Készült: a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség évi rendes közgyűlésén
Időpont: 1996. december 15. 10.50-17.05
Helyszín: Budapest I. ker. Hadtörténeti Múzeum
Jelen vannak: 158 tagszervezet képviseletében 128 szavazásra jogosult képviselő
A közgyűlés levezető elnöke: Schulek János
Jegyzőkönyvvezető: Ludvig Ágnes
Hitelesítő: Nagy István és Valkony Ferenc
Napirend előtt kér szót az MTFSZ elnöke, dr. Holló József. Bejelenti lemondását az elnöki tisztségről, hivatalosan munkahelyi elfoglaltságára való hivatkozással.
A levezető elnök ismerteti a mandátumvizsgáló bizottság jelentését: 158 tagszervezet képviseletében 185 szavazásra jogosult képviselőből 128 van jelen, megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes. A levezető elnök javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető, a -hitelesítők és a szavazatszámlálók személyére, és a magnófelvétel készítésére. A javaslatokat külön-külön egyértelmű többség hagyja jóvá. Ezután észrevételeket kér a napirend pontjaihoz. Hozzászólás nincs, az előre kiküldött napirendet egyértelmű többség fogadja el. Ezt követően felkéri dr. Szarka Ernő elnökhelyettest az elnökség beszámolójának megtartására.
1. Napirendi pont: Az elnökség beszámolója - dr. Szarka Ernő
Dr. Szarka Ernővel az elnök lemondási szándékát két nappal korábban tudatta. E rendkívüli helyzetben az elnökségi tagok, bizottságvezetők és az iroda segítségével, szakterületükről írt értékelésből a közgyűlés reggelére állt össze a beszámoló. Dr. Szarka Ernő emiatt elnézést is kér, hogy az egyes témák nem egyforma súllyal, kidolgozással kerülnek terítékre. A beszámoló kitér a szövetség szervezettségének alakulására, megemlékezik eltávozott sporttársainkról, gratulál az év során kapott kitüntetésekhez. Számot ad az elnökség és a bizottságok munkájáról. Beszámol az előző közgyűlésen az elnökségre osztott feladatok megvalósításáról. Ismerteti a naptár bizottság sikeres tevékenységét, értékeli a bajnokságok és rangsoroló versenyek lebonyolítását. Részletezi a válogatott programját, eredményeit, Oláh Katalint külön kiemelve. Tudatosítja a jelenlévőkben, hogy a szövetségi kapitány meghosszabbított mandátumának lejártával visszavonul. Végül részletesen beszámol az IOF-ben történt változásokról és a terveikről.
A napirendet megszakítva a hagyományos jutalmazásokra kerül sor. 1996. év tájfutója a nők között Oláh Katalin (SZVSE), a férfiak között Domonyik Gábor (MEAFC).
Az elnökség Ripszám Henrik emlékérmet adományozott Szádeczky-Kardoss Tamásnak, Tüskés Endrének és Virág Istvánnak sportágunkban kifejtett sokéves munkájuk elismeréseként. A Silva díjat poszthumusz Skerletz Ivánnak ítélte az elnökség, melyet lányai vesznek át. A díjakat az elnökség nevében dr. Szarka Ernő adja át. 1996 év edzőjének, az edzőbizottság javaslata alapján az elnökség Bokros Istvánt választotta, a díjat Gera Tibor nyújtja át. Ezt követően az elmaradt 1995-ös és az 1996 évi összetett bajnokság kihirdeetése következik, az emlékérmeket dr. Dosek Ágostontól kapják meg a sportolók. "Az iskolai tájékozódási futásért" alapítvány nevében dr. Tóth Imre értékeli a pályázatot és Bódy László osztja ki a díjakat.
Az ünnepi pillanatok után a hivatalos napirendre tér vissza a levezető elnök.
2. Napirendi pont: Jelentés a szövetség 1996. január 1-november 20. közötti gazdálkodásáról - Ludvig Ágnes
A beszámoló előzetesen kiküldésre került. Az irodavezető elmondja, hogy az elmúlt év csak igen szigorú, takarékos pénzkezeléssel volt átvészelhető. A bevételekre jellemző, hogy nem a megfelelő ütemben, sok csúszással érkeztek, több az elmaradt számla, mint az előző évben. Az OTSH részéről IOF tagdíj támogatás is fele összegű volt, mint tavaly. A pályázati és reklámlehetőségek is szigorodtak, elmaradtak az előző éviektől. A kiadások között a válogatott programja maradéktalanul megvalósult. Hátrányt az iroda technikai színvonala szenvedett. A könyvelés és pénzkezelés a korábbi évek gyakorlata szerint történt, az utolsó időkben a számlák ellenjegyzése üresen maradt a főtitkár helyénél. A felügyelő bizottság ellenőrzése nyomán feltárt hibákat részben korrigálta is már az iroda.
Az elhangzottakat megköszönve a levezető elnök felkéri a felügyelő-bizottság vezetőjét, dr. Kiss Endrét beszámolója megtartására.
3. Napirendi pont: A felügyelő-bizottság jelentése - dr. Kiss Endre
Dr. Kiss Endre beszámol arról, hogy az előző közgyűlésen az elnökség hatáskörébe utalt éves költségvetést az elnökség két ízben is megtárgyalta. A bizottság elvégezte ellenőrzését a szövetségben, és feltárta a hiányosságokat, melyek közül néhány már az előző évekből visszaköszön. A bizonylati fegyelmet szigorítani kell. Szúrópróbaszerűen ellenőrizték a válogatott programok elszámolását, annak a szem előtt tartásával, hogy az utánpótlás ügye véleményük szerint kiemelten kezelendő. Kifogásolja, hogy az edzőtáborok elszámolása hiányos, nem állapíthatók meg a résztvevők sem. A későbbiekre jelenléti ív rendszeresítését javasolja. Hiányolták a számlatömbök nyilvántartását. Javasolták a függőben lévő tagdíjszámlák fokozott figyelemmel kísérését, soknak tartják a kintlévőségeket, felsorolja a hátralékosokat. Ajánlják a tagdíjfizetési rend megváltoztatását, a határidő alapszabályban való rögzítését. Soknak tartják a leltárkészletet, selejtezést javasolnak, továbbá a maradék készlet felértékelését, az elnökség feladatkörébe utalják ennek megvalósítását. A fentiekkel együtt mégis javasolják a gazdasági beszámoló elfogadását, és kérik a saját beszámolójuk elfogadását is.
A levezető elnök a jelenlévők véleményét kéri, hogy a három beszámoló elfogadásáról egyszerre szavazzon a közgyűlés. Ellenvélemény nincs, Schulek János szavazásra teszi a három kötelező beszámoló elfogadását.
HATÁROZAT: a közgyűlés egyhangúan jóváhagyja az elnökségi, a felügyelő-bizottsági és a gazdasági beszámolókat. (127 igen szavazat)
Schulek János átadja a szót jogász szakértőnknek, dr. Nagy Árpádnak, világítsa meg és vezesse végig következő napirendi pontokat.
