A levezető elnök javaslatot tesz a jegyzőkönyvezető és a -hitelesítők személyére, akiket a közgyűlés résztvevőinek egyértelmű többsége észrevétel nélkül elfogad.

Ezt követően kerül sor a nemzetközi minősítések kihirdetésére, a sportolók ünneplésére. Az OTSH ugyanis megszüntette saját hatáskörében e címet és az eddig nyújtott támogatást. Az MTFSZ elnöksége kidolgozta a nemzetközi minősítés kritériumait, melyeknek előző évi eredményei alapján Bokros Andrea, Domonyik Gábor, Kovács Bernadett és Lubinszki Mária felelt meg, valamint Oláh Katalin 1995-ben két évre megszerzett címe is érvényes az idén. Az 5 fő dr. Szarka Ernőtől veheti át a Tüskés Endre által felajánlott emlékplaketteket, Monspart Sarolta virágcsokrait és az MTFSZ könyvajándékát.

Fleck Ottó az 1995. évi közgyűlésen tett ígéretéhez híven Oláh Katalin nevelőedzőit jutalmazza a "Neveltem" c. bronz plakettel. Marina György és Dosek Ágoston személyesen, Kárai Kázmér nevében Oláh Katalin veszi át a díjat.

Az ünnepélyes pillanatok után a levezető elnök javaslatot tesz a közgyűlés hivatalos napirendjére, melyet a meghívó tartalmazott. Észrevételt senki nem fűz hozzá.

HATÁROZAT: a jelenlévők egyértelmű többsége elfogadja a közgyűlés tervezett napirendjét.

1. NAPIRENDI PONT: Alapszabály-módosítás

dr. Nagy Árpád beszámol arról a folyamatról, melynek során a tagságnak kiküldött alapszabály tervezet megformálódott. A meghívóval kiküldött anyagra 9 észrevétel érkezett, melyeket az elnökség a március 17.-i ülésén megtárgyalt és összeállította a tagság részére kiküldött közgyűlési vitaanyagot. Köszönetet mond mindazoknak akik véleményükkel, hozzászólásaikkal segítették a szabályalkotó munkát. A beérkezett javaslatok közül csak az érdemi, eldöntendő kérdést tartalmazók lettek kiküldve. A továbbiakban sorra veszi, részletezi a beküldött javaslatokat (Debreceni Műanyaggyár SK, Hegyvidék-KFKI-Optimista SC, debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Csongrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség, Alpesi Rózsa SK, Bláthy DSK)

A felsoroltak összedolgozása után kapták meg a képviselők az alapszabály-módosító javaslatot, mellyel kapcsolatban várja a tagság kérdéseit.

Schulek János megköszöni a szóbeli kiegészítéseket, vitát nyit az alapszabályról, elsősorban azok a véleményét kéri, akik írásban adtak be javaslatot.

Szabon János, dr. Dobrossy István, Zsigmond Tibor, Makrai József, dr. Tóth Imre, Vass László, Virág István reagál az általuk beküldött javaslatok figyelembe vételéről.

Dr. Kiss Endre és a felügyelő bizottság megvizsgálták az alapszabályt, hogy a tagság érdekében felléphessenek. Kezdetben úgy látták, hogy a régi, jó alapszabályhoz - mely kiválóan szolgálta a szövetség működésének alapfeltételeit - csak a sporttörvény hozta változásokat kellett volna módosítani. A tagság akarata szerint azonban már másodszor foglalkozik a közgyűlés az alapszabállyal. A bizottság megvizsgálta az alapszabállyal kapcsolatos munkálatokat és megállapította, hogy az elnökség jogszerűen járt el. Az elnökség megvizsgált minden módosító javaslatot és azokat a kiküldött összegzésben tárta a közgyűlés elé. Az a kifogás, hogy az elnökség cenzúrázta a beérkezett javaslatokat, (ld. kritika az Interneten) nem helytálló, mert a jogszerű és ésszerű munka érdekében az elnökség kötelessége a vélemények összevetése, és módosításokat kiemelő összegzésben a közgyűlés elé tárni. Egyetért a korábban szólókkal, hogy a szerkesztett forma ellenére jó lett volna, ha minden javaslatot megkap a közgyűlés. Érdemben a következőkre reflektál: észrevételek a felügyelő-bizottsággal kapcsolatban: az 23. szakaszban rögzítve van, hogy a felügyelő-bizottsági beszámoló kötelező, közgyűlési hatáskörbe tartozik, tehát megfelelő a szabályozás. Ellentétben a korábbiakkal kimaradt azonban, hogy kit kell meghívni az elnökség üléseire. Az elnökségi ülések nyilvánosságáról: az egyesületi törvénnyel összhangban nem nyilvánosak, de az elnökségnek lehetősége van bármikor azzá tenni, ha a munka jellege indokolja - nem javasolja megváltoztatni. Észrevételei: csökkentek a közgyűlés hatáskörei, az elnökségé viszont megnövekedett, támogatják, hogy a közgyűlés határozza meg az éves tagdíjat, továbbá alkossa meg a fegyelmi és a versenyszabályzatot. Az 5. fejezet értelem zavarodása ellen javasolja a következő címet: A szövetség képviseleti szervezetei. A szponzori testület valóban nem képviseleti szerv, de a jövőre való tekintettel nem célszerű kizárni.

