A Veszprémi Egyetem Kollégiumában szállásolták el az egész mezőnyt, VB-ken soha nem tapasztalt nagyvonalú és jó színvonalú étkeztetésben volt része a résztvevőknek.

A terepbemutató nekünk magyaroknak sem csak formaság volt, bár a várható terep jellegét , és korábbi évekből a terepek egy részét már ismerték a versenyzők. Ismerkedni kellett a méretaránnyal, és az igényesen, pontosan kijavított térképen kóstolgatni kellett a megfelelő futótempót. Elsősorban a növényzet ábrázolására kellett ráhangolódni.

Rövidtávú VB, Kőalja és Tündér-hegy

A selejtező a "Kőalja" térképen, csaknem teljesen nyílt terepen zajlott. Az iránytartás, és domborzati idomok alapján a térképi kontaktus megtartása jelentette a tájékozódási feladatot. Mindezt nagy futótempó mellett és a terepen mozgó ellenfeleket látva kellett magabiztosan végrehajtani. A rajtoltatás hármasával az I. II. és III. selejtezőcsoportokban, továbbá a férfiak és nők egypercenkénti váltogatásával zajlott le. A felnőtt VB-ken bevezetett titkosítási módszer szerint a hármasával (3 különböző pályán) rajtoló versenyzők a rajtban csak azt tudják, ki melyik folyosóban (A, B, C) kap térképet. A folyosókhoz a rendezők sorsolás alapján rendelik hozzá a különböző selejtezőpályákat, így a beállásnál senki nem tudhatja, hogy az előtte vagy mögötte rajtolók közül kivel fut majd azonos pályát. Az ugyanabban a percben rajtolóknak természetesen 3 különböző pálya dukál! A selejtezőcsoportokba való beosztás csak a célban derülhet ki. A számítógép ördöge kibabrált a rendezőkkel, és kellemetlen szituációt okozott, a nők versenyében ugyanis a pályák leosztása nem az előbb vázolt elvek alapján sikeredett. A zsűri kétszeri gyors nekirugaszkodás után minden csapatvezető által elfogadható döntéssel, a női döntő indulólétszámának megemelésével oldotta meg a helyzetet. A női versenyek később kimagasló sztárja, a cseh Cieslarova majdnem lecsúszott a döntőről!

A mieink közül kevesebben jutottak döntőbe mint reméltük, Hornyák, Kesztyűs illetve Molnár, Novai, Sárecz elvérzett az igen szoros versenyben. A győztes idők rövidebbek lettek a tervezettnél.

A döntő mezőnyét átszállították a rajtba, B-döntő híján a többiek a célban drukkolva várták társaikat.

A Tündér-hegy nevéhez méltatlanul inkább gonosz volt a versenyzőkhöz. A rajt utáni ellenőrzőpontok nehezen követhető, apró jellegváltásokban bővelkedő bozótos terepszakaszon voltak elhelyezve. A délelőtti rohanós rutint egy egészen más jellegű tájékozódással kellett felváltani. A másodpercekre menő küzdelemben ezen a szakaszon percek dőltek el. A pálya további részei nyílt ligetes, majd erdős, domborzatilag tagolt hegyoldalakban futottak.

A hölgyek versenyébe bejutott négy futónőnk igencsak kitett magáért, és kellemes meglepetést okozott a hazai szurkolóknak. Bokros Andrea kevesebb mint egy perccel lett 6. a győztes Cieslarova mögött, a dobogótól pedig 24 mp választotta el !! Egyetlen pont keresése, és ezzel kapcsolatosan hegyikerekesek feltűnése bosszantotta. Kovács Betti a 7., a VB újonc Gárdonyi Réka a 9. helyen végzett, míg Lubinszki Marika a 16. helyet szerezte meg.

A férfiaknál három futónk volt érdekelt, közülük Farkas Dávid kiugró délelőtti futása után délután nehezen találta az összhangot a tereppel, többet hibázott és így a 38. helyet vívta ki. Domonyik Gábor és Lévai Fecó igencsak kitett magáért, Doma a cseh Jedlickával holtversenyben bronzérmes lett, míg Fecó éppen csak kicsúszott a legjobb 6 közül, s lett 7.! Soha rosszabb kezdést! A győzelmet , 2 évvel ezelőtti teljesítményét megismételve a francia Coupat szerezte meg a finn Peltola előtt.