4. Napirendi pont: Köztestületté alakulás kérdései
Dr. Nagy Árpád beszámol mindarról a munkáról, melyet az elnökség és a feladattal megbízott 3 fős csapat végzett. Az idén hatályba lépett sporttörvény szabályozta a köztestületté alakulás kérdéseit. Elmagyarázza, miért kell átalakulni köztestületté, és mit jelent ez a "jogosítvány". Kiemeli, hogy szövetség a közjogi funkciókat csak köztestületként gyakorolhatja, és csak ily módon részesülhet állami támogatásban. Mindebből következően nem meditálhatunk az átalakulás szükségességéről. Felhívja a figyelmet a sporttörvény előírásaival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra. Az elnökség álláspontját ismertetve tanácsolja a közgyűlésnek köztestületté alakulás kimondását. Javasolja továbbá, hogy az átalakulás oly módon történjen, hogy fogadja el a később napirendre kerülő alapszabályt, és - az előállt nehéz helyzetre való tekintettel - döntsön oly módon, hogy a választási ciklusból hátralévő időszakra a jelenlegi elnökséget erősíti meg funkciójában, amely megpróbálja a jelen válságos időszakot levezényelni. Elnök, főtitkár és szövetségi kapitány nélküli helyzetben az elnökség megtehette volna, hogy bejelenti lemondását, de úgy vélte, ez esetben a sportág a válságból nem a legmegfelelőbben lábalt volna ki.
Ezek alapján javasolja, hogy levezető elnök bocsássa szavazásra, hogy az átalakulással egyetért-e a közgyűlés.
Schulek János kéri a közgyűlést az átalakulási szándék kinyilvánítására, melyből természetesen további lépések következnek. A köztestületté alakulás tárgyában kér hozzászólásokat.
Bogdány Miklós részletes magyarázatot kér az átalakulás szükségességéről, Szeredai László pedig az elnökség jogairól és kötelességeiről.
Virág István azt próbálja a közgyűléssel megértetni. hogy nemleges választásnál elesünk a támogatástól, nincs más válaszút, mint átalakulni. Ha ezt kimondtuk, sor kerülhet a további részletek megvitatására.
Dr. Nagy Árpád ismét kiemeli, hogy az átalakulás nem kötelező, de csak a köztestület láthatja el a közjogi funkciókat és kaphat állami támogatást. A sporttörvény lehetőséget ad arra, hogy a köztestületté alakulással együtt a tisztújítás is megtörténjen, sok szövetség választotta ezt az utat. De az MTFSZ elnöksége úgy döntött, - Bogdány Miklósnak válaszolva -, a jelenlegi sok probléma is azt indokolja, hogy azokat megoldva, a ciklus lejártával kerüljön sor a választásokra. Az MTFSZ-nek jogutódja lesz a köztestület, ezért az elnökség folyamatosan bírja azokat a jogokat, felelősségeket és kötelességeket, amelyeket az alapszabály ráruház.
HATÁROZAT: a jelenlévő szavazásra jogosultak 1 tartózkodással, 127 igen szavazattal ellenszavazat nélkül döntenek a köztestületté alakulás mellett.
5. Napirendi pont: Javaslat alapszabály módosításra
Az alapszabály-tervezetet minden tagszervezet előzetesen megkapta.
Dr. Nagy Árpád szóbeli kiegészítésében ismerteti az előzményeket. A tervezetet az elnökség felkérésére egy ad hoc bizottság készítette, az elnökség megvitatta. Az előírásoknak megfelelően az OTSH-nak is megküldésre került, amelynek jogi szakértője észrevételeket, módosítási javaslatokat fűzött hozzá, ezeket az elnökség a maga részéről elfogadhatónak tartja.
Adminisztrációs hiba miatt kimaradt a tervezet XVI. pontja, a területi és helyi szakszövetségekkel kapcsolatban, ezt dr.Nagy Árpád felolvassa, és ezen kiegészítéssel bocsátja vitára.
Dr. Tóth Imre kér szót, megjegyzi, hogy a sporttörvény a nyár során került elfogadásra (az OTSH október-november-ben tartott tájékoztatót az átalakulással kapcsolatban - jkv.vez.) és több pontos észrevétel-gyűjteményt olvas fel, melyet írásban átad.
2. /5.: hiányolja az MTFSZ pecsétje, zászlója kitételt.
5. /1.c.: hiányolja a rajt-, versenyzési engedély szót.
7. /2.: kiegészítés: a szövetség összes taglétszámában a magánszemélyek aránya nem érheti el az 50 %-ot. (St. szerint)
A szavazati joggal rendelkező tagok felsorolása az I. melléklet szerint, itt szerepeljenek az egyesületek mellett a területi szövetségek és a magánszemélyek is.
8. /3.: törölni a "más fontos területen" kifejezést.
9. /2.: a tiszteletbeli elnökség, tagság elhalálozás után ne szűnjön meg.
9. /5.: kiegészítés (a tagok listáját) a közgyűlési meghívóhoz csatolni tájékoztatásul.
10. /h. új pont: felléphet bármely tag a szövetséggel szemben, az alapszabály betartása érdekében.
10. /2/e.: pontot törölni, helyette: éves tagdíj bevezetése egyesületek szövetségek részére egységesen 5.000 Ft, diáksport szervezetek részére 1.000 Ft, magánszemélyek részére legalább 10.000 Ft-tól. Az éves tagdíj átutalása minden év március 15-éig új belépő tag esetén a felvétel után legfeljebb 2 héttel.
12. /2.: helyett: a közgyűlésen minden szavazásra jogosult 1 szavazattal rendelkezik.
13. /a.: törlendő a "bizottságaiban" szó.
15. /2.: két hét helyett négy hét. (rendes tagok közgyűlési beterjesztései)
16. /1.c.: "terv" törvényellenes, helyette éves beszámoló, költségvetés és mérleg elfogadása. (közgyűlés ezentúl tavasszal!)
16. /1.i.: új pont: a szervezeti és működési szabályzat elfogadása - javasolja, hogy ez az alapszabály 2. melléklete legyen.
17. /2.: mindenképpen legyen titkos a tisztségviselők megszavazása.
17. /5.: egy hónap helyett 6 hét (jelölőbizottság kijelölése), mely legyen konkrétan 3 tagú (figyelembe véve a tagság területi megoszlását).
18. /2.r.: új pont: a sportág szakmai lapjának, a Tájfutással kapcsolatos feladatok ellátása, pl. a felelős szerkesztő megbízása.
19. : javasolja, hogy az elnökség létszáma a jövőben 11-13 fő legyen.
19. /2. törlendő: a mellékmondat ("A munkaviszonyban álló tisztségviselők kivételével")
19. /3. az előzőkben javasolt létszámból következők elnökségi tag 8-10 személy (2 alelnök esetén),
kiegészítés: nem lehet tagja a főtitkár, a szövetségi kapitány, egyéb a szövetséggel munkaviszonyban álló személy.
20. : a területi szövetség képviselője tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein, ha a napirenden szereplő kérdés közvetlenül érinti.
22. /2.: d, e, f pontokat törölni - a főtitkár is elvégzi.
új k. pont: a munkáltatói jogot az elnök gyakorolja a főtitkár felett. (jelenleg értelemszerűen az alelnök)
23. /1.: konkrétan megnevezni: jogi, pénzügyi, számviteli, adóügyi képesítésű szakember kell.
23 /10. elírás, helyesen: 3. 1. pont.
25. /6.: törölni, mert a 19 /2.-vel ellentétes!
26. 1.: A főtitkár, akit pályázat útján az elnökség határozatlan időre nevez ki, nem tölthet be tisztséget az ugyancsak szövetségi munkaviszonyban álló munkatársaival egyetemben a szövetség tagszervezeteinél.
26. /3.: "kijelölt" szó helyett: munkaviszonyban álló munkatársa helyettesíti.
28. /2.k: "állami támogatás" szó törlendő, helyette: központi költségvetési és közalapítványi támogatás.
28. /2.: kiegészítés: f. pont: vállalkozások.
28. /6.: az itt említett gazdálkodási szabályzat legyen az alapszabály 3. melléklete.
29. /e. intézkedés a vagyonról: a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, esetleg sportszervezetek részére kiosztandó.