dr. Nagy Árpád megköszöni a sok hasznos észrevételt, sorban reflektál az elhangzottakra.

További probléma nem merül fel, Schulek János az alapszabályt egészének elfogadása előtt a felmerült kérdéseket önállóan teszi fel szavazásra.

A szavazások megkezdése előtt dr. Tóth Imre figyelmeztetése nyomán a mandátumvizsgáló bizottság jelentést tesz a jelenlévők létszámáról: a tagszervezetek szavazásra jogosult 153 képviselőjéből 81 fő van jelen, tehát a közgyűlés határozatképes.

HATÁROZATOK:

- A területi szövetségek a köztestület részei, szervezeti egységi, de szavazati joggal rendelkeznek: 71 igen szavazat, 5 nem, 4 tartózkodás mellett elfogadva.

- Az 5. pontban "A szövetség szervezetei" (melyet felsorolás követ) címet egyértelmű többség hagyja jóvá.

- A területi szervezetek a saját területükön lévő klubjaik számának feléig tehetnek javaslatot egyéni tagok felvételére, más nem tehet javaslatot: 47 igen, 20 nem, 12 tartózkodás mellett elfogadva.

- A felügyelő bizottság képviselőjét az elnökségi ülésekre meg kell hívni. E kérdés oly mértékben természetes és korábbi gyakorlat is, hogy nem teszi fel szavazásra levezető elnök, de kéri az alapszabályba való beszerkesztését.

- A közgyűlés kötelező napirendjének alapszabályban való rögzítésére tett javaslatát Zsigmond Tibor visszavonja, nem kér rá szavazást.

- A felügyelő-bizottságnak írásban kell véleményét a tagság elé terjeszteni: e javaslattal kapcsolatban a levezető elnök figyelmeztet, hogy ez korlátozza is egyben a felügyelő bizottságot munkája végzésében. A jelenlévők egyetértenek abban a tekintetben, hogy a lehetőséget meg kell adni a felügyelő-bizottságnak, hogy írásban juttassa el véleményét a tagságnak, de nem kell kötelezően előírni. A közgyűlés felkéri dr. Nagy Árpádot a végleges megszövegezésre.

- Javaslat a rendkívüli közgyűlés összehívására: 1 órával az eredetileg meghirdetett után a létszámtól függetlenül már érvényes, rendkívüli közgyűlést lehessen tartani. A javaslattal a tagság egyértelmű többsége egyetért.

- Az elnökségi létszám kérdésében Schulek János ésszerű érveket sorakoztat fel. Makrai József visszavonja javaslatát, nem kér szavazást róla.

- A szövetség nevével kapcsolatban az elnökség javaslata mellett több alternatíva is felmerült. Kelemen János ajánlja, hogy a közgyűlés mindenekelőtt nyilvánítson véleményt változtatási szándékáról. A változtatás mellett 21 fő igennel szavaz, 33 nem, 24 tartózkodás következtében a közgyűlés döntése, hogy nem változtatja meg a szövetség régi nevét.

- Megvitatandó kérdés, hogy az MTFSZ megváltoztathatja-e szervezeteinek különböző döntéseit. Éles vita alakul ki, Vass László erősen sérelmezi az MTFSZ beleszólási jogát. Schulek János úgy látja, hogy az értelmetlen vita csak megosztást kelt az elnökség ellen. Szavazásra teszi fel az eredeti 21.. szövegét, melyet egyértelmű többség fogadja el.

