Készült: a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség elnökségi ülésén
Helyszín: Országos Találmányi Hivatal, elnöki tanácsterem
Időpont: 1997. január 13. 16.15-20.30
Jelenlévők: Monspart Sarolta és dr. Szarka Ernő elnökhelyettesek, Balogh Tamás, dr. Dosek Ágoston, dr. Nagy Árpád, Schulek János, Sőtér János, Szabó Gyula, Szokol Lajos, Tüskés Endre, Veresné Sipos Etelka, Zsigmond Tibor elnökségi tagok,
Vasvári Viktor a felügyelő bizottság képviselője
Argay Gyula, Gera Tibor, Hegedüs András, Hegedüs Zoltán. Kovács Péter, dr. Krasznai István, Lux Iván, Marosfalvi Mónika bizottságvezetők,
Szőnyi László állandó meghívott
Levezető elnök: dr. Szarka Ernő
Jegyzőkönyvvezető: Ludvig Ágnes
Jegyzőkönyv hitelesítők: Balogh Tamás és Zsigmond Tibor
1. NAPIRENDI PONT: dr. Holló József köszöntése
Az elnökség köszönetet szeretett volna mondani 7 év elnöki munkájáért és emléktárgyat átadni, de dr. Holló József hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni az ülésen. Dr. Szarka Ernő magára vállalja, hogy személyesen megkeresi a módot a köszönetnyilvánításra.
Vasvári Viktor érdeklődik, miként történhetett meg az, hogy kimaradt a Tájfutásból dr. Holló József megemlékezése Skerletz Ivánról.
Ludvig Ágnes mint az újság szerkesztője tájékoztatja, hogy leközölte a temetésen elhangzott összes beszédet. dr. Holló Józseftől azonban nem kapott nekrológot, és nem is feltételezte, hogy ilyet készített volna - tekintettel az elnök óriási munkahelyi leterheltségére - azon rövid idő alatt, míg a család döntött a búcsúztatók személyéről.
Monspart Sarolta hozzáteszi, hogy saját indíttatásból a szerkesztő által szabott 1 napos határidő alatt ő is papírra vetette emlékeit, ez is bekerült az újságba.
2. NAPIRENDI PONT: Az előző ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása
Zsigmond Tibor a következő hibákat észlelte: 3. napirendnél "Zsigmond Tibor részletesen áttanulmányozta a régi és az új alapszabályt is felsorolja észrevételeit." Betoldandó: jelentősebb észrevételeit. Továbbá: "dr. Szarka Ernő szerint az elhangzott véleményekből a lehető legjobbat kell összedolgozni, tökéletességre" törekedve. (az utolsó szó kimaradt.) 7/B. pont: 3. bekezdés helyesen: Zsigmond Tibor felajánlja, hogy ha a közgyűlés kívánja, a Hermann e. v. keretében rendez hasonló váltóversenyt. Amennyiben a közgyűlés megszavazza az új OB formát, amíg más nem jelentkezik rá, vállalja a megrendezését új térképen.
HATÁROZAT: a december 2-i ülés jegyzőkönyvét Zsigmond Tibor kiegészítéseivel egyhangúan elfogadja az elnökség.
3. NAPIRENDI PONT: Hogyan találjunk elnököt, főtitkárt és szövetségi kapitányt?
Gera Tibor felolvassa az előző napi edzőbizottsági ülésre Dosek Ágoston által összeállított szövetségi kapitányi pályázattervezetet. Beszámol az edzőbizottság döntéséről, mely szerint javasolják a pályázat kiírását, néhány általuk kiszemelt edzőnek (7 fő) személyesen is fel kívánják hívni a figyelmét a pályázatra.
A pályázat közzétételének módjára Ludvig Ágnes vállalja, hogy leadja a Nemzeti Sportnak és az MTI-nek, valamint megjelenteti a Tájfutásban.
Zsigmond Tibor a beküldési határidőt kéri meghatározni.
Monspart Sarolta aggodalmának ad hangot, lesz-e pénz a szövetségi kapitány fizetésére. Úgy látja, hogy abban a helyzetben, amikor a kerettagok nem igen veszik figyelembe a szövetségi kapitány utasításait, nem vesznek részt a közös programokon, fontosabb lenne főtitkárt és elnököt találni.
Ezen véleményéhez Tüskés Endre is csatlakozik.
Szarka Ernő a szövetségi kapitány fontossága mellett érvel, szerinte a második vonalnak még inkább szüksége van a kapitány irányítására.