32. .: A törvénysértő határozatokat azok közzétételétől számított 30 napon belül bíróság előtt lehet megtámadni.
33. . "időben" szó helyett konkrétan 20 napon belül
Schulek János megköszöni a hozzászólást, és visszaadja a szót Nagy Árpádnak annak tisztázására, hogy tud a közgyűlés ezen a napon érvényes alapszabályt elfogadni.
Dr. Nagy Árpád megköszöni a sok hasznosítandó észrevételt, de úgy látja, hogy ilyen aprólékos módszerrel a közgyűlés nem tud végezni az alapszabály megszövegezésével. Hangsúlyozza, hogy az elnökség és az OTSH véleménye szerint az előterjesztett alapszabály alkalmas a szövetség további működtetésére. Célszerűnek tartja, hogy a felvetett reális észrevételeket beleépítve az alapszabály javítását a következő közgyűlés végezze el. Döntést kér a közgyűléstől, vitassa-e mélységeiben a tervezetet jelen pillanatban, vagy nem, véleménye szerint ez a fórum nem alkalmas "törvényalkotó szövegezésre".
Szeredai László észrevételeit a közgyűlés előtt írásban megkaphatták a résztvevők. Összességében úgy ítéli, ideiglenes jelleggel elfogadható az alapszabály, de kritikus határidőt kell szabni a módosításokra.
Zsigmond Tibor szerint a sok elhangzott módosítási javaslat követhetetlen, nem lehet ily módon szavazni, részleteiben kell végigmenni rajta.
Tonkáné Sávai Mária néhány részlet kivételével egyetért dr. Tóth Imrével. Megállapítja, hogy a javítás lehetősége a közgyűlés kezében van, ne fogadjon el elnagyolt alapszabályt.
Kelemen János javasolja, hogy mivel az éves mérleg jóváhagyását a sporttörvény írja elő, ezzel egyidőre a pontosított alapszabály is elkészülhetne egy kb. februári újabb közgyűlésre. Így át is lehetne térni a tavaszi közgyűlési időpontokra. Áthidaló megoldásként javasolja, hogy addig a jelen tervezet kerüljön elfogadásra, mert úgy látja, a működést nem gátolja.
Nagy István szerint kimaradtak a régi alapszabályban jól megfogalmazott mondatok (VI.12 ), a közgyűlés összehívásáról: a közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a rendes tagok 10-15 % -a az ok és cél megjelölésével kéri, vagy az elnökség, vagy a felügyelő bizottság indítványozza.
Dr. Nagy Árpád ismét hangsúlyozza, hogy a kiküldött szöveget az elnökség megvitatta, és alkalmasnak találta arra, hogy a szövetség annak alapján működjön tovább. Jogosnak látja az elhangzott felvetéseket, de kihangsúlyozza, hogy az alapszabályban nem megfogalmazott kérdésekről részben a sporttörvény (ld. közgyűlés összehívása), részben a Ptk rendelkezik, minden részlet taglalása kezelhetetlen méretűvé duzzasztaná az alapszabályt. A közgyűlés döntését várja arról, hogy tételesen tárgyaljon-e minden részletet, vagy ideiglenesen fogadja el későbbi pontosítás kikötésével.
dr.Szarka Ernő a korábban felmerült kritikára - fél év volt az alapszabály kidolgozására - az objektív helyzetünket, főtitkárunk halálát idézi a felszólaló emlékezetébe. Úgy látja, ha tételesen tárgyalná a közgyűlés a felmerült részleteket, képtelen estére a végére jutni. Figyelmezteti a jelenlévőket, hogy nincs elnök, se főtitkár, és a sok vita az alapszabály elfogadását, a köztestület létét is veszélyezteti. Véleménye szerint az alapszabály-tervezet ha nem is tökéletes, de nem törvényellenes, és a működésnek feltétele, hogy legyen elfogadott alapszabály. Véleménye szerint is szükség van új elnökségre, a maga részéről készséggel átadná a stafétabotot, de februárra képtelenségnek tartja a jelölések előkészületeit véghezvinni. Ajánlja, hogy tartson a szövetség májusban évi rendes közgyűlést, melyen sor kerülhet a teljes tisztújításra és az alapszabály tökéletesítésére. Javasolja, hogy a közgyűlés azt vizsgálja, jelen helyzetben mit kell és mit tehet, utána foglalkozzon azzal, hogy később hogyan tudja korrigálni az ideiglenes dolgokat.
Dr. Nagy Józsefnek, az OTSH jogászának gyakorlati tapasztalata, hogy alapszabályt nem lehet fogalmazni a közgyűlésen, a módosítási javaslatok szóban nem követhetők. Inti a jelenlévőket, hogy előkészítés nélkül merüljön részletekbe, paragrafusokba. Az átalakulások a teljes sport területén rohammunkában mennek. a hivatal is túlterhelt, az alapszabály előkészítése nem a legnyugodtabb körülmények között történt. Az OTSH szakértői áttanulmányozták a tervezetet a törvényességi felügyelet szempontjából, és megjegyzéseiket írásban megküldték. Ezek alapján javasolják javítani, belevenni a végleges szövegbe. Az elhangzott hozzászólások egy részét technikai, szövegezési problémának látja, másik részük pedig döntést igényel. Nem javasolja a szöveg teljes körű átfésülését, csak a konkrét döntések meghozatalát.
Dr. Fekete Jenő szerint a résztvevők nagy része alapvetően nincs felkészülve a vitára, döntésre. Nem ismeri a sporttörvényt sem, mégis szavazni akar. Nagy hibának látja, ha valaki tájékozatlanul bocsátkozik vitába. Dr.Szarka Ernőhöz csatlakozva javasolja a néhány sarkalatos kérdés eldöntését, ellenzi a részletekbe való belemerülést.
Haralyi László a paragrafusszámok helyreigazításával alapdokumentumként a tervezetet elfogadásra alkalmasnak tartja. Azt viszont el kell dönteni, hogy részleteiben mikor tárgyalja, pontosítsa a közgyűlés.
Schulek János az előző vitát összefoglalva javasolja, hogy nevezzen ki a közgyűlés 3 főt (Tüskés Endre, dr.Nagy Árpád, és dr.Kiss Endre), akik a következő közgyűlésig az alapszabály gondozói lennének. Küldje ki az elhangzott lényegi kiegészítésekkel és az OTSH javaslataival módosítva az előterjesztett anyagot minden tagszervezet részére, legyen elegendő idője a tagoknak az átgondolásra, írásos javaslattételre, a bizottság pedig az észrevételek alapján javított alapszabályt vihet a következő közgyűlés elé. Ily módon biztosíthatnánk a folyamatos működés feltételeit. Szavazásra bocsátja ezen javaslatát.
HATÁROZAT: a közgyűlés egyértelmű többsége elfogadja, hogy a 3 fős bizottság elvégzi az alapszabály korrekcióit a lényegi változtatásokkal, az OTSH észrevételeivel, majd kiküldi a tagszervezetek részére további átgondolásra, és a következő közgyűlés újra napirendjére tűzi a javaslatok alapján finomított alapszabályt.
Schulek János a továbbiakban érdemi, elvi javaslatokat kér.
Tonkáné Sávai Mária felsorolja azokat a szerinte sarkalatos kérdéseket, melyek 1-1 szavazással eldönthetők.
4. : az egyéb tájékozódási sportágak integrálásának kérdése.
6. : magánszemély-tagságot megenged-e a közgyűlés, ha igen, egyéb problémákat is felvet (mellékletek, szavazati kérdések)
10. tagdíj meghatározását a jelen alapszabály kivette a közgyűlés kezéből - eldöntendő kérdés.
