(Fordította, szerkesztette Dosek Ágoston, 1998. jan. 4.)
Bevezető
Az IOF útmutatója a sportágban élenjáró nemzetek világversenyek rendezésére hivatott szakembereinek közreműködésével és számára készült. Ezért eltérő feltételek és más körülmények esetén (pl. magyar népszerűsítő verseny rendezésekor) a szigorú előírások követése felesleges erőfeszítésekre késztetné a rendezőket. Az a cél hazánkban, hogy a lehető legjobban közelítsük meg a sportág élvonalában alkalmazott normákat, a ráfordításoknak és a résztvevők számának ésszerű egyeztetésével.
A szöveg dőlt betűs szakaszai a szerkesztő témához kapcsolódó kiegészítései a hazai viszonyok szem előtt tartásával.
Az álló betűkkel írott részek a forrásanyagokból átvett anyagok.
Más betűtípussal szedve illesztjük a szöveghez a világkupák és világbajnokságok versenyszabályaiból kiválasztott szemelvényeket, amelyek a sportág hazai fejlődése szempontjából meghatározók lehetnek.
1. A sítájfutás meghatározása
A sítájfutás a tájékozódási versenyzés válfaja, amelyben a versenyzők síléccel a lábukon futnak. Természetesen megengedett a léc nélküli futás is sícipőben, de a futó (testméretének megfelelő) sífelszerelését köteles magával vinni. Az előrehaladás egyéb módjai tiltottak. A sítájfutásban az IOF szabályai érvényesek. A szakágra vonatkozó előírás, hogy minimum egy lécnek a rajttól a célig el kell jutnia (lécjelölés). Fél pár léc egy alkalommal, a többi felszerelés a verseny során többször is (az előre bejelentett "tartalék felszerelés" pontokon) kicserélhető.
A vb-szabályzatok (felnőtt és junior) a sítájfutás további meghatározását adják:
1.1. a síző- és tájékozódóképességeket kell próbára tenni oly módon, hogy a tájékozódás legyen a döntő;
1.2. amennyire lehetséges, (használatlan) ismeretlen terepet kell választani, ahol a lehető legtöbb sízhető út található.
2. Terep
Sítájfutásra az összefüggő hóval fedett terepek alkalmasak, ahol technikailag igényes pályák tűzhetők ki a versenyzőknek. A versenyzők előrehaladásukhoz a terepen előkészített sínyomok hálózatát használják, ezért a vezetővonalakban gazdag erdők és a nyomfektetésre alkalmas nyílt területek egyaránt otthont adhatnak ennek a sportágnak.
3. Versenyszámok: hosszú távú, rövid távú (=sprint) és váltó.
A különböző felnőtt versenytávokat és a hozzávetőleges győztesidőket a táblázat tartalmazza:
|
Hosszútáv |
Rövidtáv |
Váltó |
||||
|
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
|
|
Légvonaltáv (km) |
12-14 |
20-25 |
6-8 |
8-11 |
6-11 |
8-14 |
|
Ténylegesen síelt táv |
16-19 |
25-32 |
8-10 |
10-13 |
8-14 |
10-18 |
|
Győztesidő (perc) |
55-70 |
75-100 |
25-30 |
30-40 |
25-45 |
35-60 |
Világkupaversenyekre megadott irányadatok:
|
Hosszútáv |
Rövidtáv |
Váltó |
||||
|
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
|
|
Győztesidő (perc) |
55-70 |
75-100 |
30-35 |
35-40 |
25-35 |
25-40 |
Világbajnokságra megadott irányadatok (felnőttek):
|
Hosszútáv |
Rövidtáv |
Váltó |
||||
|
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
|
|
Győztesidő (perc) |
60-65 |
95-100 |
25-30 |
30-35 |
30-35 |
35-40 |
Világbajnokságra megadott irányadatok (juniorok):
|
Hosszútáv |
Rövidtáv |
Váltó |
|
|
nők + férfiak |
nők + férfiak |
nők + férfiak |
|
|
Győztesidő (perc) |
50-55 |
20-25 |
30-35 |
A győztesidők és pályahosszak mellett a tájékozódási követelmények terén is különböznek a versenyszámok:
A normál távú versenyen a pontok közötti távolság nagy, a nyomhálózat kevésbé sűrű, mint a rövid távú versenyen. A fő feladat a legjobb sínyomok kiválasztása a távolságok és szintkülönbségek figyelembevételével.