- Az elnökség ülései zártak, de az elnökségnek jogában áll a témában érintett személyeket meghívni: egyértelmű többség hagyja jóvá a kérdést.

- A MOB képviselője szerepeljen a közgyűlésre meghívandó személyek között: egyértelmű többség fogadja el.

- A tagdíj meghatározása közgyűlési hatáskörbe kerül. Az eredeti alapszabály-tervezet 18..o. pontja - elnökségi hatáskör a tagdíj meghatározása - a szavazásnál nem kapja meg a többséget (37 szavazat mellette, 30 ellene, 10 tartózkodás).

A levezető elnök kéri, hogy amennyiben maradt az alapszabállyal kapcsolatos eldöntendő kérdés, tegye fel a tagság. További határozatok:

- A versenyrendezések szabályozásánál a költség kihatású döntések a közgyűlés hatáskörébe kerüljenek felvetést 35 igen 28 nem és 14 tartózkodással elveti a közgyűlés, tehát az elnökség dönt róluk.

- Zsigmond Tibor kéri a rendkívüli közgyűlés összehívásának módját rögzíteni az alapszabályban, vállalja a korábbi vita szerinti megfogalmazását. Egyértelmű többség hagyja jóvá a hozzászólását.

- A közgyűlés egyértelmű többséggel elfogadja, hogy az alapszabály 3 mellékletet tartalmazzon a kiadottak szerint. (szavazati szám meghatározása, tagszervezetek ill. tagok listája)

- Egyértelmű többség hagyja jóvá, hogy a XIV. pontba az eddig egyes számban szereplő megnevezés helyett "szövetségi kapitány(ok)" , a több személy lehetősége kerüljön.

- A közgyűlés egyértelmű többsége az eredeti 12. pontot elfogadhatónak tartja.

- Egyértelmű többség egyetért a 34. . eredeti megfogalmazásával.

Schulek János több ízben kifogásolja, hogy a közhangulat nem a problémák legegyszerűbb megoldása irányába halad, túlbonyolítás, bizalmatlanság mutatkozik. Szavazásra teszi fel az alapszabály egészét, az előzőkben megfogalmazott módosításokkal együtt.

HATÁROZAT: az írásban előterjesztett alapszabályt az előző viták során meghozott döntésekkel kiegészítve a tagság 70 igen szavazattal 7 tartózkodás mellett elfogadja. Schulek János javasolja, hogy dr. Nagy Árpád végezze el a szükséges korrigálásokat, és a közgyűlés jelöljön ki két kontrolláló személyt, hogy úgy alakuljon ki az alapszabály, ahogy azt a közgyűlés akarta. A felügyelő-bizottság elnökét és dr. Dobrossy Istvánt kéri fel az utóellenőrzésre.

A levezető elnök szünetet hirdet, de figyelmezteti a jelenlévőket a szavazatképesség megőrzésére.

A szünet után a levezető elnök próbaszavazással ellenőrzi a létszámot. Megállapítja, hogy a közgyűlés az indulási feltételek szerint már nem szavazóképes. Az előző részben azonban szavazati jogot hagyott jóvá a közgyűlés a megyei szövetségek képviselőinek, ennek értelmében a megyéket is képviselő személyeknek szavazólapok kerülnek kiosztásra azzal a megkötéssel, hogy záros határidőn belül megküldik a megbízólevelet. Ily módon az összes szavazatok száma 20-szal emelkedik (173), a szavazatók száma 90, ami több, mint a minimális 87. A levezető elnök javaslatot tesz a napirend módosítására annak érdekében, hogy a kötelező feladatait még kellő létszámmal el tudja végezni a közgyűlés, ezt egyértelmű többség támogatja.

2. NAPIRENDI PONT: Kiegészítő beszámoló az 1996. évi gazdálkodásról, 1996. évi mérleg, 1997. évi pénzügyi tervek

A megjelölt témákat Ludvig Ágnes folyamatosan adja elő, mivel szoros összefüggésben vannak egymással. Részletesen beszámol az év utolsó hónapjában történt bevételekről, kiadásokról. Fizetni valóinak a szövetség az év végéig eleget tett, nem volt köztartozása sem 1996. évben. Az egész évre a takarékos beosztás volt jellemző. Az 1996 évi előzetes mérleg összeállításra került, elemzi az egyes számokat. Problémát egy 1991-2-ből származó APEH tartozás jelent, melynek pontos összege egyeztetés alatt van. Ezen bizonytalanság miatt nem tud végleges mérleget bemutatni, de a hivatalos leadási határidejéig - május 31-ig - van idő mindent pontosan tisztázni.