20. /6: ellenzi a kooptálást (elnökség pótlására)
24. /4.: javasolja törölni, hogy a fegyelmi bizottság tagjai más tisztséget nem tölthetnek be, mert nehéz olyan személyt találni, aki megfelel e követelménynek.
25. : a közgyűlésnek leheetősége van más állandó bizottságokra is javaslatot tenni.
26. : a főtitkár kérdése - szavazati joggal nem rendelkezik - eldöntendő.
A felsoroltakban kéri a közgyűlés állásfoglalását egy-egy szavazással.
Dr.Nagy Árpád röviden válaszol az előbb elhangzott felvetésekre. Az elnökség álláspontja, hogy az összes tájékozódással kapcsolatos sportágat vállalja fel a szövetség, és az IOF-hez hasonlóan álljon az élére az ilyen irányú kezdeményezéseknek. A magánszemélyek tagságáról a sporttörvény rendelkezik.
A tagdíj meghatározásának kérdése - közgyűlés, vagy elnökség - és a kooptálás döntést kíván. A fegyelmi bizottság tagjairól a sporttörvény rendelkezéseit vette át. Kissé elhibázottnak tartja, mert nehéz lesz a feltételeknek megfelelő embereket találni, szerinte is a konkrét helyzetekben kellene az illetőnek elfogultságot bejelentve tartózkodni.
A főtitkár kérdését az elnökségi ülésen úgy értelmezték, hogy a főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, de ez nem zárja ki azt, hogy adott esetben őt név szerint ne válasszák be az elnökségbe.
Vasvári Viktor kérésére az OTSH képviselője részletezi a hivatal kifogásait. Véleménye szerint a elnökségi tag kooptálására van lehetőség, de az nem lesz szavazati jogú, mert a közgyűlés kizárólagos joga elnökségi tag választása. A többi kérdésben egyetért dr. Nagy Árpád imént elhangzott válaszaival. A hivatal által megfogalmazott módosítási javaslatok nem döntési kérdések, a törvényesség oldaláról tett észrevételek, melyek alapján kéri az alapszabályt javítani, ezért nem is tér ki rájuk.
A területi szövetségek jogállásával kapcsolatos kiegészítéseket meg kell tenni. A törvény értelmében a területi, helyi szervezetek a szövetségek szervezeti egységei, nem tagszervezetei, tömörítik a területükön működő egyesületeket. Legitimitásuk az országos szövetségtől származik. Szavazati joggal nem rendelkeznek, csak a tagok. A tagok megfogalmazását is pontosítani kell a törvény szellemében. Döntést kíván a tagdíj kérdése. A szavazatszámok tekintetében lehetőség van arra, hogy egy tag több küldöttet küldjön, de egy ember csak egy szavazatot jelenthet. Dönteni kell a tagok szavazategyenlőségéről, vagy differenciálásáról. A közgyűlés újrarendezése határozatképtelenség esetén azonos napon nem lehetséges a visszaélések elkerülése miatt. Az elnök szava döntő szavazategyenlőség esetén csak akkor dönthet a közgyűlésen, ha magánszemélyként tagja a szövetségnek, mivel csak a tagok rendelkeznek szavazattal - ez a mondat kihagyandó, a vitás kérdést a konszenzus eléréséig újra kell tárgyalni. A közgyűlés hatásköre témánál a törvény szövegét javasolja átvenni a sportági kiegészítésekkel. A főtitkár feletti munkáltatói jogok gyakorlását az elnök jogaihoz javasolják besorolni. A végén hiányzik a vagyon sorsának kérdése, de erről a törvény rendelkezik. Magyarázatként hozzáteszi, hogy a sportági szakszövetségekről rendelkező korábbi tv. megszűnt, a szövetség működésének jogalapja is megszűnt, rendelkezni kellett a további sorsáról is.
Dr. Nagy Árpád reagál az OTSH képviselőjének hozzászólásához. A szavazatok számának kérdésében a régi szisztéma megtartását látta helyesnek az elnökség. Az elnök közgyűlési döntési jogkörét a maga részéről elfogadásra javasolja. A hatásköri kérdésben a törvényhez képest hiányzó részeket pótolja. Komoly gazdasági érdek lenne, a közgyűlés összehívásával kapcsolatban leírt javaslat (adott helyszínen biz. idő után határozatképesnek nyilvánítani), ezt a módszert a sporttörvény nem zárja ki. A vagyoni kérdést és a megszűnést a törvény rendezi, ezért nem tér ki rá az alapszabály.
Vasvári Viktor rákérdez, hogy ha területi szövetségek a tagszövetségekké válnak, hogyan képzeli, az OTSH a finanszírozásukat.
dr. Nagy József megnyugtatja, hogy a területi szövetségek jogi személyek maradnak oly módon, hogy a szövetség, saját alapszervezetét alapszabályában jogi személyiséggel ruházza fel. A megyei szövetségek önállósága nem fog csorbulni, saját bankszámlája, elnöksége, alapszabálya kell hogy legyen, csak a jogi státusza változik meg. A szövetség, mint köztestület kizárólagos jogokkal rendelkezik, hatáskörébe tartozik minden feladat ellátása, a megyei feladatok ellátása is. A törvény rögzíti, hogy a megyei önkormányzatoknak kötelező feladata megteremteni a sportági szakszövetségként működő helyi szakszövetségek munkájának alapvető feltételeit. Ezzel társadalmi szervezet nem rendelkezik, csak szakszövetségi szerv.
A közgyűlés ugyanaznap történő összehívása csak a gazdasági társaságokra érvényes, jogellenes marad, ha az OTSH rendelkezéseivel ellentétben döntünk.
Zsigmond Tibor szerint döntést igényel, hogy a tagok belépése közvetlenül, vagy helyi szövetségeken keresztül történjék-e (a St. mindkettőt lehetővé teszi.)
Dr.Fekete Jenő panaszolja, hogy az OTSH képviselőitől különböző állásfoglalásokat hallott a területi szövetségek jogállásával kapcsolatban. Kéri a vita lezárást, a döntések meghozatalát. dr. Nagy József cáfolja az előző hozzászólást.
Dr. Nagy Árpád a közgyűlés felépítésével kapcsolatos lehetőségeket magyarázza (küldött, vagy képviselők). A javaslatban a régi hagyományos megoldás szerepel.
Szeredai László feltétlen döntést kér a főtitkár kérdésében, tekintettel a pályázat meghosszabbítására.
Schulek János szavazásra bocsátja, hogy az MTFSZ próbálja-e integrálni a többi tájékozódási sportágakat, vagy sem.
HATÁROZAT: egyértelmű többség támogatja, hogy az összes tájékozódási sportágnak próbáljon szövetsége lenni az MTFSZ.
Dönteni kell arról, hogy a tagdíj kérdése közgyűlési, vagy elnökségi hatáskörbe kerüljön, Az alapszabály az utóbbit tartalmazza, mert a változások, az infláció így közvetlenebbül követhető. Megjegyzi, hogy az elnökség nem hozott határozatot az tagdíj emeléséről.
Dr.Tóth Imre emlékeztet, hogy számszerű ajánlata volt a tagdíjra vonatkozóan. Schulek János szerint alapszabályban nem célszerű konkrét összeg rögzítése a mai inflációs világban. Szavazást kér arra, hogy a tagdíj mértékét az elnökség határozza-e meg.
HATÁROZAT: 82 igen, 42 nem és 3 tartózkodás mellett a közgyűlés elnökségi hatáskörbe utalja a tagdíj mértékének meghatározását.
Schulek János javasolja, hogy az elnökség dolgozza ki a tagdíj határidejére, befizetési módjára, feltételeire és jogkövetkezményeire vonatkozó részleteket, ez a megoldás dr.Tóth Imrét is kielégíti.