Dosek Ágoston szerint is szükséges, hogy a jövőben is legyen keretprogram, a válogatottakat pedig jobban rá kell bírni a munkára.
Gera Tibor beszámol arról, hogy az előző évi puhatolózásai egy új kapitány találására sikertelenek voltak. Felsorolja azokat a neveket, akiket az edzőbizottság felvetett.
Szarka Ernő szerint a pályázat kiírásával mindenképpen nyer a szövetség, megfontolt döntést kell hozni. Javasolja a február 28-i jelentkezési határidő kiírását.
Szokol Lajos úgy látja, hogy a többi ügyeink folytatása megoldott, az iroda működik, a válogatott életét kell tovább vinni, a felnőtt válogatott irányítására kell megfelelő személyt találni.
Dosek Ágoston panaszkodik, hogy a folyamatosság érdekében több dolgot elindított (pl. edzőtábor), még sincs válasz, jelentkező a válogatottak közül.
Szarka Ernő összefoglalja az elhangzottakat és szavazásra teszi fel a pályázat kiírásának kérdését.
HATÁROZAT: 1 tartózkodás mellett az elnökség dönt a szövetségi kapitányi pályázat kiírása mellett, Gera Tiborra és Ludvig Ágnesre bízva a feladatot.
Ludvig Ágnes rákérdez, kinek a hatásköre legyen a jelentkezőkkel tárgyalni.
Többek egybehangzó véleménye szerint az edzőbizottság feladata a jelentkezések véleményezése, az elnökség hatásköre a kiválasztás, döntés.
dr. Nagy Árpád javasolja, hogy a jelenlegi feltételrendszer bizonytalanságáról is kell tájékoztatni a jelentkezőket.
Véleménycsere alakul ki, hogy az edzőbizottság által felvetett személyek külön legyenek-e megkeresve a pályázattal. Gera Tibor az időnyerés miatt gondolt e megoldásra. A listán szereplő és jelen lévő Tüskés Endre és Zsigmond Tibor nem vállalja a megbízatást.
HATÁROZAT: 8 igen, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett az elnökség az edzőbizottság által javasolt személyek külön megkeresése mellett dönt.
Gera Tibor elmondja, hogy az átmeneti időben az edzőbizottság vállalta a szövetségi kapitányi teendők ellátását. Dosek Ágoston Pavlovics Gábort, mint "rangidős" válogatottat javasolja a "helyettesítésre" a tatai edzőtáborban.
A főtitkári pályázat a korábbi döntés értelmében meg lett hosszabbítva változatlan feltételekkel. Megjelent a Tájfutásban és az MTI részére le lett adva. Mindössze dr.Szarka Ernőnél jelentkezett egy érdeklődő, más senki.
A jelenlévők közül kifejti véleményét a feltételek megváltoztatásával kapcsolatban Schulek János, Zsigmond Tibor és Szarka Ernő.
Szokol Lajos úgy látja, nem kell alább adni a feltételeket, mert fennakadás most sincs a szövetség életében, ezért nem szabad lemondani a kritériumokról.
dr.Szarka Ernő döntést kér arról, hogy a határidő után milyen feltételekkel legyen kiírva a pályázat.
HATÁROZAT: 7 igen 2 nem szavazattal 3 tartózkodás mellett az elnökség a főtitkári pályázat január 31. után változatlan feltételekkel való újbóli kiírása mellett dönt.
Tüskés Endre szerint amíg megfelelő fizetést nem tudunk biztosítani, addig ilyen magas feltételek mellett nem lesz főtitkárunk. Az alapszabály tervezetében a társelnök funkciót is felvetette.
Szóba kerül az elnöki pozícióra dr.Szarka Ernő és Tüskés Endre neve, ők ezt megtiszteltetésnek érzik, de jelenlegi funkciójuknál többet nem tudnak vállalni, munkahelyi elfoglaltságukra való tekintettel.
Schulek János úgy véli, hogy elnököt akár többet is kereshetünk, ha egy személyben nem teljesül az összes elvárás, ehhez a lehetőséghez persze az alapszabályt hozzá kellene igazítani.
Dr. Nagy Árpád komoly politikai pozíciójú embereket sorol fel, akik számításba jöhetnek elnökként, másoktól is tippeket kér. Szarka Ernő is javasolja, hogy mindenki nézzen körül az ismeretségi köreiben. Dr. Nagy Árpád kész az alapszabályt a reális lehetőségekhez hozzáigazítani.