A rövid távú versenyek sűrű úthálózatában a sízés közbeni folyamatos térképolvasás, az utak, sínyomok megállás nélküli beazonosítása és a feltételekhez jól illő (sí)technika a meghatározó.
Váltóversenyeken az egyéni számoknál említett feltételek kombináltan jelentkezhetnek. A rövid váltópályák mellett több érv szól. Ezzel növelhető a részt vevő váltók száma (főként a nőknél), és olyan pályák tervezhetők, amelyek nem állítják túlzott állóképességi próba elé a futókat. Egy jól tervezett versenyen rövid pályák esetén is a legjobb csapatok kerülnek az élmezőnybe. A győztesidő egyetlen kategória váltói esetében se lépje túl a 2-2,5 órát, függetlenül attól, hogy 3 vagy 4 fős váltók versenyeznek. A média képviselői, a támogatók és a nézők ennél több időt nem szánnak az eseményre. Összehasonlításképpen említjük a sífutó váltókat, ahol az egy főre jutó versenytáv legfeljebb 10 km.
A versenyzőknek percenként 2-8 útkiválasztó döntést kell hozni, azaz 5-30 másodpercenként kell újra és újra határozni. (Ha a futó bizonytalan, meg kell állnia az elágazásoknál, majd újra sebességet kell szereznie, és ez 5 másodpercébe kerül. Ha ez csak tízszer megismétlődik a verseny folyamán, 50 mp veszteséget jelent!)
Világversenyek pályaadataiként meg kell adni a légvonaltávot és a legrövidebb sízhető útvonal hosszát.
A pályákat úgy kell megtervezni, hogy a legrövidebb sízhető útvonal hosszának 4%-át ne haladja meg az ugyanezen útvonalon mért emelkedők szintkülönbségének összege.
A frissítőpontok elhelyezésének helyét a pálya teljes hosszához viszonyítottan, %-ban kell megadni.
4. Térkép
A sítájfutásnál a térkép más követelményeknek felel meg, mint a hagyományos tájfutó térképek:
jó áttekintést nyújt
az út- és ösvényhálózatról és egyéb közlekedési utakról,
a szintviszonyokról;
jelentéktelenek a szintvonalak kisebb alaprészletei és az utaktól távol eső kisméretű tereptárgyak és alakzatok.
Napjaink sítájfutó versenytérképeinek méretaránya 1:15 000, 1:10 000, egyre kevésbé alkalmazunk 1:20 000-es térképet. A szintköz jellemzően 5 m.
A 20 000-es térkép és a 10 m-es szintköz (nemzetközi versenyen történő) használatához különleges esetekben az IOF sítájfutó bizottságának az engedélye kérhető.
A nagyobb méretarány sűrűbb nyomhálózat esetén is egyértelmű nyomkövetést tesz lehetővé, hiszen az elágazások alakja, a sínyomok elágazásainak szögei megfelelően ábrázolhatók a térképen.
A gyalogos tájékozódáshoz készített térképek a sötétzöld színek elhagyásával jól használhatók sítájfutáshoz. Nemzetközi verseny rendezéséhez ez esetben IOF engedélyt kell kérni.
5. Sínyomok
A sítájfutás hóborította terepet követel. A hómentes terepek és tereprészletek a versenyzésre alkalmatlanok.
