Egy "elsőbálos" tollából...
1997 június 25-én du. három órakor indultunk a Déli pu. parkolójából. Düdü megbeszélést tartott, azután elindultunk Sopron felé. Hét órára meg is érkeztünk, gyorsan átöltöztünk, hogy minél hamarabb futhassunk. A pálya 3 km. hosszú volt 75 m. szinttel. Az egyes pont mindenkinek tanulságos volt. Másnap korán indultunk és egy eltelt óra után Düdü átmozgatott minket, gimnasztikát tartott.
Este hét óra körül megérkeztünk a svájci Schinznachdorfba, szálláshelyünkre, ahol Miklós Andi és Markus Gerber várt minket. Villámgyors átöltözés után futottunk. Másnap kora reggel indultunk Franciaországba, késő délután meg is érkeztünk a Grenoble melletti Autransba. Még aznap voltunk terepbemutatón, arra is háromnegyed óránk volt. nagyon megijedtünk, mert a bemutató a tavalyi világkupa terepen volt, ami nagyon köves és az erdők sűrűek voltak. Reggel fél hétkor keltünk, hogy rendesen tudjunk reggelizni a verseny előtt. Nullidő tíz órakor volt. Mire mindenki beért acélba, már du. két óra volt. A magyarok nagyon örültek, hiszen születtek jó eredmények is. Eredményhirdetéskor Sprok Bencének gratulálhattunk a dobogó első fokánál. Ezt disco követte, ahol a csapatok táncolhattak egymással. Másnap a váltón izgulhattunk. Az első futók kilenc órakor indultak. Az eredményhirdetéskor a csapatbajnokságot is kihirdették, ahol mi az ötödik helyet foglaltuk el három ország előtt. Ez után gyorsan szálláshelyünkre mentünk, hogy minél hamarabb indulhassunk haza. Visszafelé is Andiéknál alhattunk. Másnap korán indultunk, hogy több helyen is megállhassunk. Lichtenstein felé mentünk, majd onnan az autópályán, egyenesen haza, Magyarországra.
Csányi Adrienn
Vissza a Tájfutás 1997/5 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!