Hegedüs Zoltán vidéki példára hivatkozva felveti, meg kellene vizsgálni, hogy a helyi iparűzési adó egy részének felajánlása lehetséges-e Budapesten, mert ez is összekapcsolható lehetne egy elnök személyével.
dr.Szarka Ernő az SZJA 1 %-ának felhasználásáról való nyilatkozatra hívja fel a figyelmet. Az elnökség megállapítja, hogy az ide vonatkozó kritériumoknak a BTFSZ alapítványa megfelel. Felajánlja, hogy az elnökjelöltekkel tárgyal, de a jelöltek felkutatására nem tud vállalkozni.
4. NAPIRENDI PONT: A közgyűlési határozatokból és az alapszabályból következő és más aktuális feladatok számbavétele, ütemezése, felelősök kijelölése:
A./ Az alapszabály véglegesítése, kiküldése a tagszervezetekhez.
A közgyűlés döntést hozott az alapszabály március 6-ig a tagegyesületeknek való kiküldéséről.
dr. Nagy Árpád úgy látja, hogy az alapszabály nem lehet alkalmas az összes sportági probléma megoldására. A közgyűlésig rendelkezésre állt rövid idő alatt Tüskés Endrével dolgozták ki az előterjesztést. Kéri az elnökséget, ha részükről lenne módosítási javaslat, azt 1 héten belül juttassák el neki. dr. Tóth Imrétől írásban megkapta a javaslatait. Úgy látja, hogy a közgyűlésen szóban elővezetett módosítások kezelhetetlenek, úgy nem lehet dokumentumot szerkeszteni.
Szarka Ernő kérésére meghatározzák az alapszabály módosítások menetrendjét.
Ludvig Ágnes figyelmeztet, hogy az OTSH részére is össze kell állítani egy elfogadott, érvényes alapszabályt.
Vasvári Viktor az alapszabály közgyűlési előterjesztését kritizálja. Javasolja, hogy állítson össze az elnökség majd küldjön ki a tagoknak érvényes alapszabályt, a megszavazott döntésekkel, és a kiegészítésekkel együtt, melyhez kérhetjük a tagság hozzászólásait.
Szarka Ernő szerint 1 példányba összeszerkeszteni az összes eddigi változást komoly munka és a törvényalkotás gyakorlatában is csak a változások szoktak megjelenni. Pontosításra kerül, hogy mivel kell kiegészíteni a tagság kezében lévő alapszabályt: a közgyűlésen szóban ismertetett XVI. pontot, az OTSH szakértőinek véleményét, melyet szóban ismertetett dr. Nagy József.
Schulek János ajánlja, hogy a Tájfutásba kerüljenek bele a kiegészítések és a "menetrend" a javaslatok megtételére.
Néhány észrevétel, kiegészítés a helyszínen is elhangzik, és megerősítésre kerül a feladatok ütemezése. Nagy Árpád az elnökség részéről február 1-ig kéri az észrevételeket írásban leadni. A tagszervezetek részére a kiegészítések március 6-ig kiküldésre kerülnek. melyre március 20-ig lehet majd észrevételeket küldeni. A közgyűlés csak írásos beterjesztést fog tárgyalni.
Szabó Gyula hiányolja, hogy ilyen körülmények és ütemezés mellett a decemberi közgyűlésen elfogadott alapszabály írásban soha nem jelenik meg.
B./ A térképtár bizottság vezetője dr. Lux Iván kéri, hogy az általa vezetett bizottság szerepeljen az alapszabályban rögzített állandó bizottságok között.
C./ Nevezés a sítájfutó világkupára - Marosfalvi Mónika
Marosfalvi Mónika beszámol, hogy az őszi Spartacus Kupán terveztek összejövetelt a sítájfutásról, igen csekély volt az érdeklődés éppúgy, mint a január 25-i versenyre. Ezért fontosabb témának tartja a világversenyeken való indulási kérdések eldöntését. A VB-re és a VK-ra 1-1 férfi és nő kapott meghívást ingyenesen. Nevezni a szövetségnek kell hivatalosan, ezért kéri az elnökség álláspontját.
dr.Szarka Ernő szerint az az eldöntendő kérdés, hogy aki tud áldozni a sítájfutásra, annak van-e joga magyar színekben rajthoz állni. A sportág érdeke, hogy kihasználjuk a kapott kontingenst és részt vegyünk a világversenyeken.
Schulek János szerint egyedül Dosek Ágostonnak van rálátása a témára, javasolja, hogy az elnökség ruházza rá a döntés jogát.