A 97-es bevételeket a bizonytalanság jellemzi. Az OTSH igen szigorú feltételekhez köti a támogatás átutalását. A közgyűlés időpontjáig még nem kapott a szövetség semmilyen támogatást. Összességében úgy látja, hogy nehéz év elé néz a szövetség és kéri a tájfutó társadalom segítségét a támogatók felkutatására, ha mégoly kis összeg is jelentkezik, mindenképpen segítséget jelent.

3. NAPIRENDI PONT: A felügyelő-bizottság beszámolója

Dr. Kiss Endre a felügyelő-bizottság vezetője elfogadásra ajánlja az éves gazdasági beszámolót. A decemberi közgyűlésen elhangzott hiányosságokat az iroda kijavította. Az egyszerűsített mérleggel kapcsolatban azonban problémái vannak, a tagoknak kiküldött mérleget megvizsgálta és nem tudja elfogadni, felsorolja a hibákat. Ajánlja, hogy a módosítási javaslatokkal fogadja el a közgyűlés a mérleget, hatalmazza meg az elnökséget a korrekcióra, és a felügyelő-bizottságot az ellenőrzésre, így a mérleg határidőre beadható lesz. Az 1997 évi pénzügyi tervet józannak, reálisnak ítéli, elfogadhatónak tartja azzal együtt, hogy több bizonytalanságot tartalmaz. Azzal a feltétellel tartja elfogadhatónak, hogy a kiadások csak a bevételek teljesülése arányában teljesíthetők. Kéri beszámolja elfogadását.

Schulek János kéri a résztvevők észrevételeit a pénzügyi kérdésekről és a felügyelő-bizottság jelentéséről.

Szeredai László szerint sok a bizonytalanság a bevételi forrásoknál, kétségbeejtő helyzetben vagyunk, nem érti, milyen alapon tervezünk több kiadást, mint tavaly.

Makrai József úgy látja, hogy a válogatott keret kiadásai teljesen bizonytalanok, érdeklődik, miért van hátrányosabb pénzügyi helyzetben az UP keret.

Nick József figyelmeztet, hogy ha a mérleg elfogadhatatlan, esetleg új közgyűlést kell összehívni.

Schulek János idézi dr. Kiss Endre javaslatát, rögzíti, hogy a mérleget mindenképpen be kell adni az előírt határidőre, ez esetben a következő közgyűlés elé kerül majd a mérleg jóváhagyása. Kéri a szakértő segítséget, mert jelen esetben a 96. évi gazdasági kérdéseket időben le tudtuk zárni, de képzett közgazdász kell a mérleg összeállításához.

Ludvig Ágnes válaszol az elhangzottakra. A kiadások a legtakarékosabban lettek betervezve, részletezi, magyarázza az egyes tételeket, de nem lát lehetőséget a további csökkentésre. A válogatottal kapcsolatban támogatást kizárólag a felnőttekre utalt át az OTSH a korábbiakban, az idén sem fizetnek az UP programokra.

Schulek János hozzáteszi a felügyelő-bizottság előbb elhangzott álláspontját, hogy a kiadások csak a bevételekkel összhangban fizethetők ki. Nem a kiadások teljes lefaragása a cél, hanem segítséget kérni, hogy mindezek megvalósíthatók legyenek.

Takács István jónak látná, ha a vállalkozások több bevételt hoznának. Schulek János a tagságot kéri hogyan tudnánk jobban vállalkozni, pénzt szerezni.

Szavazásra tenné fel az elhangzott beszámolókat, de Szeredai László kéri a külön-külön való értékelést.

HATÁROZAT: egyértelmű többség fogadja el az 1996. évi gazdasági beszámolót, és hozzájárul, hogy a mérleget a megfelelő korrekciók és a felügyelő-bizottság ellenőrzése után az elnökség határidőre beadja.

Az 1997. évi pénzügyi tervet azzal a megkötéssel, hogy a kiadások nem léphetik túl a bevételeket, egyértelmű többség fogadja el.

A felügyelő-bizottság beszámolóját egyértelmű többség fogadja el.

