Jegyzőkönyv


Készült: a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség elnökségi ülésén
Helyszín: Országos Találmányi Hivatal, elnöki tanácsterme
Időpont: 1996. március 18. 16.15-19.00
Jelenlévők: Monspart Sarolta és dr. Szarka Ernő elnökhelyettesek, Balogh Tamás, dr. Dosek Ágoston, dr. Nagy Árpád, Schulek János, Skerletz Iván főtitkár, Sőtér János, Szabó Gyula, Szokol Lajos, Tüskés Endre, Veresné Sipos Etelka, Zsigmond Tibor elnökségi tagok.
dr.Fekete Jenő a BTFSZ elnöke, dr Somogyvári Károly és Szőnyi László állandó meghívottak,
Argay Gyula a szenior-, Gera Tibor az edző-, Hegedüs Zoltán az ifjúsági bizottság vezetője
Távol van: dr. Holló József hivatalos elfoglaltság miatt
Levezető elnök: dr. Szarka Ernő
Jegyzőkönyvvezető: Ludvig Ágnes
Jegyzőkönyv hitelesítők: Balogh Tamás és Szabó Gyula

A határozatképesség elérésekor Dr. Szarka Ernő köszönti az egybegyűlteket és megnyitja az ülést. Felkéri a jegyzőkönyv vezetőjét és a hitelesítőket, kiknek személyét egyhangúan elfogadja az elnökség.

1. NAPIRENDI PONT: Javaslatok a közgyűlés határozatainak végrehajtására
A./ Javaslat a junior és váltóbajnokság létszámára - Zsigmond Tibor
Zsigmond Tibor javaslatot tesz a csapat és váltóbajnokság csapatlétszámára 3 főre, ezzel kapcsolatban más észrevételt nem kapott. A bajnoki címek kihirdetésének feltételét pedig 6 értékelhető csapathoz köti. Az edzőbizottság 8-at ajánlott. Más lehetséges variáció, hogy egyáltalán nem alkalmazunk létszámmegkötést a megrendezéshez. Ez esetben, ha kis létszám miatt bajnokot nem is hirdetünk egy adott kategóriában, pontszerzési alkalmat adunk. Véleménye szerint, tekintettel a nevezési fegyelemre, ne kössük meg a kategória megrendezésének minimális nevező létszámfeltételét, csak a bajnok kihirdetésének feltételét. A következő közgyűlésig kikristályosodhatnak a tapasztalatok, akkor vigyük oda döntésre.
Gera Tibor beszámol arról, hogy az edzőbizottság foglalkozott a témával. Szerintük a többi kategóriában is létszámmegkötést kellene alkalmazni. Esetleg más pontértékeket lehetne adni a kisebb létszám esetén. Rámutat, annak fontosságára, hogy nevezés után a rendezők jelezzenek vissza, ha kategóriát törölnek (ez esetben nem utaznak fölöslegesen, vagy följebbindítással más csapat állítható össze).
Sőtér János máshol keresi az igazságot. Csatlakozik Zsigmond Tiborhoz, hogy ne legyen létszámmegkötés. Úgy gondolja, a könnyű pontszerzés miatt 17-ből is többen följebb fognak indulni. 6 csapat kikötésénél fennáll a veszélye, hogy nem lesz meg a minimális létszám. ő is a "próbaév" utáni tapasztalatok összegzése mellett szól.
Skerletz Iván emlékeztet a sokszor elhangzott célra, a bajnoki címet és a helyeket kell eldönteni a bajnokságokon, és nem elsősorban minősítést szerezni. Véleménye szerint a kiírásban kell a részleteket jól megfogalmazni, az átnevezés lehetőségére is.
Veresné Sipos Eta szerint, ha nevezéskor vagylagos lehetőséggel adják meg a csapatokat (pl. N 20, ha nincs, N 21), külön levelezést lehet megtakarítani.
Szabó Gyula a szerint külön kell választani a nevezési létszámot és a tényleges résztvevők létszámát.