Dosek Ágoston elmondja, hogy január végén Ausztriában kerül sor VK futamra, ahova nem hivatalos úton Boros Judit és Vajda Kolos kapott személyes meghívást. Úgy látja, meg kell adni számukra a lehetőséget, fontosnak tartja hazánk képviseletét.
Marosfalvi Mónika Vajda Kolos helyett Dosek Ágostont javasolja, és úgy tudja, hogy Urbán Katalin is szívesen vállalná a versenyt. Dosek elfoglaltságára hivatkozva visszautasítja a felkérést, és megerősíti, hogy a két fő név szerinti meghívást kapott, kéri, hogy 3 fő vehessen részt abban az esetben, ha az MTFSZ-re ez nem ró külön költséget.
Szarka Ernő Dosekra bízza a döntést.
Hegedüs Zoltán a jövőre nézve ajánlja, hogy időben készüljön terv, hogy az aspiránsok fel tudjanak készülni.
Szarka Ernő ketté választja a feladatokat, az idei versenyre nevezni kell, és emellett meg kell tervezni a jövőt is.
Dosek Ágoston javasolja feltételek kitűzését: minimum 3 sífutó versenyen mutassa meg a képességeit az, aki a kiutazásra aspirál.
dr. Nagy Árpád ajánlja, hogy a sportszakmai bizottság dolgozza ki a feltételrendszert.
HATÁROZAT: az elnökség 1 indokolt tartózkodás mellett Dosek Ágoston kezébe helyezi a 97-es sítájfutó világversenyeken szereplők kiválasztását.
HATÁROZAT: az elnökség egyhangúan felkéri Marosfalvi Mónikát, június 30-ig dolgozza ki a következő szezon versenyein való részvétel követelményrendszerét.
D./ A területi szövetségek alapszabályának felülvizsgálata
dr. Nagy Árpád megállapítja, hogy a megyei szövetségek eddig is szabályosan működtek.
Tüskés Endre tájékoztat, hogy január 21-én az OTSH munkaértekezletet szervez a megyei szövetségek működésével kapcsolatos tudnivalókról. Javasolja, hogy adjon ki az MTFSZ egy megyei alapszabály mintát, amely szerint a megyei szövetségek elkészíthetnék a sajátjaikat. Veresné Sipos Etelka is ennek szükségességét igazolja.
Zsigmond Tibor kéri, hogy a tervezet vegye majd figyelembe a végleges MTFSZ alapszabályt is.
dr.Szarka Ernő az OTSH tájékoztató utánra, a következő elnökségi ülésre javasolja elnapolni a téma megvitatását.
D./ A Felügyelő Bizottság átalakítása az alapszabálynak megfelelően.
Vasvári Viktor leszögezi, hogy a tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választotta meg, az ő mandátumukban az elnökség nem illetékes dönteni. Viszont a decemberi közgyűlésen elmaradt a felügyelő bizottság megerősítése, s mivel nincs szándékukban lemondani, ezért úgy vélik, ténykedésük folyamatos.
Ludvig Ágnes több odafigyelést kér a felügyelő-bizottságtól az év közben és felhívja a figyelmet az új alapszabályban lerögzített feladataik ütemezésére. Figyelmeztet, hogy az új alapszabályból kimaradt a felügyelő bizottság érdekvédelmi funkciója.
Szarka Ernő megjegyzi, hogy várja a felügyelő-bizottság javaslatait is az alapszabály módosítására.
Schulek János javasolja az alapszabályt a jelenlegi felügyelő-bizottsági létszámhoz igazítani.
E./ Sajtó és Propaganda Bizottság megalakítása,
Ludvig Ágnes figyelmezteti az elnökséget, hogy az alapszabály a kötelező bizottságok közé sorolja a sajtó- és propaganda bizottságot, ezért kell foglalkozni a megalakításával.
Szarka Ernő emlékeztet, hogy bár korábban volt már ilyen bizottságunk, soha nem volt működőképes.
Hegedüs Zoltán szerint e bizottságnak nagyobb szerepe van, mint korábban. A TV megjelenést is e körbe sorolja. Nehéz feladatnak tartja, de ha megindul, fejlődésünket erősítheti. Véleményével Szarka Ernő és Nagy Árpád is egyetértenek, az (el)ismertség anyagi helyzetünket is fellendítheti.