4. NAPIRENDI PONT: Az elnökség beszámolója - Veresné Sipos Etelka

Az előző közgyűlés óta eltelt rövid, de sok problémát hordozó időszak eseményeit részletezi. Legfontosabb témák az elnök, a főtitkár, és a szövetségi kapitány megtalálása, pénzszerzés, az éves tagdíj, alapszabály és más szabályzatok valamint a közgyűlési előkészületek voltak. Emellett a folyamatosan szakmai kérdéseket is meg kellett oldani pl. válogatott keret jóváhagyása, programja, sítájfutás ügye, a kerékpáros tájfutó bizottság létrehozása, versenynaptár jóváhagyása, problémái, a Hungária Kupa szervezési kérdései, a külföldiek rajthozállása, a térképbizottság vezetőjének kinevezése, a Youth Match rendezőjének kiválasztása, stb. Az összefoglaló végén kéri a beszámoló elfogadását. Idézi a felügyelő-bizottság vezetőjének megállapítását, aki kifejtette, hogy az elnökség a munkáját lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint végzi, hogy kilábaljon a mélypontról és a következő elnökségnek már felfelé ívelő szakaszban adja át a stafétabotot.

Szokol Lajos beszámol arról a munkáról, hogy az elnökség leltározta az elvégzendő feladatokat, melyek folyamatos munkát igényelnek és intézkedési tervben dogozott ki a megoldásukra. (Írásban előzetesen kiküldésre került) Felelősöket választott az elnökség tagjaiból, akik egy-egy feladatot kézben tartanak és koordinálják segítőik munkáját is. Részletezi az egyes feladatokat, általános elképzeléseket. Végezetül megállapítja, hogy a feladatokat jórészt társadalmi munkában kell megoldani, szeretné, ha aktívan bekapcsolódna a tagság.

dr. Tóth Imre az elnökség taktikáját kérdezi a jelen tragikus gazdasági helyzetben az OTSH elszámolási kötelezettségekkel kapcsolatban. Csongrád megye nevében segítségét ajánlja, szakosztályainak tagdíját egy összegben átutalja.

dr. Szarka Ernő elmondja, hogy az elnökség tagjai a saját környezetükben próbálkoznak támogató keresésével. Személyes rossz tapasztalatairól számol be, úgy tűnik, egy nem olimpiai sportághoz nem tudnak eljutni a szponzori pénzek. Személyesen felkeresték dr. Harcsár Istvánt, aki nem tudott biztosat ígérni, a pénzszerző lehetőségek erősen meg vannak kötve, erős az olimpiacentrizmus, a sporthivataltól nem várható további segítség. A pályázatokból, melyek a későbbiekben indulnak, remélhető némi kiegészítés. Nem szabad feladni a próbálkozásokat. A helyzetet azért látja tragikusnak, mert nem tudható előre, hogy a pályázatok milyen összeg felett rendelkeznek, és ebből mennyi lehet a szövetségé. Nem szabad abbahagyni a szponzorkeresést, ebben mindenki részvételét kéri.

dr. Tóth Imre az APEH ügyintézése miatt aggódik. Ludvig Ágnes megnyugtatja, hogy folyamatban van az egyeztetés, Schulek János hozzáteszi, hogy az évet mindenképpen le kell zárni, a mérleget határidőre beadni azzal a feltételezéssel, amely akkor a legjobban megtehető.

Deseő László úgy látja, hogy nehéz felemelkedni azután, hogy rossz irányba haladt a sportág, aszkéta, amatőr sport irányába. Állami pénzek nélkül nehéz ezt az irányt folytatni. A megszavazott költségvetési tervezetben a prioritás eldöntését hiányolja. A 3.5 mFt-os hiány a szövetségi iroda fenntartási, vagy a válogatott versenyeztetési költsége. Úgy látja, nincs a sportág tisztában, milyen szolgáltatást vár el a saját szövetségi irodájától, mit lehetne finanszírozás hiányában megszüntetni. Ez egy hosszas elemző feladatrendszert jelentene, minden részletet végigelemezve az aktuális helyzet ismeretében. Úgy látta, hogy bizonyos hagyományok, melyek régen előre vitték a sportágat, "kővé dermedtek", helyzetünk azonban nem javult, finanszírozása hiányzik. Ötletként felveti, hogy a VB kapcsán a NATO-ba való bekerülés égisze alatt a HM segítségét lehetne kérni. A nőknél a VB-re való kijutáshoz személyes szponzorok felkutatását látja fontosnak. Ha esetleg a szövetség részére nem sikerül pénzeket szerezni, talán tehetséges fiatalokra igen. Felajánlja személyes közreműködését bármilyen feladat megoldására, bár nincsenek ambíciói egyik posztra sem.