Az összes behavazott síutat (amennyiben az lehetséges) sima felülettel kell kialakítani, párhuzamos (klasszikus sífutásra alkalmas) sínyomok bemélyítése nélkül. A sízhető nyomvonalakat alaposan le kell taposni motoros szán vagy pályataposó gép (ratrak) segítségével.
A verseny előtt információt kell adni a versenyzőknek a nyomhálózat különbözőségeinek %-os arányairól (gyors, jó=közepes, lassú). A %-os arányok meghatározásához az adott pálya átvágások nélkül lehetséges legrövidebb útvonalán kell megmérni a szakaszokat, ugyanúgy, mint a pályához tartozó szintemelkedés meghatározásához! Ez a megoldás kizárja az "optimális útvonal" fogalmából adódó, egyéni tulajdonságokat figyelmen kívül hagyó félreértéseket. Különböző versenyzők eltérő megoldásokat tartanak optimálisnak.
A cél előtt két sífutó párhuzamos haladásához elegendő széles sávot kell megtaposni.
5.1. A nyomhálózat felülnyomása
A nyomhálózatot a térképre zöld (PMS 354) színnel kell kinyomtatni. A vonalvastagság minimum 0,35 mm. A nyomok jelölései az adott szakaszon elérhető sebességet hivatottak érzékeltetni.
Folyamatos vonal útszélesség > 2 m gyors szakasz
Szaggatott vonal útszélesség 1-2 m jó szakasz
Pontozott vonal útszélesség 0,8-1 m lassú szakasz (szűk, kanyargós, veszélyes szakaszok)
Figyelmeztetés: Minden elágazást, kereszteződést folyamatos vonallal kell megrajzolni, hogy a torkolatok viszonyait pontosan tükrözze a térkép.
Amennyiben egy (folyamatos) feketével jelölt úton letaposott sínyom található, akkor a sínyomnak megfelelő (zöld) jelölést a fekete útjellel párhuzamosan kell alkalmazni.
Felszórt vagy letisztított utakat az úton keresztbe rajzolt V betűk sorával kell jelezni.
Azokat a benyomtatott sínyomokat, amelyeken mégsem lett kialakítva (letaposva) a sízésre alkalmas sáv, merőleges zöld vonalkákkal kell jelölni.
Lila keresztek sora jelöli azokat az utakat, amelyek használata tilos a versenyzőknek. Az esetlegesen kiolvadt útszakaszokat is lila kereszttel jelölik.
6. Rajt és cél
Lehetőség szerint a rajt- és célterület azonos legyen. Javasolható egy sportpálya, iskola, menedékház környéke.
Világversenyeken az egyéni indításos számokban az információk áramlásának megakadályozása végett elkülönítik a rajt- és a célkörzetet.
A sítájfutó versenyeket általában egyéni indítással rendezik, de napjainkban javasolható a csoportos vagy együttes (tömeg-) rajtoltatás. Erre alkalmas a 8. pontban részletesen leírt: "egyfős váltó" szisztéma.
Rajtidőköz egyéni rajtoltatás esetén:
minimum két perc, de az ennél hosszabb időközök jobban szolgálják a (sportszerű) egyéni versenyzést.Térképkiadás a versenyzőknek:
A sítájfutó versenyeken a versenyző a térképet előre berajzolva a rajt pillanatában vagy az előtt egy perccel kapja meg. A berajzolás azonos a tájfutáséval.A rajtra várakozó verenyzők ne szerezhessenek információt az előttük rajtolók megfigyelésével. Szalagozás mentén kerüljenek ki a látómezőből az indulók! Egymástól független időrajt és térképrajt telepíthető.
Cél:
a befutószakaszon elegendő számú és egyforma minőségű nyomot kell biztosítani a versenyzőknek, az utolsó 100 méteren minimum két versenyző párhuzamos haladására és előzésre legyen hely.6.1. Előfutók (a nyomok megnyitása)
A rajtlista elejére sorsoltak számára lehetőleg azonos körülményeket kell biztosítani a később indulókkal. Kívánatos, hogy a verseny kezdete előtt fél órával 10-20 sífutó járja be legalább a főbb kategóriák útvonalait. Egyéni útvonalválasztást kell megkövetelni az előfutóktól, hogy lehetőleg az összes alternatíva meg legyen nyitva.