Nagy Árpád javasolja, hogy keressünk az aktív írogatók között alkalmas személyt a bizottságba. A Tájoló és a Tájfutás cikkíróit, Száraz Attilát, Kovács Attilát, dr. Sindely Pált említi. Gera Tibor Lantos Zoltánt javasolja.
Szarka Ernő úgy látja, a Tájfutásban lenne jó meghirdetni és jelentkezőket keresni a bizottság összeállítására. Legnagyobb gondnak a versenyeredmények sajtónak való leadását látja.
Monspart Sarolta szerint olyan valakit kell találni, aki érdekességeket tud adni, mert ki kell találnunk, hogyan "adjuk el" magunkat.
Dosek Ágoston szerint nem feltétlenül azok a megfelelő emberek, akik a belső sajtóban jól írnak. Lipiczky Ágnest - a Nemzeti Sport tudósítóját - felkérte a Park World Tour beharangozására, aki vállalta, hogy propaganda tervet ad rövid határidőn belül.
Nagy Árpád úgy látja, hogy csak kellő érdekeltséggel bíró személy tudná ellátni e feladatot. Javasolja, e bizottságnál is éljen az elnökség a személyes megkeresés lehetőségével.
Szarka Ernő vállalja a személyes beszélgetést, ha alkalmas személy találtatik.
E./ Kerékpáros Bizottság megalakítása
A tájbiciklizés versenyszabály-tervezete Dosek Ágoston összeállításában az ülés előtt írásban kiosztásra került.
Kovács Péter szerint holt idényben nehéz a bizottságot megszervezni, ezért nem tud tagnévsort előterjeszteni. Összegyűjtötte viszont a tájbiciklizés összes problémáját, megoldási lehetőségeit: természetvédelmi kérdések, versenynaptár, versenyszabályzat, rugalmas szabályok, propaganda, együttműködés a MTB szövetséggel, felszerelés kérdései, szakértő versenybírói felügyelet a versenyeken, kötelező versenyszámok, nyílt versenyek, OB szabályok meghatározása, rendszeres híradás a Tájfutásban. Tervei között szerepel, hogy a májusi 5 napos nógrádi versenysorozat alkalmával tájbicikli versenyt rendez.
dr. Szarka Ernő dicséri Kovács Péter munkáját, felkészültségét, javasolja, hogy az elnökség hagyja jóvá a bizottság megalakulását és terveit.
Dosek Ágoston beszámol arról, hogy felvette a kapcsolatot a MTB szövetséggel a munka összehangolására, versenynaptár megtervezésére. A MTB szövetség elfogadta, hogy e versenyformát az MTFSZ szervezi. a közös versenyeztetést még ki kell dolgozni. Elképzelhetőnek tartja, hogy már 97-ben is OB-ra kerüljön sor, kritériumai: 6 megrendezett verseny 4-4 kategóriában, 12-12 versenyzővel. Fontosnak tartja, hogy indulásnál nyílt versenyek legyenek csak, később a tapasztalatok alapján lehetne az igazolás, minősítés rendszerét kidolgozni. Az IOF-ben Széchenyi Edmond foglalkozik a szakág szabályzatának kidolgozásával, melyről információkat is küldött.
dr. Krasznai István szívesen látja a bizottság egy tagját a környezetvédelmi bizottság ülésein, és maximális támogatásáról biztosítja őket. Visszaemlékszik, hogy az 50-es években hasonló versenyeket már rendeztek, és volt magyar szabályzata is. Zsigmond Tibor felajánlja, hogy az 1951-től összegyűjtött szabályzatgyűjteményéből a szakágra vonatkozó részeket Kovács Péter rendelkezésére bocsátja.
Balogh Tamás támogatandónak tartja az elhangzott kezdeményezéseket. Javasolja, hogy az elnökség nevezze ki a bizottság élére Kovács Pétert, hatalmazza fel tagjainak toborzására, akiket a következő ülésen meg fog erősíteni az elnökség. Úgy tudja, Budapesten is problémás a környezetvédők és a MTB-osok kapcsolata, a kerekesek örömmel fogják üdvözölni a "kistestvér" megszületését.
HATÁROZAT: az elnökség egyhangúan megválasztja Kovács Pétert a kerékpáros tájfutó bizottság vezetőjének és felkéri a bizottság megszervezésére és a versenynaptár kidolgozására.
G./ Az érvényes szabályzatok felülvizsgálása (fegyelmi, verseny, rajtengedély), illetve a hiányzók (szervezési és működési, bizottsági, gazdálkodási) megalkotása
dr. Szarka Ernő, mint gyakorló jogalkotó szerint a szabályzatok felülvizsgálása igen nagy munka.
