Négy hónap krónikája (elnökségi beszámoló az 1997. április 6-i közgyűlésen)

Amikor az utolsó elnökségi ülésen feladatul kaptam, hogy az elnökség beszámolóját nekem kell elkészíteni, nem gondoltam, hogy ez az egyébként oly megtisztelő megbízatás milyen nehéz helyzet elé állít, hisz egy olyan rövid időszakról kell számot adnunk, amikor a téli holtszezon miatt alig történt valami sportesemény, amikor elnök, főtitkár és szövetségi kapitány nélkül kellett a folyamatosságot biztosítani, a felmerülő kérdéseket, problémákat megoldani.
Az elnökség ezen időszakban négy maratoni ülést tartott. Elgondolkodtató, hogy az előző ciklusra is ugyan ez a szám esett, az elnökség mindent próbált megtenni, hogy a működés folyamatossága biztosítva legyen. A szakmai feladatok megoldásán túl legfőbb és legsürgetőbb feladatának az elnök, a főtitkár és a szövetségi kapitány megfelelő utódjának megtalálását, a pénzforrások felkutatását, az alapszabály, valamint a közgyűlés előkészítését tartotta. A betöltetlen posztok hiánya a szövetség életében végül is jelentős fennakadást nem okozott, az elvégzett feladatokat az elnökség tagjai és a bizottságok között kiosztottuk, s a főtitkári teendőket továbbra is Ludvig Ágnes látta el. Munkájában Kiss Zoltán, mint részfoglalkozású dolgozó segítette. A legnagyobb gondot a pénzhiány okozta.
Az elnöki posztra több elnökségi tag keresett meg olyan személyeket, akiktől hathatós támogatást remélt, sajnos eredménytelenül. Több név van még a tarsolyban, a megbeszélések folyamatban vannak, illetve későbbi időpontokban kerül rá sor. Először szerettük volna, ha a leendő elnök a tájfutáshoz is kötődik, de pénzt is hoz, a kapcsolatai is megfelelőek. Később alább adtuk ezt a feltételt, jó lett volna, ha a tájfutást nem ismerné, de jó kapcsolatokkal rendelkezik. Odáig jutottunk, hogy elég lenne, ha pénzzel rendelkezne, a többit majd megismertetjük vele.
A főtitkári állásra a pályázat a közgyűlés döntése értelmében változatlan feltételekkel meghosszabbításra került. Az állásra egyetlen jelentkező adta be szabályosan pályázatát. dr. Szarka Ernő és dr. Nagy Árpád meghallgatta őt, de úgy ítélték, meg, hogy alkalmazása több hátránnyal járna, mint előnnyel, hisz sportágunkkal valamikor ugyan volt kapcsolata, de hosszú évek óta úgymond "nincs képben", s az alkalmazásának anyagi feltételeinél pl. vidéki lévén a magas utazási költséggel is számolni kellett volna. De a fő szempont az alkalmasság volt.
Egy pályázónak pedig meghallgatás nélkül nemleges választ adtunk, mivel a kiírásban foglalt feltételeknek nem felelt meg. Egy sporttársunk nem hivatalosan az elnökség tudomására hozta, hogy a feltételek enyhítése esetén szívesen megpályázná a főtitkári állást. Az elnökség tagjai az eddigi versenyeken érdeklődtek, hogy milyen megoldást találna elfogadhatónak a tagság, s a felvetett javaslatokat is figyelembe vette, illetve veszi. Szövetségi kapitányi posztra történő jelentkezésre próbálta az elnökség az edzőbizottság javaslata alapján az általuk javasolt hét személyt orientálni a pályázat névre szóló megküldésével, egyébként a pályázat a sajtóban és szaklapjainkban is megjelent. A pályázatra nem érkezett jelentkezés.