Skerletz Iván szerint csak a nevezési létszámminimumot kell meghatározni, melynél még megrendezendő a kategória.
Gera Tibor ismételten a 8 csapatot javasolja az edzőbizottság megbeszélése szerint.
Szarka Ernő szavazásra bocsájtja a 3 fős csapatlétszámot a junior kategóriákban és 6 csapat nevezési limitet a kategória megrendezésére.
Szokol Lajos utal arra a fonák helyzetre, ha 6 nevezőből csak 1 lesz értékelhető, kiadjuke a magyar bajnoki címet.
Szarka Ernő szerint a próbaév után a közgyűlésnek jogában áll a konzekvenciákat levonni.
HATÁROZAT: a junior váltó és csapatbajnokságon a 3 fős csapatlétszámot egyhangúan elfogadja az elnökség.
HATÁROZAT: a kategória megrendezésének 6 csapatos nevezési létszámminimumára 7 fő szavaz igennel, tehát 96-ban alkalmazandó.
B./ Javaslat a bajnokságok 2 éves előre tervezésére és a mindenkori versenynaptár összeállítására - Skerletz Iván
Skerletz Iván javaslatot tesz egy 3 fős bizottság megalakítására - verseny-, edző- és veterán bizottság 1-1 tagjából -, melynek feladata a versenynaptár összeállítása és a bajnokságok 2 éves előre tervezése lenne. Munkamódszerükre nincs javaslata, de figyelmeztet , hogy - a tapasztalata szerint - a lezárás után is változtatásokat kérnek rendezők.
Szarka Ernő kiegészítésként hozzáteszi, hogy az előre tervezés a helyszínekre is vonatkozik, bár az anyagi szempontok, térképjavítás túlzott megkötése jelen helyzetben gondot okozhat. Kérdés, mennyire vehetjük komolyan az előre tervezést, és milyen szankciókat alkalmazhatunk a nem teljesülés esetére.
Argay Gyula szerint az előre tervezésben leglényegesebb szava a szövetségi kapitánynak lehet, aki információkat kap a nemzetközi versenyekről, kialakítja a válogatott programját, amelyhez a legfontosabb hazai versenyeket, a bajnokságokat kell igazítani. Figyelmeztet a határidőkre, márciusban elvileg a 97-es, szeptemberben a 98-as programot kellene jóváhagyni. Javasol egy gazdasági szakembert is bevonni a bizottságba.
Fekete Jenő a folyamatos tervezésre és az évenkénti felülvizsgálás fontosságát hangsúlyozza, mely az esetleges nemzetközi változásokhoz tud igazodni.
Monspart Sarolta szerint a fontosabb nemzetközi versenyek nem változnak. Szerinte a bizottságban legfontosabb szava a versenybizottságnak kell, hogy legyen, 2 főt javasol közülük, a szövetségi kapitány véleményét az edzőbizottság tolmácsolja, és fontos lenne az irodának is képviseltetnie magát. Összességében 5 fős csoport kialakítását ajánlja.
Szarka Ernő a tervezésnél fontossági sorrendben a nemzetközi versenyeket, a hazai bajnokságokat és a klubrendezvényeket nevezi meg.
Dr.Nagy Árpád szerint az elnökség feladata a bizottság feladatainak meghatározása: bajnokságok pályázati rendszerének kialakítása, fix, rögzített feltételrendszer kidolgozása, időben beszámolás, és szankciórendszer felállítása. Esetleg a versenyek licenszdíja, vagy "foglalója" is bevezethető lenne.
Szarka Ernő kéri az elnökségi tagokat, hogy a javasolt 3 fős bizottság megalakítása mellet írásban tegyék meg javaslataikat, adjanak irányvonalat. A bizottság elkészült naptárterveit pedig vizsgálja meg.
Zsigmond Tibor javasolja ,hogy 1 fő vezető legyen kinevezve, aki összefogja a csapatot. Javasolja Dosek Ágoston bevonását is a munkába.
