Nemzeti Sportban akarják látni a neveket, az ifiket is (Valkony);
• sok esetben még a versenyek alapadatait (hely, idő) sem küldik el a rendezők a szövetségi irodába, így nincs mit továbbítani Lipiczki Ágneshez (Ludvig Á.);
• ez a téma, hogy miképp lehetne a tájfutást a médiának, s ezen keresztül a szponzoroknak eladni, megérdemel egy külön értekezletet (dr. Kiss Endre).

Közgyűlési létszám
A hozzászólók kutatták a mai távolmaradás okait.
Dr. Tóth Imre javasolja, jelenjen meg nyilvánosan, ki jött ma el, s ki maradt távol.
Virág István szerint hiba volt két közgyűlést tartani a tavasz folyamán, ez nagy teher.
Kelemen János szerint a közgyűlés fő témája, az alapszabály-módosítás nem érdekfeszítő téma, sok tag úgy áll hozzá, hogy azt majd úgyis kötelességszerűen megszavazzuk.
Valkony Ferenc konkrét példát mond néhány fős tagszervezetekre, akik nem feltétlenül óhajtanak részt venni a sportági döntéshozatalban.
Több hozzászóló a korábban már alkalmazott kétnapos összejövetelek (országos értekezlet, másnap közgyűlés) visszaállítását szorgalmazta, melyet dr. Kiss Endre elnökségi tag is támogatott.
Bogdány Miklós mint a megismételt közgyűlés időpontja által érintett szervező ajánlja, hogy az időjárás miatt bizonytalan célterület helyett az országos bajnokság szálláshelyén megfelelő terem áll rendelkezésre a közgyűlés megtartásához.
A hozzászólások befejezését követően a levezető elnök közölte, hogy a bejelentett alapszabály-módosításokkal kapcsolatban most nem nyit vitát, azok változatlanul érvényesek a következő közgyűlésre, illetve további írásbeli javaslatokkal egészíthetők ki.
A törvény szerint május végéig benyújtandó mérleget a felügyelő bizottság vizsgálja. Vasvári Viktor közölte, hogy jelen pillanatban a mérleg helyességét megerősíteni még nem tudja, így a június 20-i közgyűlés elé terjeszt jelentést az utólagos jóváhagyásra.

Juhász Miklós zárszavában köszönte az értékes gondolatokat, és kérte, hogy a további javaslatokkal forduljon a tagság közvetlenül a téma gondozásáért felelős elnökségi taghoz. Bátorított mindenkit a szerepvállalásra, ha bárki a legcsekélyebb elvégzendő feladatot vállalja, a témafelelős elnökségi tagok, illetve az illetékes bizottságok vezetői örömmel fogadják és koordinálják a tevékenységet. Javasolta, hogy ezt a mai, szakmailag igen sikeres tanácskozást, ahol azok többsége jelen volt, akik a sportág életéhez tevékenyen hozzá akarnak járulni, tekintsük úgy, hogy megvolt az értekezlet, következik a közgyűlés.

Vissza a Tájfutás 1998/4 tartalomjegyzékhez!

Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!