Schulek János idézi, felmerült, magánszemély lehet-e tagja a szövetségnek. Nagy Árpád szerint ez nem eldöntendő kérdés, mert a törvény lehetőséget ad rá.
A főtitkár joghelyzetét illetően az elnökség javaslatára - munkaviszonyban álló személy, aki felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja - kér szavazást, aki nem kell, hogy elnökségi tag legyen, de ez nem zárja ki abeválasztását.
HATÁROZAT: egyértelmű többség dönt arról, hogy a főtitkár munkaviszonyban álló személy legyen ezentúl.
A tagság és a szavazatszám összefüggéséről az elnökség javaslata az eddigi rend változatlan átvétele.
HATÁROZAT: egyértelmű többség dönt a régi szavazati rend továbbvitele mellett.
A közgyűlés összehívásának kérdése eldöntendő Nagy István felvetése szerint. A sporttörvény rendelkezik e témáról, az alapszabályunk nem tér ki rá, kérdés, tegyen-e a törvénynél szigorúbb megkötést.
Nagy István 15 %-ot kér. Nagy árpád felhívja a figyelmet, hogy a törvénynél lazábbat nem szabhatunk meg, javasolja annak figyelembe vételét. Schulek János nem teszi fel szavazásra e kérdést, Nagy István elfogadja.
Eldöntendő, hogy magánszemélyek belépése közvetlenül, vagy közvetve, területi szövetségen keresztül történjen.
Pásztor Imre arra hívja fel a figyelmet, hogy ha egy megyében nem működik a szövetség, ez ne legyen a belépés akadálya, le legyen fedve az ország e tekintetben.
dr.Tóth Imre javasolja, hogy a magánszemélyek számát tekintve legyen országos koordinálás, hogy az 50 %-ot összességében be lehessen tartani.
Schulek János szavazásra bocsátja, hogy közvetlenül lehessen magán személy tagja a szövetségnek
HATÁROZAT: 82 igen, 32 nem szavazattal 13 tartózkodással a magánszemélyek közvetlen tagsága mellett dönt a közgyűlés.
A levezető elnök az eldöntendő kérdések végére ért. Szeredai László az írásban beadott hozzászólásaira hivatkozva döntést kér abban a kérdésben, hogy a főtitkár, vagy az elnök lehet-e tagszervezetnél tisztségviselő.
HATÁROZAT: az egyértelmű többség szavaz a mellett, hogy a főtitkár és az elnök ne vállalhasson tisztséget a szövetség tagszervezeteinél. (se társadalmi, se alkalmazotti minőségben)
Több eldöntendő kérdés nem merül fel, Schulek János lezárja az alapszabállyal kapcsolatos vitát, és haatározatot kér a megszavazott kiegészítésekkel, az adminisztrációs hibák kiküszöbölésével az OTSH jogi észrevételeivel korrigált alapszabályra, melyet a következő közgyűlésig a pontosításokkal, finomításokkal a tagok írásos javaslatai alapján át kell dolgozni
HATÁROZAT: a jelenlévők 123 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadják az alapszabályt a kiegészítésekkel, a korábbiakban megszavazott módosításokkal.
Szünet következik.
Szünet után a következő közgyűlés időpontjának meghatározásával folytatódik az ülés. Schulek János szerint a május közepe lenne alkalmas abból a szempontból, hogy addigra a mérleg elkészülhet, és a beinduló versenyszezonban a tisztújítás is előkészíthető lenne. Tehát sor kerülhetne az 1997. évi rendes és egyben tisztújító közgyűlésre.
Dr.Tóth Imre konkrét időpont kitűzését kéri.
Vass László március 1-jét javasolja, mert addigra a pénzügyi zárás elkészülhet. A hátralévő 8 hét az alapszabály pontosítására és a választás előkészítésére is elegendő véleménye szerint.
Kelemen János is úgy látja, hogy február végére pénzügyi mérleg elkészíthető, egyetért a február végi-március elejei rendes közgyűléssel, viszont mivel az elnökség mandátuma az év végéig szól és vállalta a jelen problematikus helyzet levezénylését, ajánlja, hogy a tisztújításra csak 98. évi tavaszi közgyűlés keretében kerüljön sor.
Dr.Szarka Ernő, mint gyakorló törvényalkotó szerint tisztességes tervezés és elszámoltatás február végén még nem lehetséges, javasolja május végét. A holtidőben nehezebb kapcsolatot teremteni sporttársainkkal, előkészíteni a választást. Nem lát biztosítékot arra sem, hogy 8 hét alatt kiforrott alapszabály szövegeződhetne meg.
Csőkör Irén a felügyelő-bizottság véleményét tolmácsolja: minden évben mérleg nélkül kell dönteniük és elfogadniuk az előző év tevékenységét: a május végi időponttal ez a problémájuk megoldódna, mérleg alapján tudnának véleményt mondani.
Pásztor Imre nemcsak a mérleg, hanem a költségvetés elfogadását is fontosnak látja. Nehéz kidolgozni olyan ülésrendet, amelyen minden feladatot elláthatunk. A májusi közgyűlés esetén a szövetségnek 5 hónapig kell működnie elfogadott költségvetés nélkül.
Ludvig Ágnes szerint az előző év lezárása nem okozna problémát akár a februári időpontra sem, ezt személyesen vállalja. A gondot abban látja, hogy az állami támogatásról áprilisnál előbb a korábbi években sem történt döntés, addig úgy kellett gazdálkodni és az élet folyamatosságát biztosítani, hogy semmi biztosat nem tudtunk. Ez 97-ben sem várható másként.
Zsigmond Tibor felhívja a figyelmet, hogy a versenynaptárban május-júniusban nincs üres hétvége.
Bugár József rámutat, hogy a sportszövetségeknek február végéig kell az adóbevallást leadni, ezektől az adatoktól a mérlegkészítés nem különbözhet, tehát szintén lényegében addigra az is elkészülhet.
Dr.Tóth Imre idézi, hogy köztestületként milyen feltételek mellett részesülhetünk az OTSH támogatásában. Költségvetésre szükség van, januárban pedig a pályázatokat is el kell kezdeni.
Schulek János összegzi az elhangzottakat. Úgy látja, hogy csak a mérleg elfogadásához a közgyűlés nem lesz szavazóképes, de érdemi döntések meghozatalához van esély arra, hogy összegyűlik a tagság - úgy mint a költségvetés és a tisztújítás, alapszabály pontosítás. Igaz, hogy februárra összeállna a mérleg, de a többi feladat előkészítéséhez nincs elég idő.
Szeredai László áthidaló javaslattal áll elő: jelen közgyűlés állítson fel jelölőbizottságot, konkrét határidőt megszabva munkájukra. Ezzel az elnökség válláról is terheket venne le, mely ezáltal a pénzügyi kérdésekkel tudna foglalkozni. Nagyon fontosnak tartja a pályázatok beindítását, mert nem tudja miből fogunk élni a jövőben.
Schulek János szerint ugyanúgy tudunk élni mint korábban, amikor az iroda a legfőbb célokat előtérbe helyezve próbálta a pénzt beosztani. Az igazi kérdés nem a létkérdés, hanem az, hogy céljainkat hogyan és mennyi idő alatt tudjuk megvalósítani.
Vasvári Viktor emlékeztet, hogy a sporttörvénynek megfelelő, jóváhagyott alapszabályban az elnökség hatásköre a közgyűlés összehívása, továbbá az éves költségvetés összeállítása, egyedül a mérleg jóváhagyása a közgyűlés feladata.