Klasszikus VB, őr-hegy

Egy pihenőnapot követően, országonként 5-5 fő részvételével a klasszikus VB következett. A rajtba kiszállított versenyzők bemelegítésük színhelyéről átláttak a célhoz, amely azonos volt a rövid távú versenyével. A célban várakozó nézők következésképpen átláttak a rajtolókra (a távolság kb. 2 km. volt) és láthatták a nyílt, bokros területen elhelyezett kezdőpontokra futó hangyányi versenyzőket. A sprintversenyen megszokott tízezres méretarány után a nehezebben olvasható tizenötezresen versenyeztek a futók. A legnehezebb feladatot a részletgazdag, tájékozódásilag igényes terepszakaszok és a szinte üres, futószakaszok közötti sebesség változtatása jelentette. Rohanni amennyire lehet, és visszafogni a tempót, amennyire muszáj. A terep sokoldalúsága, a többszöri jellegváltás igazi kihívást, és összetett feladatot jelentett. Novai Gyurika jó kondícióban volt de halmozta a hibákat, a "százpercesek klubjába" belépve csak a 86. helyen végzett. Sárecz Lala (71.) és Molnár Zoli (75.) közel azonos időt futottak, erre a pályára fizikailag kellett volna jobban felkészülniük. A sprintverseny eredményei alapján nagyon bíztunk a "nagyfiúkban", Fecó derekasan küzdött , de végülis a győztes svéd Wingstedt mögött közel tíz perccel a 21. helyet szerezte meg! Kisdoma szintén küzdött az erdővel. A kimagasló eredményekhez sokkal inkább a könnyed, problémamentes futás élménye, és a magától adódó jó megoldások társulnak. Ezúttal 21-en voltak jobbak, Doma 2 mp-cel Fecó mögé került ki az eredményjelző táblára.

A nyíregyháziak idegenlégiósa, az ukrán Mihajlov lett a második, megelőzve a sprintgyőztes Coupat, akinek így a bronzérem jutott.

A nők klasszikus versenyében a cseh Cechova, később az általunk jól ismert szlovák Rakayova került az élre. A jelenlévő drukkerek nagy örömére Hornyák Mariann (végeredményben 9.), később pedig Lubinszki Marika (7.) táblája is a második helyen díszelgett. Rakayovát nagy örömünkre Kovács Betti utasította maga mögé. Hosszú időn keresztül izgultunk Betti jó helyezéséért, de a mögötte indulók közül csak a legnagyobb klasszis Cieslarova tudta megelőzni őt! Így újabb éremhez, ezúttal egy ezüsthöz tapsolhatott a szépszámú magyar szurkolóhad! Rendkívül kiegyensúlyozott leányaink egymáshoz hasonló eredményeket értek el, Bokros Andi a 12., míg Gárdonyi Réka is a figyelemreméltó 15. helyen zárta a versenyt. Így ők a váltóverseny egyik esélyes csapatává léptek elő, hisz a sprinten négyen végeztek a legjobb 16 között, míg itt öten a legjobb 15-ben! A fiúk esetében nem volt ilyen stresszelő a helyzet, ők a papírforma szerint nem a dobogóért futottak volna!

Váltó VB, Péti-hegy

Szerencsére a váltóverseny egy egészen különleges műfaj. Itt minden csapat "le van nullázva", igencsak föl lehet borítani a papírformát! Lehetőség van a taktikázásra, és nagy szerep jut az előre ki nem számítható eseményeknek is! A szakvezetőnek a csapattagok kiválasztása, és a váltósorrend meghatározása jelent feladatot. A nőknél ezúttal a remek eredmények miatt volt nehéz meghatározni a magyar négyesfogatot, a fiúknál éppen ellenkezőleg, a gyengébb teljesítmények és Sárecz Lajos bicegése miatt fájhatott a szövetségi kapitány feje.

Bokros Andi, bár a svéd Vb óta mindig kezdőember a váltókban, ezúttal a befutó szerepet is elvállalta, lévén hogy Kovács Bernadettnek csak az első vagy második poszton való futáshoz volt kellő önbizalma. Lubinszki Marika bár már többször volt (nem is akármilyen) befutóember junior VB-ken, Andinál kisebb rutinja, és sajátos futóritmusa miatt került inkább a harmadik pozícióba. A második futónkat hosszas vívódás után jelöltem ki. Választásom a Veszprémben háromból háromszor jól futó Gárdonyi Rékára esett, Hornyák Mariannal szemben.

A fiúknál az egyéni teljesítményei alapján biztos csapattag Sárecz, orvosi segédlet ellenére sem javuló lábfájása miatt nem jöhetett számításba. Az ő térdébe egy tüske állt bele a klasszikus versenyen, és a gyulladt részt mozgatásra fájdalmat okozó védekező izomgörcs védte.

Így került a csapatba a klubszínekben kezdőspecialista Novai György, "megmentve" Farkas Dávidot ettől a feladattól, amit a keretedzéseken évek óta tapasztalt rendkívüli gyorsasága, és szemtelen szemfülessége miatt, de rutintalansága ellenére eredetileg rá bíztam volna. A csapat kiegyensúlyozottsága azt kívánta, hogy Lévai Fecó a második pozícióban, és Doma a befutóhelyen képviselje a csapatot.