Ludvig Ágnes javasolja, hogy megfelelő mintákat beszerezve és felhasználva gyorsítani lehetne a munkát. Ezek beszerzését Tüskés Endre vállalja.
Monspart Sarolta szerint megfelelő szakértelem is kell a szabályzatok összeállítására. dr. Szarka Ernő egy szabályzatot elvállal.
dr.Krasznai István tanácsolja, hogy dr. Sódor István szakértemét is be kellene vonni a munkába.
Schulek János sorra veszi a szabályzatokat: a verseny és a fegyelmi szabályzat új, nem kell módosítani. A rajtengedély szabályok a következő közgyűlés után pontosíthatók, amely eldönti a külföldiek indulásának kérdését. Szervezeti és működési szabályzat nincs, újat kell alkotni.
Ludvig Ágnes a versenyszabályzat átvizsgálását azért látja indokoltnak, mert az előző tétel lényegében elfogyott, célszerű lenne javított utánnyomást kiadni. A versenyszabályzatot Zsigmond Tibor gondozza, a közgyűlési határozat és a nyomdai hibák átírása után, ha szükséges, kiadható.
Hegedüs Zoltán figyelmeztet, hogy a rajtengedély szabályzatban a kerékpáros ágazatra is ki kell térni.
HATÁROZAT: az elnökség egyhangúan úgy dönt, hogy a szabályzat mintákat a következő ülésre be kell szerezni, és akkor kerülnek kiosztásra a részfeladatok.
H./ Az éves tagdíj megállapítása
Ludvig Ágnes tájékoztatja a jelenlévőket az eddig érvényes tagdíjszámítási rendszerről.
Monspart Sarolta szerint szigorúbb határidőt kellene szabni a befizetésre.
Zsigmond Tibor azt ajánlja, hogy ne történjen változtatás. Már a jelenlegi feltételek mellet is többen nem küldik be tiltakozásként a szakosztályi pontverseny értékelő lapot, hogy ezzel is hátrébb kerüljenek, és csökkenjen a tagdíjuk. Veresné Sipos Eta hozzáteszi, hogy ezen szakosztályok erősen sérelmezik, ha mégis kiszámítják a pontszámukat és rangsorolják őket.
Sőtér János a díjak igazságosabb átalakítását látja szükségesnek, de meg kell a tagságnak értenie, hogy az iroda fenntartása is pénzbe kerül. A rangsoroló versenyek költségeit is részben az indulókra hárítaná, nagyobb nevezési díjak formájában. Más országokkal összehasonlítva még most is igen alacsonyak a nevezési díjaink.
dr. Szarka Ernő a következő közgyűlésre előterjeszthetőnek látja az tagdíjemelést.
dr. Nagy Árpád úgy látja, hogy a tagoknak meg kell vizsgálniuk, honnan tudnának pénzt szerezni, be kell látniuk, hogy a szövetséget el kell tartaniuk (iroda, főtitkár, szövetségi kapitány). Talán könnyebben tudnának külső támogatást bevonni, mint az iroda. Ezért meg kell lépni a tagdíjemelést.
dr.Szarka Ernő és dr.Nagy Árpád szerint konkrét számítások és terv nélkül nem tárgyalható a felvetés.
Szokol Lajos eddig nem hallott ellenkezést a tagdíj mértéke ellen, ezért reálisnak tartja a meglévő szisztéma mellett az összeg megduplázását,
dr. Szarka Ernő szerint ilyen mértékű emelésnél reálisan 170 % körül lenne a bevétel.
Veresné Sipos Eta alapjában véve egyetért azzal, hogy megoldást kell találni. Az emelést elkerülhetetlennek tartja. Mégis úgy látja, számolni kell azzal is, hogy megnövekszik azoknak a száma, akik nem fognak pl. rangsoroló versenyeket rendezni, s ez lesz a fejlesztés gátja. A 96-os év bizonyította, hogy határterheléshez érkezett a tájfutó társadalom. Nem biztos, hogy a megfelelő szakmai színvonalon lévők fogják tudni "megvenni" rangsoroló rangot.
dr. Nagy Árpád a rangsoroló licenszdíjat emelné meg lényegesen, szerinte a tízszeresére emelés sem okozhat gondot.
Szabó Gyula előbb felmérné, mekkora többletkiadásra van szüksége a szövetségnek céljaihoz, főtitkár, szövetségi kapitány alkalmazásához és ehhez igazítaná a tagdíjat. A közgyűlésen felvetett 10 eFt-os egyéni tagdíjat jónak tartja, ez vetne gátat az egyéni tagok túlzott elszaporodásának.