Schulek megszívlelendőnek tartja az elmondottakat, és felteszi szavazásra az elnökség beszámolójának elfogadását.

HATÁROZAT: 86 igen és 1 nem szavazattal a közgyűlés elfogadja az elnökség 1996. évi beszámolóját.

5. NAPIRENDI PONT: Az éves tagdíj meghatározása

Szokol Lajos szerint az elképzelések megvalósításához a tájfutó társadalomnak is hozzá kell járulni. Széleskörű véleménykutatás után úgy ítéli, hogy az előterjesztés szerinti összegek még elviselhetők, a többség elfogadta a közös áldozatvállalást. Ismerteti az elnökség előterjesztését. Az alapvető rendszer megtartásával a bajnoki pontrendszer első helyezettje 20 eFt-ot fizetne, a továbbiak 100 Ft-tal csökkenő értékkel lennének számolva, plusz minden rajtengedélyes után 120 Ft. A DSK-k a rangsorhelyüktől függetlenül 2.400 Ft-ot fizetnek, plusz versenyzőnként 60 Ft-ot. Az egyéni tagok tagdíjára húszezer Ft-ot javasol az elnökség. Számolt azzal hogy a többség nem tudja befizetni a tagdíjat, de reméli a tagság lojalitását. Nemcsak a tagdíjemeléssel akarja az elnökség finanszírozni minden kiadását, kéri, hogy az áldozatot hozza meg a tagság.

Antal István kérdésére kijelenti, hogy a DSE, DSK-k azonos elbírálásban részesülnek.

dr. Tóth Imre humánusnak tartja az előterjesztést, elfogadásra javasolja. Problémát érez a pontversenyen kívül lévőkkel kapcsolatban. illetve az alapítványok díjáról érdeklődik, melyek több tízezres hasznot hoznak a sportágnak, nem tartja jogosnak, ha az egyéni tagokkal azonos tartifa-rendszerbe tartoznának.

Schulek János értelmezést kér dr. Nagy Árpádtól, aki elmondja, hogy az alapítványok jogi személynek tekintendők, 20.000 Ft minimális tagdíj vonatkozik rájuk.

Szokol Lajos szerint e ponton merül fel az adatszolgáltatási kötelezettség kérdése, mert a pontversenyen nem szereplők tagdíjának meghatározása nyitott kérdés. Az új belépőknek az alaptagdíjat kell fizetni. A hiányzókat egyedileg kell mérlegelni.

Valkony Ferenc a kis egyesületek érdekében, emel szót, melyeknek tagjai eddig is saját zsebükből versenyeztek.

Szokol Lajos úgy látja, hogy nem feltétlenül kell fenntartani az egy-kétszemélyes kis egyesületeket, mert van lehetőség nagyobb egyesülethez belépni bárhol az országban.

Virág István érzi a probléma hátrányát, esetleg a kisegyesületek könnyebben tudnak maguknak pénzt szerezni, félti a kis egyesületeket az elsorvadástól. Schulek János áthidaló megoldásként javasolja, hogy egyedi esetekre az elnökség kapjon döntési jogkört a közgyűléstől, és méltányos alapon döntsön az összegek meghatározásában.

Korbély Tibor tovább viszi a problémát: a valós költségekért, a rajthoz állásért fizessen mindenki nagyobb összeget, a versenyeken való részvétel arányában támogassa a szövetséget.

dr. Szarka Ernő elmondja, hogy a rajtpénz kérdése már korábban is felvetődött, más országok is ezt a rendszert követik. Magyarországon nehéz megkövetelni, hogy mindenki magát finanszírozza. Nem ért egyet, hogy egyedi esetekben leszállítsuk a tagdíjakat, mert ez kérvényözönt indítana meg.

Szokol Lajos megvizsgálta, hogy személyenként a tagdíjemelés kit hogyan érint, ha a klubtagsági díjba az egyesület beépíti az emelést, ez nagyobb kluboknál 26-30 Ft/fő/hó emelést jelentene, kis egyesületeknél valamivel többet. Úgy látja, ezzel nem tudja az összes pénzügyi kérdést megoldani, de nem szabad, hogy ezen múljon a szövetségi iroda bezárása.