7. A pályakitűző csoport feladatai
Területhasználati engedély a tulajdonostól, természetvédelmi hatóságtól.
Térképi és terepi munkák.
7.1. A sínyomok hálózatának tervezése, a versenyszámok jellegzetességeinek figyelembevételével
Vedd figyelembe az összes adódó vezetővonalat: utak, ösvények, felsővezetékek, mocsarak, síutak, tisztások.
Kerüld el a négyes útelágazásokat, főként ha a beláthatóság korlátozott.
Vedd figyelembe a közlekedési utakat, egyeztess a közlekedési felügyelettel stb.
A tervezett úthálózat ellenőrzése a terepen
Előre ellenőrizd, hogy kotorják, sózzák, szórják-e a terep útjait.
Ellenőrizd az útjelölések fokozatainak helyességét még kinyomtatás előtt:
megfelelő útjel a megfelelő helyen;
felülnyomás terve a létesíthető sínyom figyelembevételével.
7.2. A nyomhálózat létesítése
A versenyterületet szektorokra kell osztani (legalább 3-4-re). Felelősöket kell kijelölni a szektorokhoz, alkalmas segítőkkel, akik ősszel kiszalagozzák a nyomvonalat és a nyílt területek átvágásait.
Különös figyelem fordítandó a megfelelő rajthely kiválasztására és az elágazások szögeinek kijelölésére. Az első hó leesése előtt meg kell tisztítani a nyomvonalakat, hidakat kell építeni, ki kell nyitni a kerítéseket, kapukat, fel kell állítani az esetleges kiszolgáló létesítményeket.
A nyomvonalak első havas bejárására akkor kerülhet sor, ha az egész terepet (amennyiben lehetséges, 20 cm) hó fedi.
A hó első tömörítése (bejárása) szélesebb legyen, mint a versenyre tervezett síösvény.
Ezek a nyomok a helyi lakosok és sportolók igényeit szolgálják, és nyomvonaluk az általunk tervezett marad.
A nyomhálózat feleljen meg a térképnek.
Lásd még felülnyomás (5.1.).
A végleges sínyomok nem lehetnek szélesebbek a térképen jelzettnél, még akkor sem, ha elegendő hely áll rendelkezésre.
A nyomok bejárásának terve (gépi bejárás):
Elkerülendők a felesleges fordulók
Takarékoskodni kell az idővel és a költségekkel
Havazás esetén korán reggel, versenykezdés előtt be kell fejezni a nyomok bejárását
A területfelelősök végezzék ezt a munkát, akik tisztították, szalagozták, többször bejárták az utakat, ismerik az elágazásokat.
Bemutatónyomok létesítése ajánlott a rajtkörzetben, ahol a terepen elhelyezett figyelmeztető (veszélyes terület) és tiltó (tiltott terület) jelzései is bemutathatók.
7.3. Pályatervezés
A síutak minőségének (gyors-jó-lassú) tervezése alkalmazkodjon a terep jellegzetességeihez, nincs előre kimondott ideális %-os arány.
A különböző nyomok és terepek különböző sítechnikát követelnek meg a futóktól.
A pályák tervezése kapcsolódjék a nyomhálózat tervezéséhez.
Kerüld el a felesleges nyomok fektetését.
Kerüld el a feladat nélküli, csak sífutó szakaszokat.
Figyelmesen válaszd ki a rajtkörzetet (rossz idő!).
Legyen változatos a nyomhálózat, ne lehessen könnyen emlékezetbe vésni.
Térképcserével kisebb területen is megoldható a verseny.