Szarka Ernő szerint kalkuláció szükséges, addig nem szabható meg az emelés mértéke.
Balogh Tamás ajánlja, hogy válassza külön az elnökség a tagdíjat és a rangsorolók jogdíját. Szarka Ernő csatlakozik ehhez és javasolja, ez utóbbi azonnali emelését.
Ludvig Ágnes szerint utólag, a már rangsorolónak jelentkezett rendezők nyakába varrni az emelést nem etikus.
Zsigmond Tibor ajánlja, hogy a magánszemély tagság elszaporodásának szakmai kritériumokkal kellene gátat szabni.
Szokol Lajos javasolja, hogy közvéleménykutatást kellene végezni tagság körében az emelés határértékéről, a megvalósítandó célok feltárása mellett vállalja az előkészítést a következő elnökségi ülésre.
Hegedüs Zoltán figyelmeztet arra a veszélyre, hogy ha a rangsorolók jogdíjának bevezetése megtörténik, esetleg menet közben mondanak le a rendezésről szakosztályok, s ez a minősítés megszerzésében okozhat problémákat.
Szarka Ernő úgy ítéli, hogy a téma igen hosszú vitákat hozhat, a fő kérdésekről kéri az elnökség döntését.
HATÁROZAT: 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett az elnökség eldönti, hogy a rangsoroló versenyek rendezési jogáért fizetendő eddig 3.000 Ft-os összeget meg emeli.
dr. Nagy Árpád 30.000 Ft-ra tesz javaslatot. Schulek János 10.000 Ft-ra, megrendezés után fizetendő.
HATÁROZAT: 30.000 Ft-ra emelés mellett 1 fő szavaz igennel, 10.000 Ft -ra emelés mellett 7 fő.
dr.Szarka Ernő megbízza Ludvig Ágnest, az érintettek értesítéséről.
I./ Alapítványok létrehozása
Szarka Ernő szerint célszerű lenne alapítvány(oka)t létrehozni, hogy idővel beléphessen az SZJA 1 %-os támogatandók körébe. Schulek jános a budapesti, Gera Tibor a szegedi helyzetet ismerteti.
Veresné Sipos Etelka vállalja, hogy utánanéz az ide vonatkozó rendeleteknek.
5. NAPIRENDI PONT: 1997. évi ülésterv elkészítése
Dr. Szarka Ernő Ludvig Ágnest bízza meg a tennivalók figyelembevételével az éves ülésterv összeállítására a következő elnökségi ülésre.
6. NAPIRENDI PONT: Az 1997. évi versenynaptár jóváhagyása
Zsigmond Tibor tájékoztat az idei ünnepnapok miatti munkarend változásokról. Emiatt a Semmelweis E.v. és az Eger Nagydíj és az OCSB szombati munkanapra kerül. Az EKO Kupa váltó formában kerül megrendezésre, az Eötvös e.v. június 7-8. egyéni és váltóverseny, a postás éjszakai időpontmódosítást fog kérni, az egyesületi váltóbajnokság rangsoroló, a május 23-i főiskolás váltó viszont nem. Az előző évi adminisztrációs hiányosságok miatt a bizottság határozata szerint elvesztette rangsoroló rangját a Bakony Kupa, Arató e.v. Az ONEB ütközik a Park World Tour versenyével, javasolja egy héttel eltolni. Javaslatokat ad a szombati munkanapok problémájának megoldására, az Eger Nagydíj rendezőit meg kell kérni, nem akarnak-e időpontot módosítani. Több variációt vizsgál meg az elnökség, végül az október 4-5: OCSB és a Galambos e.v. valamint a veterán CSB, október 19: ONEB dátumok tűnnek a legésszerűbbnek.
HATÁROZAT: az elnökség az alábbi változtatásokat egyhangúan elfogadja: a Bakony-Arató e.v. rangsoroló rangját megvonja, szedési hiba miatt korrigálva a főiskolás váltó nem rangsoroló, az egyesületi váltóbajnokság viszont igen. A változásokat a Tájfutás következő számában meg kell jelentetni.
Hegedüs András beszámol arról, hogy a kiemelt, elit versenyekre való jelentkezés meg lett hirdetve, a határidő lejárt, 2 jelentkezés érkezett (Postás és az EKO-Kupa). A 2001-es Junior VB-re Zsigmond Tibor jelentkezett és Csekk Sándor, mint támogató. Úgy látja, hogy a junior VB-t szövetségi szinten kell elvállani, mert igen komoly rendezési és szponzorálási jogdíjjal jár.