Valkony Ferenc nem ért egyet a számításokkal, úgy látja, hogy klubjának az emelt tagdíj mellett az utánpótlás nevelésére nem jut majd pénze.

Schulek János utánaszámolva úgy látja, hogy kis egyesületeknél jelentős a többlet, pártjukon állva javasol enyhítési lehetőséget megfontolni.

Vass László a tagdíjemelést támogatja, úgy látja hosszas vita után sem lehet jobb megoldást találni. Korábban már javasolta a tagdíjrendszer megváltoztatását, kéri, hogy a kővetkező közgyűlésre készüljön teljesen új tagdíjfizetési koncepció, nagyon differenciált, mindenki pontosan lássa a tag-díj ellenértékét. A versenyzők legnagyobb része a szabadidősportként űzi a tájfutást, s erre semmilyen támogatást nem lehet szerezni. Márpedig ez esetben, a szervezetünk fenntartásához a versenyzőknek kell mélyebben a zsebükbe nyúlni. Meg kellene pontosan határozni, hogy konkrét szolgáltatások pl. rajtengedély, átigazolás, mennyibe kerüljenek. Úgy látja, hogy a helyileg a kisebb szervezettek pl. diáksportra könnyebben tudnak pénzt mozgósítani. Igazságos differenciált tagdíjat kell bevezetni, azzal kell arányosítani, hogy az illető hányszor versenyez. Javasolja, a rangsoroló versenyek nevezési díjának 10 %-át befizetni. Tapasztalata szerint a jó rangsoroló versenyekre komoly terheket lehet terhelni, véleménye szerint egy jól szervezett rangsoroló komolyan tudja támogatni a szövetséget. Javasolja a meglévő előterjesztés elfogadását, de bízza meg a közgyűlés az elnökséget egy teljesen más koncepció kidolgozására.

Borosznoki László alapjaiban egyetért a rajthozállásoktól függő tagdíjrenddel, mert nem látja jogosnak azokat "büntetni", akik jól szerepelnek és elöl végeznek a pontversenyben. A MOM Kupa költségvetése kapcsán úgy látja, hogy a rangsoroló versenyek licenszdíja is komoly terheket ró a rendezőkre. Ha kívülről nem tudunk pénzt szerezni a sportágnak, akkor szerinte a nevezési díjakból jobban kifizethető a szükséges pénz, minthogy a szakosztály elő tudná teremteni a súlyos tízezreket. Belátja, hogy a szövetség működőképességét a tagdíj emelésével lehet elősegíteni, de a hiányzó 3.5 mFt előteremtésére mindenkinek meg kell próbálni hozzájárulni a felszámolás elkerülésére. Javasolja, hogy a válogató versenyek úgy legyenek kijelölve, hogy mindenki számára közel hasonló költségeket jelentsen a rajta való részvétel.

HATÁROZAT: a résztvevők egyhangúan szükségesnek látják, hogy reformált, a jövő igényeinek jobban megfelelő tagdíjrendszert hozzon az elnökség a jövő évi közgyűlés elé.

HATÁROZAT: az elnökség által előterjesztett tagdíjszámítási rendszert 67 igen szavazattal, 6 nem és 15 tartózkodás mellett a közgyűlés elfogadja.

6. NAPIRENDI PONT: A rendes tagok által beküldött javaslatok

A levezető elnök megállapítja, hogy a rendes tagok által beküldött javaslatok egyike sem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, nem kell szavazni róluk.

Az alapszabályban rögzítettek szerint az elnökség köteles mindegyikkel foglalkozni, és az eredményről a javaslattevőnek válaszolni. Elvében ismerteti őket a közgyűléssel.

A Salgótarjáni Dornyai SE javaslatában a fiatalok minősítésével foglalkozik, a minősítési bizottságnak adta át az elnökség kidolgozásra, eredményéről beszámol.

A Tipo TKE kérte a versenyszabályzat korszerűsítését, javítását. Az elnökség elfogadja ezt a kérést, mert aktuális a versenyszabályzat újbóli kiadása, ezt természetesen a javított formában fog megjelenni. Kéri a tagságot, hogy a versenyszabályzattal kapcsolatos észrevételeit tegye meg az elnökségnek, vagy a versenybizottságnak.

