Magyar Kupa
Kihívás élversenyzőknek és rendezőknek
(1. rész)
Szakfolyóiratunk tavalyi számait végiglapozva, az örvendetesen és rohamosan teret nyerő speciális szakágakról (tájbringa, tájtriatlon, sítájfutás, parktájfutás) szóló terjedelmes írások láttán az az érzésünk támadhat, hogy a hagyományos erdei tájfutásnak bealkonyult, ott már nem történik semmi érdekes. Szerencsére rácáfol erre a képzetre a napokban kézhez kapott tucatnyi verseny kiírása, melyet dicséretesen ésszerű módon egy adagba összefogva postáztak. A klasszikus szakág is tud még újat nyújtani, nem is keveset. Világranglista versenyeken láthatunk majd nemzetközi szinten is klasszis versenyzőket, szerencsés esetben akár kinn a pálya közben. Magyar Kupa versenysorozaton, speciális körülmények közt csapnak össze élversenyzőink és az utánpótlás legtehetségesebb képviselői. És az ötletparádé a ma már a létszám 45%-át képező veteránoknak is nyújt új kihívást: 100 méteren csúcsot mi már aligha dönthetünk, de még tízezren sem közelíthetjük meg saját legjobb eredményünket, annál inkább eséllyel küzdhetünk egyéni távrekord felállításáért a 24 (12) órás versenyen.
Az én tisztem a Magyar Kupáról tájékoztatni kedves sporttársaimat, mivel a versenysorozat beindítására, koordinálására kaptam megbízást. Az első hivatalos tájékoztatót már kiküldtük az érintett egyesületeknek, szövetségeknek, a Tájolóban is megjelent, a hálón is olvasható, de a teljesség kedvéért e helyen is ismertetem a játékszabályokat.
- Az évente 6 futam rangsoroló kupaversenyek keretében kerül megrendezésre, 6 elit kategóriában.
- A hazai résztvevők száma korlátozott: F21 legfeljebb 30; F20, F18, N21 20; N20, N18 15 induló. Ezen keretszámok feltöltéséig a ranglista szerinti legjobbak nevezését kell elfogadni. A további nevezők az adott kupaversenyen a korosztály legmagasabb kategóriájába kerülnek besorolásra.
- Külföldiek indulása kategóriánkénti 10 versenyzőig nincs korlátozva, ennél több nevező esetén a rendezők gondoskodnak a korlátozásról (pl. világranglista alapján).
- A Magyar Kupa 6 pályáját a többitől térben el kell választani, vagyis csak elvétve lehet közös ellenőrző pont, és a pályák vonalvezetését is markánsan eltérően kell kialakítani. A 6 kategória egymás közt sem kaphat azonos pályát.
- Az indítási időköz minimálisan 4 perc, rövidtávú versenyeken 2 perc.
- A rajtlistát 10% tartalékkal (várólistával) 3 héttel a verseny előtt ki kell küldeni.
- Az összetett pontverseny szabályainak lényege az egyszerűség: minden futamon és minden kategóriában a létszámtól és a mezőny erősségétől független egységes pontozás, a 4 legjobb eredmény adódik össze, külföldiek is beszámítanak.
- A futamokra az MK bizottság tesz javaslatot, és az elnökség hagyja jóvá. 1998-ra felkérés alapján elfogadott versenyek: Mecsek Kupa 2. nap, Semmelweis ev., Eötvös ev., Budapest Kupa rövidtávú, Szeged Kupa rövidtávú, őszi Spartacus Kupa 1. nap. A jövőben a kiválasztás pályázat útján, a bajnokságokkal együtt történik.
- Minden egyéb tekintetben (pl. minősítés, rangsorpont) a mindenkor érvényes szabályok a Magyar Kupára is vonatkoznak. A rangsoroló versenyekre vonatkozó követelményeket pedig kifogástalanul teljesíteni kell.
Milyen célok érdekében születtek meg ezek a szabályok?