Vedd figyelembe a sítájfutás követelményeit a pályatervezésnél, legyen:
útvonalválasztás;
jó pontelhelyezés;
folyamatos térképolvasás;
sífutás változó nyomokon változó sebességgel;
különböző sítechnikák alkalmazása;
átvágási lehetőségek kiküszöbölése;
mindig gyorsabb a feladatmegoldás sível, mint gyalog;
kihasználva a nyomhálózat.
Elit versenyen a pontokat a legsűrűbb nyomhálózatú helyekre és hegyoldalakba helyezd.
7.4. Szempontok a pályakitűzőknek és ellenőrzőbíróknak
7.5. Ellenőrzőpontok
Ellenőrzőpontot csak telepített sínyomokhoz szabad elhelyezni.
Az ellenőrzőpontok helyét a terepen narancs-fehér bóják jelölik, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy a versenyzők ne kényszerüljenek annak keresésére.
A bója körzetében elegendő hely legyen egyszerre több versenyző mozgása számára is, többen is bélyegezhessenek időveszteség nélkül.
Az ellenőrzőpont felszerelése legyen kellően erős.
Az elhelyezés és kifüggesztés módja legyen azonos minden pontnál.
Az ellenőrzőpontok utakon, ne pedig elágazásokban legyenek.
Pontmegnevezést nem kell adni, a pontok helye egyértelmű kell legyen a berajzolásból.
Rádióspontok:
Ellenőrizendő a hírlánc a pont és a cél között;
A futók azonos irányból közelítsék meg a pontőröket.
Frissítőpontok (tartalék felszerelés pont):
A frissítő, tartalék felszerelés kiszállítása legyen a lehető legegyszerűbb.
Legyen elegendő tér, így kerülhetők el a torlódások.
7.6. Versenyinformációk a versenyzők részére
(a pályaadatokon túl)Meg kell adni:
a térkép méretét, pl. 24×28 cm;
a terep nagyságát, pl. 10 km2;
a terep úthálózatának teljes hosszát, pl. 82 km
(ebbe a fekete és barna utak is beszámítandók külföldön, hazánkban a lefektetett nyomok vagy sízhető utak hossza használhatóbb információ);
a sínyomok minőségi megoszlását az egész terepen %-ban:
gyors szakasz 20%,
jó szakasz 70%,
lassú szakasz 10%;
a legrövidebb sízhető útvonal minőségi megoszlását %-ban (csak a fő kategóriákban):
gyors szakasz 30%,
jó szakasz 55%,
lassú szakasz 15%;
magasságkülönbséget a pálya legalacsonyabb és legmagasabb sínyoma között;
a nyomfektetés időpontját, viaszolási adalékként, főleg a hátul rajtolók érdekében;
a hótakaró átlagos vastagságát a terepen.
7.7. A pálya benyomtatása
A berajzolás analóg a tájfutáséval (PMS bíbor).
A tiltott területeket a tájfutásban alkalmazott gyakorlat szerint a terepen (sárga kordonnal vagy sárga-kék szalagozással esetleg tiltó táblákkal) jelölni kell, ha az egyébként nem egyértelmű (pl. autópálya)! Ezeket a területeket (a magyar versenyszabályzattal 16.3. ellentétben) a térképen is be kell jelölni (a terület körberajzolt vonalát keresztezett vonalakkal kitöltve).
A veszélyes útszakaszokat a terepen sárga-kék szalagozással, a térképen a nyom melletti felkiáltójellel kell jelezni.
Átjárók, keresztezőpontok jelölése (pl. alagút az országút alatt, meglapátolt és őrzött útkeresztezés) kifordított zárójelekkel történik: )(
A kötelezően követendő útvonalak a terepen narancsszínű szalaggal, a térképen szaggatott vonallal jelölendők.
7.8. Versenyzőkarton
A versenyzőkartont (amely nedvesség- és hidegálló, maximális mérete: 9×18 cm) rendszerint biztosítótűvel vagy e célra kialakított tartóban az alkarhoz erősítik.