A Krúdy DSK javaslata kapcsán a külföldi versenyzők rajthozállásáról az elnökség döntést hozott, és a minősítési szabályzatba beleépítve az újságban meg is jelent. A bajnoki rendszer szabályzatát megtartva az OCSB-n és a váltóbajnokságon az 1 külföldi indulását feltételhez köti, hogy a bajnokság előtt 5 alkalommal vegyen részt érvényesen rangsoroló versenyen. Ez már az 1997. évi OCSB-re is érvényes. Ennek érdekében egy formanyomtatványt alkotott, melyet Zsigmond Tibor bárkinek rendelkezésére bocsátja. Ez egy köztes megoldás, mely a külföldiek irányába való nyitottságot mutatja, de egyben azt a célt is szolgálja, hogy az illető versenyző tartósan emelje a versenyek színvonalát.

Az Alpesi Rózsa további javaslatai a versenyszabályzatot és a minősítési szabályzatot érintik, ezek a megfelelő bizottságoknak lettek kiadva. A válogatott keretekre, ifjúsági szövetségi kapitány kinevezésére az alapszabály korábbi módosítása lehetőséget adott.

Schulek János a beadványok végére ért, a jelenlévők esetleges kiegészítéseit várja.

Zsigmond Tibor kiegészíti a külföldiekkel kapcsolatos döntést, mely az egyesületi váltóra is érvényes.

Korbély Tibor szerint foglalkozni kell az 1998-as HOB-ra a veterán kategóriák kiterjesztésével, mert jelenleg a legidősebbek több kategóriával lejjebb kényszerülnek indulni.

Zsigmond Tibor a bajnoki rendszer kidolgozásakor védeni akarta az öregeket a nagyobb megterheléstől, ezért nem írta ki számukra ezt a bajnokságot.

Takács István a Megalódusz alapítványt, mely a tájfutás támogatását szolgálja, ajánlja az önmagukat finanszírozó sportolók figyelmébe.

Hegedüs Zoltán megköszöni a közgyűlés gördülékeny levezetését. A pénzügyi kérdések megoldásához sportágunk népszerűsítését igen fontosnak tartja, melyre a parktájfutás, vagy egyéb népszerűsítő versenyek alkalmasak. Kívülről kell a pénzt megszerezni, ki kell állnunk a sportágunk mellett szerénység nélkül. Az ifjúsági keret szerepléséhez a BTFSZ támogatást ad. Határozott véleménye, hogy a fiataloknak ott kell lennie a nemzetközi összemérettetéseken. Ezért, elfogadva, hogy a felnőtt keret működésére lehet központi pénzeket fordítani, más megoldást keresett a fiatalok versenyeztetésére. A Youth Match költségeinek megteremtésére egyszeri alkalommal személyes hozzájárulást, támogatást kér, akciót indított. Köszöni mindenkinek az áldozatvállalást.

Veres Imre az előző évi beadványát nem újította meg, de felhívja a közgyűlés figyelmét a sportágunk népszerűsítésének fontosságára, sportágunk eladására. Fontosnak látja, hogy a sportág megjelenítését szolgáló rendezvényeket kell szervezni, mint pl. a Park World Tour verseny. Olyan parkversenyeket kell rendezni, ahol TV közvetítés remélhető, szponzorok megjeleníthetők, nagy tömegeket lehet vonzani. magyar versenyzőket, gyermekeket is.

További hozzászólás nincs.

dr. Szarka Ernő külföldi tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre újabb országokban dinamikusan fejlődik sportágunk. Nekünk, nagy hagyományokkal rendelkező országnak nem szabad feladni a küzdelmet. Mindenkinek meg kell próbálni tenni sportágunk érdekében. Reménykedik, hogy néhány év múlva már nem a súlyos anyagi probléma lesz a fő téma és közös összefogással kikapaszkodunk a mélypontról. Köszöni a részvételt és bezárja a közgyűlést.

(A közgyűlés fentieknél részletesebb jegyzőkönyvét fogadták el a hitelesítők, melyben az alapszabállyal kapcsolatos minden hozzászólás rögzítve lett. A terjedelem miatt az 1. napirend lényegében csak a döntéseket foglalja össze, a beszámolók pedig részletesen olvashatók a korábbi oldalakon. Szükség esetén a teljes szöveg, megtekinthető az MTFSZ-ben. - a szerk)

Vissza a Tájfutás 1997/4 tartalomjegyzékhez!

Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!