A rangsoroló versenyek sokasága stabil, jól bevált gerincét jelenti a magyar tájfutó versenyéletnek, de nem szolgálja kellőképpen a legjobbak további fejlődését. Ehhez kislétszámú, de erős mezőnyű versenyek szükségesek. Fontos az élversenyzők szakmai jellegű szétválasztása a nagytömegű szabadidős tájfutó tevékenységtől, egymás zavarásának kiküszöbölése. Ugyanakkor viszont fontos az is, hogy ne küldjük a menőket teljesen légüres térbe, hangulatteremtő közegként, közönségként a közelükben érezhessék a sok koca versenyzőt.
Megoldódhat a régi dilemma, annak az évi 15-20 versenynek a kiválasztása, amelyiken egy élversenyzőnek a sok külföldi kötelezettsége és számos speciális erőpróbája (pl. válogatók) mellett érdemes teljes erőbedobással részt vennie. A bajnokságaink, világranglista és Világkupa versenyeink a 6 Magyar Kupa futammal (és a hozzá szorosan csatlakozó további néhány futam, pl. az MK futamokat követő vagy megelőző napi versenyek) kiegészítve alkotják a kiemelt versenyek keretét. Egyúttal támpontul szolgálhat sok olyan másodvonalbeli futónak, aki nem tud, vagy nem akar évi 40-50 versenyen indulni, hol számíthat az átlagosnál magasabb színvonalra.
Csak félve, óvatosan említem meg azt a nyilvánvaló célt, hogy a jelentősnek hangzó Magyar Kupa versenysorozat teremtsen az eddiginél jobb feltételeket a médiában való megjelenéshez és a szponzoráláshoz. Visszafogottságom oka, hogy ezen a téren az évtizedek során csak apró, gyorsan múló részsikereket értünk el, de alapvetően tapodtat se jutottunk előre. Az elismerésért folytatott küzdelmet persze feladni nem szabad, folyton próbálkozni kell!
Lényeges szempont, hogy ne egyszerűen az élversenyzők számára, de valóban az ő érdekükben, az ő igényeik szerint rendezzük a Magyar Kupa versenyeket. Ez a téma szerintem izgalmas, közérdeklődésre számot tartó. Részleteit a következő számban szeretném sok konkrétummal taglalni. Ehhez kapcsolódik az a kérdéskör is, konkrétan milyen többlet erőfeszítést igényel a rendezésre vállalkozóktól a magas színvonal biztosítása.
Mivel az első MK versenyekre a nevezési határidő rohamosan közeleg, néhány gyakorlati kérdésre ezúton is felhívom a figyelmet. A versenyekre nevezni a rendezők kiírásai szerint kell. A 3 hetes rajtlista közzétételi előírás nem csupán a rendezőkre ró szigorú követelményt, de a nevező egyesületekre is. Előfordulhat, hogy a Magyar Kupára a rendező külön, a kupaversenyre általánosan vonatkozó határidőnél korábbi időpontot kényszerül meghatározni. A nevezési fegyelmezetlenség hasonlóan a bajnokságokhoz esetleg válogatott versenyzőket foszthat meg a kiemelt versenyen történő indulástól, s ezzel mindenkinek kárt tesz. Az elektronikus levelezés korában a késedelem semmiféle objektív tényezővel nem magyarázható, annak oka kizárólagosan az emberi mulasztás, hanyagság! Némi odafigyelést igényel az érintett korosztályoknál a többiek nevezése is; eltérő lehet ugyanis, hogy az elit mellett milyen további fokozatokat hirdet meg a kupaverseny rendezője. Mivel a rendező szerv a Magyar Kupa összetett versenyének méltó díjazása érdekében külön összeget köteles leperkálni, nem tisztességtelen, ha ezeken a versenyeken a rendező az átlagosnál magasabb nevezési díjat határoz meg. Idén a napi 500 Ft lesz a jellemző érték. Ennél magasabb díj, vagy nem kiemelt kiemelt versenyen a 400 Ft-nál magasabb díj esetében ajánlatos fontolóra venni, valóban nyújt-e a rendező valamilyen tekintetben kiemelt szolgáltatást (különleges mezőny, terep, térkép, díjazás, ingyen strand, ingyen sör, kinek mi a fontos).
Kérés esetén további információval készséggel állok rendelkezésre az MK bizottság nevében:
g.scultety@opel.hu
Vissza a Tájfutás 1998/1 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!