Zsigmond Tibornak a VB-re konkrét terep elképzelése van már, de a szponzori megkötésekről részletesebb információt kér, mert bizonytalanra nem lehet szervezni.
Szarka Ernő szerint a lehetőséget nem szabad semmiképpen elmulasztani, jelentkezni kell a junior VB-re, bár ez a következő elnökség feladata lesz már. Annál is inkább, mert Zsigmond Tibor szerint a 2001-es magyar csapathoz igen tehetséges versenyzők mutatkoznak.
7. NAPIRENDI PONT: Az edzőbizottság tájékoztatója előző napi ülésükről, válogatott keretek jóváhagyása
A névsorok az ülés előtt írásban kiosztásra kerültek.
Gera Tibor beszámol az edzőbizottság előző napi üléséről. Megtárgyalták, véleményezték a Vass László által felvetett Magyar Kupa versenysorozatot, és a külföldiek versenyzésével kapcsolatos kérdéseket. Kialakították a válogatott keretek névsorát, programját. Meghirdették az első közös programot, a január 25-i közös futást és megbeszélést.
Zsigmond Tibor kevesli a listán szereplő UP lányok számát, a női junior keretet pedig gyengébbnek érzi, mint az ifit., bár a névsort a válogató versenyek után még lehet módosítani.
Gera Tibor részletesen indokolja választását.
HATÁROZAT: az előterjesztett névsort az elnökség 1 tartózkodás mellett elfogadja.
8. NAPIRENDI PONT: Titkársági tájékoztató - Ludvig Ágnes
- az iroda technikai színvonalának fejlesztésére első lépésként egy üzenetrögzítős telefaxot vásárolt az irodavezető.
- az OTSH tájékoztatása szerint 1997-ben megszünteti a nemzetközi minősítés és eredményességi támogatás címén korábban juttatott csekélyke jutatást is.
- az OTSH sportcélú kutatásokra ír ki pályázatot. Dosek Ágoston vállalja, hogy megfogalmazza a pályázatot a szövetség nevében.
10. NAPIRENDI PONT: Egyebek
- Hegedüs András tájékoztatja a jelenlévőket, hogy több verseny rendezői is megcélozták néhai főtitkárunk nevének felvételét. Monspart Sarolta szerint a névválasztásban egyedül a Skerletz lányok dönthetnek.
- Zsigmond Tibor javasolja, hogy az elnökség ne hagyja magára a Hungária Kupa rendezőit, a következő ülésen tűzze napirendre e témát.
- Schulek János felhívja a figyelmet az ülés elején kiosztott, a minősítő bizottság által a kapott reklamációk alapján korrigált ranglistára. Változás az előző lista óta, hogy kikerültek belőle a külföldi versenyzők, kéri az elnökséget, alkosson véleményt ezzel kapcsolatban. Úgy látja, hogy a versenyek rendezőinek kellett volna már időben kizárni a minősítéssel nem rendelkező rajtengedélyes külföldieket a magasabb kategóriákból.
Gera Tibor az edzőbizottság nevében úgy nyilatkozik, hogy az év végén meghozni a kizáró döntést nem etikus, amikor egész évben indulhattak versenyeken.
Zsigmond Tibor idézi az érvényes versenyszabályzatot, mely szerint rajtengedélyes versenyző nem indulhat A és E kategóriákban. Nem látja szükségesnek állást foglalni e kérdésben, mert a szabályzat egyértelműen rendelkezik róla.
Szokol Lajos úgy látja, hogy az, aki az idegeneket szerződtette, annak lett volna kötelessége a rájuk vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.
Zsigmond Tibor javasolja, hogy a rajtengedély szabályokat egységessé kell tenni, és a külföldiek kérdését is tisztázni kell. Például olyan megoldást javasol, hogy kaphassanak magyar rajtengedélyt, de minősítést ne.
Hegedüs Zoltán szerint az edzőbizottság a fejlődést akarta segíteni a javaslatával.
Szarka Ernő a vitát lezárva a következő ülésre napolja el a további eszmecserét és a szabályok rögzítését Zsigmond Tibor előterjesztése alapján.
A jelenlevők megegyeznek a következő összejövetel időpontját illetően (február 3.), és dr. Szarka Ernő lezárja az elnökségi ülést.