Jelenleg az edzőbizottság még dr. Dosek Ágoston által elkészített programterve alapján Viniczai Ferenc felügyeletével irányítja, szervezi a felnőtt válogatott munkáját. A válogatott programja a terveknek megfelelően folyik, már két edzőtábor lebonyolításra került. A VB-re utazó keret Oláh Katalin, Bokros Andrea, valamint Hornyák Mariann kiválásával nehéz helyzetbe került. Az elnökség kinyilvánította szándékát, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy 5-5 versenyző és 1 edző, esetleg elnök utazzon ki Norvégiába a VB-re. Az utánpótlással és a juniorokkal az edzőbizottság foglalkozik. Az állami támogatáshoz jutás feltételeiről az OTSH a szövetségeket körlevélben tájékoztatta. Az ezt követően tartott országos fórumon arról tájékoztatta a szövetségeket, hogy az OTSH elsősorban az olimpiai sportágakat támogatja, a tájfutás a nem olimpiai sportágak között azelső vonalba - a hagyományosan jó eredményt hozók közé - lett sorolva. Ezzel együtt a támogatás lényegesen elmarad az előző évitől.
Az elnökségnek fontos feladata a szövetség működésének zavartalan biztosítása, melynek érdekében az alábbi döntéseket hozta: Sportszakmai munkában az alábbi döntéseket, szabályokat hozta. A fentieken túl az alapszabály tervezetet is megpróbálta az elnökség úgy elkészíteni, hogy minél kevesebb módosításra legyen szükség a közgyűlésen.
Az elnökség megkereste Skerletz Imolát és Noémit, hogy megtalálják édesapjuk emlékének ápolására a számukra is megfelelő módot. Elmondták, hogy vándordíj alapítását támogatják azzal, hogy legkorábban 1998. évtől, később kialakítandó szempontok alapján kerülhetne odaítélésre. Kérésük volt, hogy szeretnék, ha a díj elkészítését, illetve elkészíttetését rájuk bíznák, a finanszírozást pedig a felajánló intézné. Kérték, hogy további hasonló kérést ne fogalmazzon meg feléjük se az elnökség és se más. Úgy gondolom, ezt tiszteletbe kell tartani.
Végül az elnökség nevében szeretnék gratulálni Domonyik Gábornak, a Kiváló Ifjúsági Sportoló címhez, melyet a közelmúltban ünnepélyes keretek között vehetett át.
Az elnökség munkáját az érvényben lévő alapszabályban foglaltaknak, valamint sportágunk iránti elkötelezettségének, legjobb képességének megfelelően végezte. Kérem beszámolóm elfogadását azzal, hogy az elkövetkező feladatok megoldására kidolgozott terveinket az elnökség egy másik tagja fogja ismertetni. Zárszóként a felügyelő bizottság legutolsó elnökségi ülésen elhangzott véleményét idézném: meg vannak győződve, hogy ezt a munkát lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint végezte az elnökség, végzi a hátralévő időszakban is, azzal, hogy a következő elnökség minél könnyebb feladatot vegyen át és ne egy csődtömeget, hanem egy kilábaló fejlődő szövetséget tudjunk átadni, ahol érdemes tovább dolgozni.

Veresné Sipos Etelka

A szövetség elnöksége leltárt készített az elvégzendő feladatokról, melyeknek legnagyobb része folyamatos munkát igényel, és csak néhány látható el alkalmi munkavégzéssel. Ezt az intézkedési tervet mindenki kezébe kapta. Az elnökség szeretné, ha a feladatok megoldásában a szövetségi koordinátor mellett a tagság feladatokra orientált szakértői - akik úgy érzik, hogy illetékesek - részt vennének, illetve munkájukkal folyamatosan segítenék a sportágat. A legtöbb feladat megoldásában az illetékes bizottságok vesznek részt.
A személyi ügyek megoldására néhány elképzelés: nem biztos, hogy tudjuk finanszírozni a fő állású főtitkárt, sok elképzelés felmerült a társadalmi munkában végzett főtitkárságtól a részmunkaidősig, vagy pedig csökkenteni a feltételeket és egy kisebb kvalitású, kisebb anyagiakkal megelégedő főtitkárt megválasztani. Ez a kérdés forrásban van, az elnökség tagjai folyamatosan foglalkoznak a témával és várnak esetleges javaslatokat.
Szükségesnek tartjuk a szövetségi iroda működését átvilágítani, annak ellenére, hogy ismerjük az iroda gondjait, meg kell vizsgálni, mi az, amin lehetne változtatni, ésszerűsíteni. Gondolkodni kell esetleg a szövetségi iroda működésének minimálisra csökkentéséről, hogy ne a létszámot töltsük, hanem inkább a feladatokat csökkentsük. Ez pillanatnyilag szintén kialakulóban van, a ígéretet kaptunk dr. Kiss Endrétől és Bokros Istvántól, az elemző munkában való közreműködésre.