Nem használható fehér színű versenyzőkarton, a kockák legyenek nagyméretűek (22×22 mm), továbbá (kiemelt rangú versenyen) a kockák és azok sorszáma a karton mindkét oldalán legyen olvasható.
7.9. A pontérintést igazoló felszerelés
Sítájfutásra készített különleges felszerelés alkalmazása ajánlott, amely hideg időben is működőképes marad, a minta csak kis területet foglal el, és a sízők képesek a jelölés sikerének ellenőrzésére. Erre megfelelő a szúróbélyegző is.
A pontérintést igazoló felszerelés erős, jól látható kötélre legyen felfüggesztve. (Ajánlják a 2,5 mm2-es elektromos behúzókábelt.)
7.10. Tanácsok váltóversenyek tervezéséhez
Négyfős (pl. férfi) váltók esetében a pályákat szakaszkombinációs (farsta) rendszerrel ágaztassuk el. Az első és második futók pályái után a harmadik és negyedik futókat a terep némileg változtatott részén futtassuk, annak érdekében, hogy az elöl futók tapasztalatait ne használhassák.
Háromfős (pl. női) váltók esetében a pályákat rész-pályafelcserélős (Vannas) rendszerrel ágaztassuk el, az utolsó futók befutószakaszára tartalékolva egy adott alternatívát. Ennek az utolsó szakasznak a vezetése különbözzék a korábban futók változataitól.
8. Az egyfős-váltó szisztéma
(hurkos pályák)A 90-es évektől tájfutásban és sítájfutásban egyaránt alkalmazott pályavezetési megoldás egyéni versenyek esetében.
A szisztéma az összes versenyszám esetében alkalmazható. A versenyközpontba a különböző hurkok lefutása után többször visszatérnek a versenyzők, látványossá téve ezzel a versenyt a nézők számára.
A szisztéma előnyei:
Viszonylag kis területen (2 km2) lebonyolítható a verseny.
A letaposandó nyomhálózat rövidebb (és/vagy sűrűbb úthálózat kialakítása lehetséges).
Egyszerűbb kiszolgálni a versenyt (idő- és részidőmérés, itatópont, felszerelés cserepont).
Izgalmasabb a verseny a nézők, a média és a szponzorok számára.
A versenyt befejező és még nem rajtolt futók nemkívánatos találkozása csoportos vagy együttes rajttal elkerülhető.
Könnyen követhető és közvetíthető a verseny lefolyása, állása. Az első befutó a nyertes.
A hurkos megoldásnak köszönhetően a vezető futók a pályának csak rövid szakaszán, annak első körében "fektetnek nyomot" (kis átvágások, illetve frissen esett hó esetében).
Azonos körülmények a futóknak, főként együttes rajt esetében.
Média számára egyszerű: rövid idő alatt lezajlik, sajtóértekezlet idejét előre meg lehet határozni, mindenki felkészülhet az élversenyzők megfigyelésére.
Támogatók számára előnyös a futók többszöri feltűnése.
Az izgalmas események több érdeklődőt vonzanak.
A rajtidőköz (a hurkok számának megfelelő létszámmal indított csoportok esetén) azonos pályaszakaszra induló futók között minimum két perc legyen.
Különböző pályaszakaszra indulók egy időben rajtolhatnak, vagy lehet egyperces rajtidőközt is alkalmazni.
1:10 000-es méretarányú nyári térkép jól alkalmazható.
A szisztéma további jellemzői:
olcsó a kisméretű térképek sokszorosítása;
kereszteződések helyett két hármas útelágazás fektetendő, így kisebb az összeütközés veszélye, és nehezebb a tájékozódás;
térképcsere 12-15 percenként a versenyközpontban;
könnyen szervezhető az itatópont és tartalék felszerelés cseréjének lehetősége;
jó műsorközlővel különleges élmény nyújtható;
a pontokon több (6-10) szúróbélyegző biztosítandó.