A rajt és célhelyről messzire el lehetett látni a füves, bokros dombok fölött. Látványos volt a terület, a perzselő nappal senki nem foglalkozott, mert szerencsére fújt a hűsítő szél, és egyébként is a rendkívüli izgalmak minden másról elterelték a figyelmet. A terep a korábbi versenyek területeinek kombinációja volt, újszerű feladatot talán csak a sűrű bozótfoltok közötti füves átjárók megtalálása jelentett.

A férfiak első futói közül meglépett három csapat, az ukrán, német, cseh futók ötperces előnnyel váltottak. A mezőnnyel, 10. helyen érkezett Gyurika, remekül teljesítve feladatát. A lányoknál Kovács Betti a cseh futó mögött másodiknak váltott. Ennél jobb kezdés nem lehetett volna!

A fiúknál Fecó ugyanolyan időt teljesített mint Gyurika,(ennél időben jobbra is tellett volna, ha nem törik el a tájolója) de így is a 7. helyre tornázta fel a csapatot. A németek vezettek a csehek előtt, még mindig nagy előnnyel (10 perc) a többiekhez képest. A bronzos helyen váltó finnektől viszont kevesebb mint 2 percre voltunk lemaradva.

A lányok második futói között, éles szituációban Gárdonyi Rékának kellett a jó pozíciót tartani. A cseh csapat Ticha révén meglépett a többiektől. Rékától eltávolodtak a többiek, de a második helyen váltó svájciak mögött 3 és fél perccel a 6. helyen válthattunk. Közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a csaknem látható utolsó előtti pontok nem egyenlő távolságra vannak a befutóponttól, Réka és később Marika is a dugottabb pontokat kapta feladatul.

A harmadik futók között a klasszikus verseny alatt pihenő Farkas Dávid remekül futott, ( 3 perccel jobb időt ért el mint az előtte futó magyarok) .Ebbe még az is belefért, hogy a célból látható terepszakaszon az oda hallatszó zsivajtól idegesítve közel két percet hibázott. A finn, orosz és ukrán váltó mögött a 4. helyen váltotta Kisdomát, az elsőtől 5, a harmadiktól 2 perc hátránnyal.

Dávidhoz hasonlóan Lubinszki Marika is a 4. helyre hozta föl csapatát, három percre a norvégok és finnek mögött, 1p 13mp-cel a csehek mögött útnak indítva befutóemberünket.

Bokros Andi a nehéz szituációban maximálisan teljesítette a feladatot, a minket szorosan követőket a német lány kivételével lerázta, majd a nézősereg szeme láttára a neki maradó kedvezőbb utolsó előtti pontról a finnek és norvégok elé kerülve üldözte a német lányt. A korábban fölényes biztonsággal beérkező Cieslarova, Csehország mögött végülis Németország, és minimális hátránnyal Magyarország csapata végzett. BRONZÉREM!

Az izgalom a tetőfokára hágott, és ez fokozódott akkor , amikor a rádióspontról az a hír érkezett, hogy Doma haladt át elsőnek , nyomában az OB-nkon is szerepelt ukrán Mihajlovval. Látszott, hogy a győzelemért már csak velük kell megküzdeni. Mihajlov egy dobott átmenetben előnyre tett szert, és egyperces előnnyel érkezett a célba. EZÜSTÉREM! Kisdoma a feldobott nézők hangorkánja kíséretében futott át a célon, három perccel előzve meg a bronzérmes franciákat, akiknek Coupat kaparta ki a gesztenyét.

Zárszó

A bükki Főiskolás VB-hez hasonlóan, a legutóbbi svájci eredményeket jócskán túlszárnyalva egyetemistáink ismét bizonyították, hogy tájfutásban az élvonalba tartozunk! A junior VB után itt ismét megköszönöm a sportolók, közreműködők, a felkészülésben résztvevők áldozatos munkáját.

Feltétlenül szeretném a nagy nyilvánosság előtt is megemlíteni, hogy habár ezúttal nyolc magyar tájfutó nyakába került a tíz érem, a felkészülésben résztvevő többiek is részesei a sikernek. Részesei azok, akik most kimaradtak a váltókból és tartalékként drukkolták végig a versenyt, azok akik a keretedzéseken és klubedzéseken együtt edzve ösztökélik társaikat, és azok is akik bármilyen módon előrébb viszik a hazai tájfutás ügyét!

Az idei világkupákhoz sok sikert, a továbbiakban az eddiginél is elszántabb, a nemzetközi megmérettetéseknek megfelelő felkészülést kívánok! Sok van ebben a csapatban!

Dosek Ágoston, szövetségi kapitány

Vissza a Tájfutás 1996/3-4 tartalomjegyzékhez!

Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!