Tüskés Endrét bíztuk meg, aki évek óta mozog hivatalos sportberkekben, hogy összefogja, felügyelje és irányítsa a jelenleg nem, vagy éppen csak rendelkezésre álló pénzeket, valamint javaslatokat tesz, dolgozik azon, hogy alapítványokon, egyéb csatornákon keresztül pénz jöjjön be, Természetesen nem az ő egyszemélyes feladata, felelőssége ez, itt is várjuk a tagok segítségét.
Szükségesnek tartjuk a megyei szövetségek feladatainak meghatározását, koordinálását, mert a jelenlegi helyzetben változtak a megyei szövetségek lehetőségei, feladatai. Évek óta folyamatosan csökken a megyékben elvégzendő feladat, ami nem biztos, hogy jó, a területek szövetségei kisebb csoportokban esetleg jobban tudják koordinálni a munkát. Különösen a kis egyesületek segítésében és a különböző adminisztratív feladatok ellátásában - amiket most is végeznek - számítunk rájuk. Ezt is át kell gondolni, mit tudnak átvenni, ami az ami rosszul működik, és esetleg megyei hatáskörben kellene kezelni.
Nemzetközi kapcsolataink pillanatnyilag a válogatott kereten keresztül működnek. Az IOF két bizottságában van delegált tagunk, de szeretnénk az IOF elnökségébe is tagot juttatni.
dr. Nagy Árpád feladata az alapszabály további gondozása, a sok szakértő hozzászólótól a közgyűlések közötti időszakban is kitartó munkakedvet várunk. A díjazásokat, jutalmazást újra kell gondolni, vannak fehér foltok. Úgy tűnik, hogy az aktívák, akik a sportágat viszik előre, kis számban, vagy egyáltalán nincsenek díjazva, valamint nem ápoljuk eléggé hagyományainkat. Felmerült az ötlet, hogy esetleg egy hallhatatlanok albuma című kiadványt is kellene létrehozni, hogy a sportágban jelentős eredményeket elért sportolók és vezetők az utókor számára is fellapozható módon is meg legyenek örökítve. A környezetvédelem téren van a legkisebb gondja a sportágnak. Nagyon komoly feddést semmilyen hatóságtól nem kaptunk, és általában a versenyeink megfelelnek az előírásoknak, különösebb pusztításról nem tudok, amit az erdőben végeztünk, takarításról annál inkább. Az erdőtakarítás révén még egy kis pénzhez is jutott a sportág. Köszönet a dr. Krasznai István vezette környezetvédelmi bizottságnak és a rendezők, sportolók fegyelmezettségének.
Fegyelmi feladatok nem adtak különösebb foglalatosságot dr. Nagy Árpádnak. Sajnos a versenyeken azonban vannak néha olyan jelenségek, amelyek nem válnak konkrét fegyelmi üggyé, de bizonyos dolgokra néha reagálni kellene. Ezt érzi az elnökség, és valószínű, hogy a jövőben meg is teszi.
A sajtó és propaganda bizottságnál nincs külön elnökségi koordinátor, az elnökség minden tagja a saját lehetőségei, kapcsolatai révén próbálja a sportágat népszerűsíteni, és örömmel vesszük bárki segítségét. Itt szeretném megköszönni Lipiczky Ágnesnek azt a nagyszerű propagandáját, melyet a Nemzeti Sporton keresztül kifejt sportágunk érdekében, azt hiszem ennyire színesen és szakértő módon eddig nem tájékoztattak sportágunkról.
A szakmai kérdések terén rengeteg feladat van, olyan dolog, amin javítani lehetne. A versenyszabályzat, a minősítési rendszer, az edzőtovábbképzés mind-mind olyan téma, amelyek állandó változásban vannak, új érdekek alakulnak ki, vagy új igények merülnek fel. A folyamatos munkát a különféle illetékes bizottságok végzik. Úgy tűnik, hogy közgyűlések között a tagok nagyon passzívak a szakmai javaslatoknak a keresztülvitelében. Szeretnénk változtatni azon, hogy ne a közgyűléseken, vagy előtte egy hónappal kerüljenek képbe azok a problémák, amik feszítik a sportágat különböző területeken. Tehát felhívjuk mindenki figyelmét, aki aktív, gondolatai és sérelmei vannak, hogy a bizottságokat, illetve az itt felsorolt elnökségi tagokat keressék meg. Talán eredményesebben el tudják érni céljaikat, mint a közgyűlésen ahol a javaslatok többségével az a baj, hogy nincs elég idő az egyeztetésre, sokszor a legjobb javaslat sem megy keresztül, viszont gyengébbek igen (pl., a hosszútávú bajnokságon a közgyűlési döntés szellemében már 60 induló volt 2 perces indítási időközzel és az együttfutások lényegesen befolyásolták az eredményt). Tehát az elnökség szeretné, ha nem a közgyűlésen kellene rövid idő alatt dönteni lényeges kérdésekről, hanem jól előkészítve.