Az egyfős váltó szisztéma váltóversenyeken történő alkalmazása (szakaszkombinációs váltó) esetén az alábbiakra kell figyelni:
A csapatoknak nem csupán azonos pontokat kell fogniuk, hanem teljesen egyforma átmeneteket kell teljesíteniük.
A pályák, hurkok durván összehasonlíthatók legyenek távban és tájékozódási követelmények terén egyaránt. Ez azt szolgálja, hogy a csapat húzóembereinek véletlenszerű pályaleosztása (egyik könnyű, másik nehéz szakaszt teljesít váltójának) ne juttasson senkit előnyhöz.
9. Különleges esetek
Párhuzamosan ne rendezzenek más síversenyt a területen.
Ha a versenyrendezésbe bevontakon kívül mások is vezetnek motoros szánokat a terepen, értesítsük őket a rendezvényről. Balesetmegelőzés!
Be kell jelölni a felülnyomás után keletkezett síutakat.
A versenyzőket minden utolsó pillanatban beálló fontos változásról tájékoztatni kell.
10. Sportszerűség
Csak az IOF tájfutásra előírt szabályait kiegészítő témákat írjuk le.
A sí-kresz feltétel nélkül betartandó.
A viaszolásban és a felszerelés javításában verseny alatt nem szabad külső segítséget igénybe venni.
El lehet fogadni viaszt és viaszoláshoz szükséges eszközöket (pl. begyújtott gázlámpát) a pontokon.
Tartalék viaszt és egyéb felszerelést vihet magával a versenyző.
Kötelező utat adni a hátulról érkező gyorsabb versenyző számára, ha az kéri.
Frissítő táplálékot vagy italt csak az előre kijelölt frissítőpontokon szabad átvenni.
Saját frissítőt szabad vinni és fogyasztani a versenyen.
11. Útmutatás a sítájfutó versenyek ellenőrzőbíróinak
Bíráld el a terep megfelelőségét a sítájfutásra: legalkalmasabb a sűrű úthálózattal, sok ösvénnyel, kiterjedt és apró tisztásokkal, ligetesekkel bíró kultúrterület.
Érvényesüljenek mindenek előtt a hazai tájékozódási versenyzésre vonatkozó előírások.
Ellenőrizd a kiválasztott terepre vonatkozó engedélyeket.
Válaszd ki a versenyhez a terület legalkalmasabb részét.
Bizonyosodj meg, hogy a versenyközpont alkalmas a feladatok megoldására.
Ellenőrizd a nyomhálózatot a terepen a térképi felülnyomás előtt.
Ellenőrizd a verseny színvonalának és kategóriáinak megfelelőek-e a pályák, ill. jól sikerült-e a benyomtatás.
Ellenőrizd a stekkeket és a bóják elhelyezését.
Ellenőrizd a szervezők minden kötelezettségét.
Ellenőrizd a versenyzők felé kiadott tájékoztatókat.
Kövesd a versenyrendezés menetét.
Igényeld és biztosítsd a visszajelzést.
Tartsd szem előtt, hogy az ellenőrzőbíró feladata a rendezőség segítése tanácsokkal és útmutatásokkal, nem pedig a rendezés hátráltatása.