Schulek János a jelenlegi elnökség megerősítését teszi fel szavazásra, a normál ciklus végén történjen csak tisztújítás.
HATÁROZAT: 92 igen, 5 nem szavazattal és 15 tartózkódás mellett a közgyűlés megerősíti a jelenlegi elnökséget. (időpont nélkül)
A levezető elnök Kelemen János tisztújítással kapcsolatos javaslatát teszi fel szavazásra, mely szerint 97-es évi évzáró közgyűlésen, 98 tavaszán történjen tisztújítás. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a közben lezajló közgyűlés esetleg elnököt válasszon.
HATÁROZAT: 72 igen, 29 nem 11 tartózkodás mellett a jelenlévők úgy döntenek, hogy a 98 tavaszi közgyűlésen történjen tisztújítás.
Schulek János véleményeket kér a gazdasági kérdésekkel foglalkozó és alapszabály módosító közgyűlés időpontjára.
Több egyéb javaslat után dr. Krasznai István ajánlja, hogy legyen április 5-én a HOB-t követő üres napon. Szeredai László mint a verseny "szállásmestere" az esetleges szállásigények kielégítését ígéri.
HATÁROZAT: egyértelmű többség fogadja el a javasolt április 5-i, vasárnapi dátumot a gazdasági kérdésekkel foglalkozó és alapszabálymódosító közgyűlés megtartására.
6. Napirendi pont: A főtitkári pályázat értékelése
Schulek János beszámol a főtitkári pályázat kiírásáról, melyre egyetlen jelentkezés sem érkezett. Az elnökség megtárgyalta a helyzetet, és úgy döntött, hogy változatlan formában 1997. január 31-ig meghosszabbítja a pályázatot, ha akkor sem lesz jelentkező, a feltételeken módosít. Ily módon jelen pillanatban nincs mit tárgyalni és dönteni e kérdésben. Úgy látja, senki számára nem vonzó Skerletz Iván örökébe lépni. Ezzel a helyzettel indokolható az előterjesztett alapszabályban a főtitkárt munkaviszonyban álló - és nem választott funkciójú - személyként meghatározni.
Balogh László érdeklődik, van-e főtitkár helyettes. Schulek János tájékoztatja, hogy az elnökségi határozat alapján Ludvig Ágnes tevékenykedik megbízott főtitkárként az átmeneti időszakban.
7. Napirendi pont: Javaslat az 1997. évi költségvetés irányelveire - Ludvig Ágnes
Az irányelvek írásban előzetesen kiküldésre kerültek.
Ludvig Ágnes a leírtakat erősíti meg, a közgyűlés időpontja nem alkalmas arra, hogy konkrétumokat lehessen előterjeszteni. A jövő évi támogatások összegei még tisztázatlanok. Egyenlőre az élet folyamatosságát az évi átmenő pénzösszeg biztosítja, szoros beosztással a legfontosabb célokat kell megvalósítani addig, míg konkrétumokat nem tudunk.
A kiküldött irányelvekkel kapcsolatos észrevétel, hozzászólás nincs,
HATÁROZAT: egyértelmű többség hagyja jóvá a kiküldött költségvetési irányelveket.
8. Napirendi pont: A rendes tagok által beterjesztett javaslatok
Schulek János a tagságtól további szóbeli javaslatokat kér.
Kelemen János számára dr. Holló József lemondása váratlan volt, a volt elnök munkája elismerésének ad hangot. Felkéri a jelenlevőket, hogy dr. Holló Józsefet válasszák tiszteletbeli elnöknek, és az iroda írásban köszönje meg tevékenységét. Ehhez Haralyi László is csatlakozik.
Schulek János megállapítja, hogy az új alapszabály szerint dr. Holló József megfelel a tiszteletbeli elnök kritériumainak, és döntésre teszi fel a kérdést.
HATÁROZAT: a közgyűlés egyértelmű többséggel dr. Holló Józsefet tiszteletbeli elnökké választja.
A./ A DTC javaslata az váltóbajnokságok bővítésére
Schulek János ismerteti a javaslat lényegét: nemenként 5 fős, különböző korcsoportú versenyzők részére bajnokság rendezését javasolják. Ismerteti az elnökség álláspontját: úgy látják, hogy e bajnoksági forma a szakosztályok széleskörű utánpótlás-nevelését ösztönzi, ez pedig támogatandó cél.
Zsigmond Tibor rendezéstechnikai kérdéseket részletez és vállaljai, hogy a DTC minden évben új térképen a Hermann e.v. keretében rendezi meg az új bajnokságot.
Nagy István nehezményezi, hogy 92-ben a bajnokságon több váltó és csapat indítására tett javaslatát leszavazta a közgyűlés, most ugyanazok az ellenérvek szintén felhozhatók lennének. A külföldiek helyét keresi e bajnoksági formában. Megkérdőjelezi, hogy egyből bajnokságként kerüljön bevezetésre. Nem látja biztosítottnak az ilyen formájú bajnokság hibátlan lebonyolítását (kivétel azért van).
Schulek János figyelmeztet, hogy a külföldiek indulási kérdéseit egy későbbi javaslat veti fel.
Bogdány Miklós tetszésének ad hangot, de létszámkérdések miatt fél az egyből bajnokságként való bevezetéstől.
Schulek János elmondja, hogy az elnökség átérezve az egyes korosztályok hiányát a versenyzők összetételében, egyből bajnokságként javasolta bevezetni az új formát.
Kelemen János külföldi gyakorlatban nem tud ilyen bajnokságról. Nem tartja hiánypótló lehetőségnek, nem javasolja az lefogadását.
Korbély Tibor rendezéstechnikai kérdést vet fel a váltó lebonyolításáról, ezt Schulek János szerint a kiírásban rögzíteni kellene.
Szeredai László az új kipróbálására buzdít, javasolja általános iskolás versenyeken, diákolimpián kipróbálni.
Schulek János az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra, az állampolgárság kérdését kiemelve.
HATÁROZAT: 69 igen, 29 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett a közgyűlés az 5 fős különböző korcsoportú váltóbajnokság 97-es bevezetése mellett dönt.
B./ A Balassagyarmati MEDOSZ javaslata a kerékpáros tájfutó bajnokságok bevezetéséről.
Schulek János beszámol az elnökség javaslatát ismerteti, mely szerint támogatja a versenyek rendezését, a bajnokságok lebonyolítását tapasztalat szerzés után javasolja.
Kovács Péter elmondja, hogy létezik a kerékpáros szakág, néhány versenyt is rendeztek már. Úgy gondolja, hogy a bajnokság megrendezése jobban motiválná a fejlődését. A szlovák versenyszabályzat mintát mutathat a miénk kidolgozására. Helyet kellene keresni a versenyeknek a naptárban. Előny lenne, hogy más sportágak versenyzőit is meg lehetne nyerni a tájékozódásnak. Mindenképpen vállalja a bajnokság - vagy verseny esetleg nemhivatalos bajnokság - megrendezését, melyhez városa segítséget ad.
Veres Imre támogatja a javaslatot, köreink bővülésének lehetőségét látja benne. Üdvözli, hogy a tájékozódási sportágak bővítése érdekében tettek lépést a gyarmatiak.
Dosek Ágoston üdvözli az új szakág születését, de pénzügyi problémákat is lát az új bajnokság megjelenésével. Véleménye szerint a Bajnokság rangot csak bizonyos létszám feltételek teljesülésével érhesse el a verseny, elsőre nem javasolja bajnoki cím kiadását. Felajánlja segítségét a bizottság munkájában, és felhívja a figyelmet a környezetvédelmi problémákra.