A szövetségi kapitány nélküli időszakban fontos kérdés a válogatott munkájának segítése, ezt az évet a norvég VB-ig biztos, hogy szövetségi kapitány nélkül kell végigvinni. Komoly szövetségi kapitány valószínűleg nincs, aki félidőben kívánná átvenni a válogatott irányítását. Az egyik feladat természetesen, hogy keresni kell a szövetségi kapitányt, sajnos elég szűk rétegből meríthetünk, nem mondhatjuk, hogy nagy optimizmusra lehetne okunk. A másik kérdés hogy ebben a helyzetben biztosítani kell a lehetőségeket a válogatottnak szakmailag és pénzügyileg is. Ezt próbálja az edzőbizottság és az elnökség közösen végezni. Természetesen örömmel vettük és vesszük azokat a kritikákat, amelyek érik ez ügyben az elnökséget. Talán ha az érintettek bátran elmondják a hiányosságokat, hatékonyabban tudunk dolgozni.
A diáksport eléggé háttérbe szorult. Ez is olyan terület, ahol mindenképpen előre kell lépnünk, ez nagyon összefügg talán azzal, ahol most tart az utánpótlás nevelés. Szeretnénk, ha a diáksport visszakerülne a hivatalos magyar diákolimpiai vérkeringésbe. Továbbra is minden évben felmenő rendszerben megrendezzük a diákolimpiát. Emellett még nagyon sokat kell tennünk. Néhány megyei szövetség élen jár e kérdésben, komolyan odafigyelnek a diáksportra. Ez a terület, amely kimondottan területi szövetségé lehetne, hogy mindenképpen életben tartsák az iskolákban való tájfutást. A tájékozódási versenyeknek pillanatnyilag már három olyan új ága van, amelyekből versenyeket is rendezünk. A tájkerékpározást, a sítájfutást illetve a parktájfutást, Dosek Ágoston felügyeli. Nagyon nagy reményeket fűzünk a tájkerékpározáshoz, hiszen Kovács Péter személyében olyan bizottságvezetőt találtunk, aki a versenyszabályoktól kezdve a versenyek körülményeinek kialakításán keresztül a környezetvédelemig nagyon átfogó koncepciót tárt az elnökség elé, és menedzsel Dosek Ágostonnal közösen. Bízunk benne, hogy ennek révén a szövetség, illetve a sportág még népszerűbb lesz, és több pénz áramlik be.
Nagyon erős ág a veterán versenyzés, nem a veteránok, hanem a kevés utánpótlás korú versenyző miatt. Szeretnénk nagyobb elismertséget adni ennek az ágazatnak is. dr. Nagy Árpád fogja menedzselni az elnökség részéről, Argay Gyula és Sindely Pál vállalták, hogy rendszeresen megfogalmazzák az igényeket és kidolgozzák a lendületes továbbfejlődés kereteit.
A fentiekben vázolt az intézkedési tervet látta az elnökség megoldásnak, kiemelve a leglényegesebb feladatainkat, melyek a jövőt meghatározzák. Szeretnénk, ha ez nemcsak az elnökség feladata lenne, hanem minél többen - akik úgy érzik, hogy segíteni akarnak - aktívan bekapcsolódnának a feladatok elvégzésébe. Különösen ebben a helyzetben várjuk az aktív közreműködést, amikor tudjuk, hogy a többezres tájfutó táborra egyetlen főállású ember jut, gyakorlatilag az összes feladatot társadalmi munkában kell jól, vagy rosszul megoldani. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Szokol Lajos

Vissza a Tájfutás 1997/4 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!