12. Csapatvezetői értekezletre javasolt ellenőrzőlista világversenyeken
1. Megnyitó
2. Jelenlévő nemzetek ellenőrzése
3. Szervezők és zsűri bemutatása
4. Programpontok ismertetése (ha eltér a kiadottól)
5. Utazás a versenyközpontba
6. Versenyközpont (ábrával)
parkolás öltözők és mosdás időjárás-jelentés sípróba bemelegítés előrajt tiltott területek7. Viaszolási lehetőségek
helyiségek elektromos csatlakozás állványok asztalok8. Tartalék felszerelés pontok
férfi és női azonos vagy külön helye a pálya %-ában ha a csapatok felszereléseit elviszik: helye, ideje9. Pályák
táv, légvonalon és a legrövidebb sízhető útvonalon ellenőrzőpontok száma részidőmérés, helye a pálya %-ában tervezett győztesidők tengerszint feletti magasság: minimum/maximum frissítőpontok, helye a pálya %-ban pályakombinációk, váltószisztéma10. Sínyomok
a különböző sínyomok %-os aránya a nyomkészítés módja (...gépek) az utolsó bejárás ideje nyomok minősége, jelenlegi állapot11. Térkép
fajtája (nyári vagy sítájfutó) méretarány és szintköz mérete (versenyzők számára levágva) különleges jelölések, pl. időjárási vagy hóviszonyok miatt mikor kapják vissza a versenyzők12. Versenyzőkarton
mintapéldány, utasítások, kérések versenyzők kartonjai13. Rajt
módszere (egyéni, páros, csoportos, együttes) síjelölés rajtra vonatkozó rendelések térképfelvétel ideje az időrajt és térképrajt távolsága14. Pályahurkok és térképcsere
a térképek megjelölése a használt térképek leadása az új térképek felvétele a frissítő és tartalék pont előírásai15. Időjárás-jelentés
mért adatok várható időjárás: szél, hó, hőmérséklet, nap16. Sorsolás
csoportbeosztás leadásának határideje, helye17. Zárszó
13. Sítájfutó versenyek szervezése
versenyelnök
szervezőbizottság
ellenőr, az összes működő szervezet fölött
ellenőrcsoport:
a pályák ellenőre (terepellenőr)
a verseny ellenőre
nemzeti ellenőr
13.1.Versenytitkárság/Versenyhivatal
meghívó (versenykiírás, versenyértesítő)
nevezés, késői nevezés
sorsolás és rajtlisták
versenyszabályok, a pályakitűző tanácsaival
versenyfelszerelés
nevezési díjak
értékelés
eredménylista, a nemzeti szövetség felé is
13.1.1. Információ
telefonszámok és más fontos információk, mint rajtidőköz, hőmérséklet, szállás stb.
13.2. Pályakitűző csoport
főpályakitűző + segítők
terephasználati engedélyek
térkép
úthálózat a terepen
pályák
ellenőrzőpontok elosztása
versenyzőkartonok
nyomfektetés utasításai és elosztása szektoronként
versenyszabályok (eltérések, különleges helyzetek stb., a versenytitkársággal egyeztetni)
13.3. Gazdasági csoport
közbenjárás a díjakért
marketing (hirdetések, együttműködési megállapodások)
13.4. Sajtótitkárság
előzetes információk (sajtófogadás, információs anyagok)
a média kiszolgálása a verseny alatt
versenyinformáció és eredmények verseny után (MTI, sajtó, rádió, tv)
13.5. Versenyközpont
szolgáltatások
jelölések, útbaigazítások
tisztálkodás, WC
parkolás és kiszolgálása
rendbetétel
13.6. Start
szolgáltatások
időmérők és felszereléseik
térképfelelősök, térképkiosztás
13.7. Cél
szolgáltatások
időmérés
titkárság
versenyzőkartonok begyűjtése
hírvivők az eredményfeldolgozás felé
versenyhirdetmények, műsorközlés
13.8. Eredményfeldolgozás
adattároló központ versenyzőkartonok ellenőrzése
hírvivők az eredménykijelzés felé
érdeklődők kiszolgálása, óvás
13.9. Versenyétkezde
A FIS (Nemzetközi Sí Szövetség) sífutókra vonatkozó közlekedési szabályai
Magatartás pályataposó géppel történő találkozásnál:
Minden síelő saját magáért felelős.
A pályaelőkészítő gépnek mindig elsőbbsége van.
Biztonságos távolság tartandó a gép környezetében. Az meredek oldalakban megcsúszhat.
A gép folyamatos és közeli követése tilos, mert az hirtelen megállhat.
(Fordította, szerkesztette Dosek Ágoston, 1998. jan. 4.)
Vissza a Tájfutás 1997/8 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!