Sipos Etelka is támogatja az új szakágat, elmondja, hogy Szolnokon történtek már kezdeményezések a biciklis tájékozódás bevezetésére. ő sem javasolja az azonnali bajnokság bevezetését.
Gergely Péter felhívja a figyelmet az erdőtörvényre, tisztában kell lennie az erdőben való kerékpározás jogaival a versenyek rendezőinek.
Monspart Sarolta beszámol arról, hogy az IOF létrehozta a mountain-bike ágazatot, kéri hogy hazánkban is terjesszék azt. Meg kellene vizsgálni, hogy mely más tájékozódási szakágakat lehetne még beleintegrálni szövetségünkbe, fontosnak tartja, hogy a mi szövetségünk tegye meg ezeket a kezdeményezéseket és ne más. Francia szakember kidolgozta a nemzetközi szabályzatot, ebből kialakítható a magyar is.
Schulek János szavazást kér a kerékpáros tájfutó bizottság megalakításáról.
HATÁROZAT: egyértelmű többség dönt a kerékpáros bizottság megalakítása mellett.
HATÁROZAT: egyértelmű többség támogatja, hogy jó feltételrendszer kidolgozása után akár már 97-ben rendezhető legyen bajnokság.
HATÁROZAT: az eredeti felvetést - 97-ben korlátozás nélkül azonnal kerékpáros tájékozódási bajnokság kerüljön megrendezésre - a szavazók egyértelmű többsége elveti.
Schulek János javasolja, hogy a bizottság élére Kovács Péter kerüljön kinevezésre. A bajnokság "nemhivatalos" név alatti megrendezéséről nem rendelkezik az alapszabály, egyéni véleménye szerint használható ez a megnevezés.
C./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei TFSZ javaslata a vegyes váltók indulási lehetőségeiről.
Zelei Ferenc kiegészíti a javaslatát: nem úgy értik, hogy bárki korlátozás nélkül indulhat vegyes váltóban, csak azokra vonatkozik, akiknek nincs váltótagjuk, mégis legyen versenyzési lehetőségük.
Pásztor Imre szerint vagy teljesen meg kell engedni a vegyes váltókat, vagy sem, különben nem követhető a helyszínen, hogy ki jogosult e formában indulni, ki nem.
Szeredai László felhívja a figyelmet, hogy vegyes váltók indítását már az iskolai versenyek is lehetővé teszik, ahol a versenyzők iskolájuk színeiben indulnak, nem klubjukéban.
Kovács Péter áthidaló javaslatot tesz: a vegyes váltók tagjai kapjanak minősítést, de a helyezésbe ne szóljanak bele.
Schulek János e kiegészítő javaslatot elfogadhatónak tartja, ezzel teszi fel szavazásra az előterjesztést.
HATÁROZAT: egyértelmű többség fogadja el a vegyes váltók indításának lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a helyezésbe a vegyes váltó nem szólhat bele, de tagjai minősítést kaphassanak.
Zelei Ferenc a további vitától, szavazástól eláll, úgy látja javaslata célt ért, a szabályozást eldöntötte a közgyűlés.
Zsigmond Tibor hozzáteszi, hogy az iskolai rendezvényeken már eddig is a kiírás szabályozta az indulási lehetőségeket, nem volt vitás kérdés.
D./ Az Egri Spartacus SE javaslata a sportág fejlesztéséről
Schulek János úgy látja, hogy az előterjesztés általános érvényű igazságokat hordoz, melyek irányelvként támogatásra méltóak, de nincs benne konkrét megszavazni való.
Veres Imre olyan döntést kér előterjesztésével kapcsolatban, hogy a közgyűlés határozzon meg feladatokat az elnökségnek és a bizottságoknak. Pl. a versenybizottságot bízza meg a tájfutás népszerűsítését elősegítő rendezvények programjának kidolgozására. Úgy látja, nekünk elsősorban a résztvevőket kellene vonzani a versenyekre. Abban a kérdésben kéri a jelenlévők döntését, hogy bízza meg az elnökséget, foglalkozzon a sportág népszerűsítésével.
Somogyi Lajos úgy látja, hogy nem az elnökségen, döntésen, megbízáson múlik a fejlődés kérdése, mert az elnökségnek megvannak a kiszabott bőséges feladatai. Mindenkinek magának kell megpróbálni jobbítani, tenni valamit sportágunk érdekében. Véleménye szerint kötelezvényektől nem lesz népesebb a tájfutók tábora.
dr.Nagy Árpád javasolja, kérjük fel Veres Imrét, konkrétan dolgozza ki javaslatait a következő közgyűlésre.
Szeredai László úgy látja, hogy nem árt konkrétan javasolni a tennivalókat a bizottságoknak, mert az ő írásbeli javaslatai is elsikkadni látszanak. (A közgyűlés előtt kerültek kiosztásra) Aggodalmának ad hangot az utánpótlás fogyatkozása miatt.
Schulek János figyelmezteti, hogy a közgyűlés csak időben benyújtott vitaanyagokkal tud érdemben foglalkozni.
Dr.Fekete Jenő alapjaiban egyetért az előterjesztéssel, de e formában kezelhetetlennek tartja. A szakbizottságok a rájuk osztott feladataikat munkatervek szerint végzik. Nem további elvekről kell beszélni, hanem gyakorlatra van szükség Beszámol a budapesti sikerekről, melyek a gyakorlat sikerét bizonyítják.
Schulek János szavazásra teszi fel az előterjesztés irányelvként való elfogadását, és a következő közgyűlésre határozati javaslatok kidolgozását e témában.
HATÁROZAT: egyértelmű többség irányelvként fogadja el az Egri Spartacusnak a sportág fejlesztésére tett előterjesztését, és további kidolgozásra javasolja.
E./ A MAFC és a Geometria SE javaslata a szövetség névmódosítására
Az előterjesztők Skerletz Iván előző évi javaslatát felelevenítve, ajánlják a Magyar Tájfutók Szövetsége elnevezést, kérték, vitát ne nyisson a közgyűlést, csak szavazzon róla.
Tóth Imre indulatos hangon támadja a javaslatot. Azt veti fel, hogy a főtitkár emlékét inkább a szakosztályi pontverseny róla való elnevezése őrizné. Butaságnak nevezi a javaslatot és felszólítja a közgyűlést, ne szavazza meg.
Szarka Ernő figyelmezteti Tóth Imrét, hogy nincs joga ily módon befolyásolni a közvéleményt
Vass László példaként elmondja, hogy a BTFSZ előző közgyűlése már elfogadta a Budapesti Tájfutók Szövetsége elnevezést.
Szeredai László szerint a javasolt elnevezésbe nem férnek bele a többi tájékozódási szakágak, más névjavaslattal él (tájékozódási sport).
Ludvig Ágnes ellenpéldaként más sportágakat említ, ahol békésen megférnek a legkülönbözőbb szakágak.
Nagy István megkérdőjelezi a közgyűlés szavazatképességét számos képviselő eltávoztával. Vass László figyelmeztet, hogy 2/3-os szavazásra van szükség a javaslat eldöntésére, a tartózkodás is nemet jelent.
Szavazásra kerül a névmódosító javaslat, 50 igen, 37 nem szavazat érkezik, 3-an tartózkodnak. Az új alapszabály szerint a közgyűlés e szavazásnál már nem határozatképes.
F./ A Krúdy DSK javaslata a külföldiek váltó és csapatbajnokságon való indulásának korlátozásáról.
Gera Tibor kiegészítésként hozzáfűzi, hogy a javaslatot az edzőbizottság is támogatja az utánpótlás-nevelés érdekében. Nem a külföldiek kizárására emelt szót - mert nekik is van lehetőségük a többi versenyen minősítés szerzésére is - csak az utánpótlás érdekében és csak a 2 bajnokságról tartaná távol a külföldi sportolókat.
Schulek János hozzáfűzi, hogy az elnökség támogatja a javaslatot, bár egyenlőre gondot okoz, az. hogy nincs nyilvántartva, ki nem magyar állampolgár. Ez pótolandó az évi tagnyilvántartás ellenőrzésnél.
Az NYVSC vezetője Száraz Attila "Ki a külföldiekkel" címmel többoldalas ellenlevelet juttatott el a klubokhoz e témában és tett fel az Internetre az előző héten.
Jenővári Gabriella felemeli szavát a diszkrimináció ellen. A nevelőegyesületek védelmét nem tartja indoknak, hiszen átigazoláskor sem védi őket semmi.
Nagy István úgy látja, hogy a külföldiek leigazolása nem befolyásolja az utánpótláskorúak képzését, létszámuk alakulását. Elmondja, hogy a külföldiek leigazolása is komoly anyagi terheket ró a klubokra. Nem érti a diszkrimináció okát. Dicséri a külföldiek akaraterejét, példamutatását. Kemények, húzóerőt jelentenek a magyarok számára is.
Hrenkó László szerint arról kellene a közgyűlésnek dönteni, hogy szerint a bajnokságokat nyílttá teszi-e, vagy sem. Amennyiben "magyar"-nak nevezi, akkor vita nélkül csak magyarok indulhatnak rajta. Ha nyílttá teszi, akkor a külföldiek indulása nem probléma.
Kovács Attila elismeri, hogy Száraz Attila sokat törődik a sportágunkkal és szakosztályával. Kifogásolja viszont, hogy az Internetre miért tette fel a levelet, melynek kifelé publikálása rossz fényt vet az edzőbizottságra és sportágunkra. A magyar bajnokságok szabályai ellen korábban senki, az NYVSC sem élt kifogással. Az NYVSC akkor emelt szót ellene, amikor érdekeit sértette. A diszkriminációt a felszólaló inkább abban látja, hogy átigazolásnál magyar versenyzőért nem fizet senki nevelési költségtérítést, viszont külföldiért igen. Véleménye szerint az edzőbizottság által támogatott indítvány nem az NYVSC ellen szól, a külföldiek ellen csak a váltó és csapat OB-t kívánja védeni. A külföldiek leigazolásának káros következménye, hogy ezentúl az eredmény pénz kérdése lesz. Fontosabbnak tartaná, ha a külföldi "rabszolgák" vásárlására költött pénzt inkább magyar gyerekek nevelésére fordítanák. Leszögezi, hogy az edzőbizottság véleménye nem az NYVSC ellen irányult, hanem a magyar bajnokságon a magyar versenyzők védelmében. Továbbiakban elemzi az NYVSC levelét, rámutat ellentmondásaira.
Száraz Attila személyes megtámadtatás miatt kér szót. Véleménye szerint Kovács Attila újságírói csúsztatással élve nem egészen azt hozta ki a levélből, ami abban le van írva. Úgy érzi, a sérelmek korábbról datálódnak. Nem tűri el sem a felszólalótól, sem mástól, hogy a szakosztály pénzügyi kérdéseiben vájkáljon. Úgy érzi, hogy a külföldiekkel jót tett a sportágnak, példaképeket igazolt le. Számára a bajnokságokon való részvétel a lényeges, ezért emelt szót. Úgy érzi, hogy a támadások mégis az NYVSC ellen irányulnak, mert eddig senki nem foglalkozott a külföldiek problémájával. Elsorolja, hogy az utánpótlás nevelésben is vannak már kezdeményezéseik, készséget mutat alapítványba is fizetni. Nem a szabály ellen, hanem annak betartásáért emel szót.
A levezető elnök kéri, hogy a jelenlévők a közgyűlési anyaggal foglalkozzanak, az NYVSC levele pedig nem az.
Bogdány Miklós szerint a szabálymódosítást korainak tartja 1 év tapasztalatai után, ne kapkodjuk el a változtatást. A külföldiek problémája szerinte nem új keletű, 15 éve jelen vannak az élversenyzők. Bevált döntésnek tartja a korábbi szabályozást a bajnokságokra vonatkozóan. Az idő változott, több külföldi él hazánkban, adminisztrációs problémákkal küzdenek. Kéri, hogy a közgyűlés halassa el a döntést, figyelemmel arra, hogy az új alapszabály szerint nem szavazóképes már a közgyűlés.
Tonkáné Sávia Mária támogatja Gera Tibor előterjesztését, véleménye szerint a magyar állampolgárok pénzét a magyar sportra kell költeni, magyar gyerekek nevelésére.
Dr.Fekete Jenő csatlakozik a két előző felszólalóhoz. Sokéves tapasztalatára hivatkozik, korábban sem értett egyet külföldiek leigazolásával, a csapattársakat összetartásra igyekezett mindig nevelni, s ez a felfogása később is igazolást nyert. A szakosztályok saját belügye, miként gondolkoznak a külföldiekről. A döntés egyedüli kérdése, hogy engedje, vagy nem a közgyűlés az ifiknél és alacsonyabb korcsoportban a külföldiek indulását a bajnokságon.
Szeredai László egyetért azzal, hogy feltétlenül nyilvántartásba kell venni a külföldieket, hogy ebből adott esetben következtetéseket lehessen levonni. Diáksportegyesületként számos nehézséggel kell megküzdenie, úgy érzi még fokozottan hátrányban kerül a bajnokságokon, ha más szakosztálynak lehetősége van külföldit leigazolni.
Dosek Ágoston beszámol arról, hogy a válogatott tagjai - akik sokat tettek a magyar sportért - nehezményezték egy "kiskapu" megnyílását, a külföldiek részvételét. Véleményük szerint törvénykezésünkben fáziskésés van, melyet tisztába kell tenni. Ha nyíltként írjuk ki a bajnokságainkat, akkor bárki indulhat rajta, de emlékeztet, hogy Oláh Katalin a cseh bajnokságon való győzelmekor is megkülönböztetéseket szenvedett és nem is őt hozták ki győztesnek. Vitathatónak tartja, hogy a sportág fejlődését segíti-e a külföldiek bajnokságon való indulása. Csak az jelentene fejlődést, ha állandó magyarországi szereplésükkel emelnék a színvonalat. Más sportágakban sincs "ingázás", vagy csak itt, vagy csak hazájukban versenyeznek a profik. Ezt a versenyt véleménye szerint az ifiknél mindenképpen meg kell akadályozni. Úgy látja, a külföldiekre fordított pénzt a magyar tehetség nevelésére kellene költeni.
Schulek János szavazatellenőrzést kér, a számlálás eredményeképpen megállapítja, hogy nem szavazóképes a közgyűlés az új alapszabály szerint. 91 fő van jelen - 93 fő a határ. Lezárásként rögzíti, hogy az április 6-i közgyűlésig az alelnökök ügyvezetőként viszik tovább az elnöki funkciókat. Az addig hátralévő időben mindenkit gondolkodásra buzdít a problémáinkkal kapcsolatban.
Makrai József az alapszabály szövegének megjelenését kérdezi.
dr. Nagy Árpád legkésőbb a március 6-ra ígéri az átdolgozást, mivel több szempontból is át kell vizsgálni.
Vasvári Viktor felhívja a figyelmet, hogy már az előző szavazásnál sem volt szavazatképes a közgyűlés, a függőben maradt kérdéseket áprilisban újra elő kell terjeszteni.
Schulek János megköszöni a résztvevők munkáját, lezárja a közgyűlést.
Vissza a Tájfutás 1996/7-8 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!