Dosek Ágoston nem akar részleteket meghatározni a magyar bajnokságokkal kapcsolatban, kérése csak a megfelelő színvonalú rendezés. 2 évre előre nem reális a válogatott programjától függővé tenni terepet, rendezőt. Technikás, kemény bajnokságokat kér, ez mindenképpen szolgálja a válogatott érdekeit. Úgy érzi, nem lesz sok jelentkező a bajnokságok megrendezésére, örülhetünk, ha valaki vállalja.
Balogh Tamás szerint ambicionálni kell a szakosztályokat a bajnokságok vállalására. Pályázatot kell kiírni rá, ha nem hozza a várt eredményt, a személyes meggyőzést kell alkalmazni.
Szarka Ernő a vitát összefoglalva javasolja, hogy a bizottságnak legyen egy vezetője, akit a versenybizottság ad, kísérelje meg az előre tervezést, és öszszesen 3 tagból álljon. Monspart és Zsigmond közbevető javaslata az 5 fős bizottság kialakítása.
HATÁROZAT: az elnökség 1 fő tartózkodása mellett elfogadja, hogy a versenynaptár és a bajnokságok 2 éves előre tervezésére 4 fős bizottság alakuljon (2 fő a versenybizottságból +edző és veterán bizottság képviselője), akik munkájukhoz a szövetségi kapitány és az elnökség ötleteit is ki kell, hogy kérjék.

2. NAPIRENDI PONT: Javaslat az 1996. évi válogatott keretek összeállítására
a./ Felnőtt és junior keret - Dr.Dosek Ágoston
Dosek Ágoston kiegészítésként hozzáfűzi a kiadott anyaghoz, hogy Lantos Zoltán levélben jelezte lemondását a kerettagságról, korábbi koncepciója szerint pedig kereten kívüliek is bekerülhetnek megfelelő teljesítmény alapján.
Balogh Tamás a kategória átfedésekre hívja fel a figyelmet.
Dosek Ágoston elmondja, hogy Domonyik Gáborra mindkét keretben számít. Hecz Katalinnál igényt tart arra, hogy a junior keretben is kipróbálja magát, e mellett az ifi programokra is lehetősége van, ebben egyeztetett Gera Tiborral.
Fekete Jenő a ranglistát összevetve a javasolt névsorral, kifogásokkal él.
Dosek Ágoston ismerteti a válogatása szempontjait, melyeket egy évvel korábban tett közzé, s nem esnek egybe a ranglistával. A kifogásolt Molnár Róbertet fizikailag nagyon jónak tartja, további fejlődésének lehetőségét a keretmunkában látja.
Szokol Lajos szerint Molnárt ki kellene emelni a keretből, Fekete Jenő a ranglistát vizsgálva más versenyzők helyét is keresi.
Veresné Sipos Eta elmondja, hogy a ranglista helyezés a versenyeztetéstől függ (felnőtt, vagy junior). Nem érti a szövetségi kapitánnyal való szembeszegülést, hiszen az elnökség bizalmat szavazott neki, ha hibázik, neki kell elszámolnia vele. Személy szerint ő támogatja azokat, akik a szövetségi kapitány bizalmát élvezik.
Tüskés Endre is csatlakozik az előzőkhöz. A szövetségi kapitány ismeri a versenyzőt jobban, mint az elnökség, ő tudja, miért hívta a keretbe. Úgy látja, kevés az olyan felnőtt versenyző, aki vállalja a plusz terhelést, és az ilyeneket támogatni kell. Furcsállja az edzőbizottság szembehelyezkedését a szövetségi kapitánnyal, véleményük nyilvánítása megengedett, de nem látja, hogy elfogadnák a szövetségi kapitány tevékenységét.
Hegedüs Zoltán is osztja azt a véleményt, hogy a junior ranglista nem mindig tükrözi a valós értékeket. (Lévai és Molnár esetén). Lubinszki Máriát és Vajda Kolost hiányolja a felnőttek közül, holott mindkettő ott is bizonyított már.
Szarka Ernő szerint a két keret - felnőtt és junior - nem elszigetelt, "átjárható".
Szokol Lajos visszautasítja Tüskés Endre megjegyzését és kéri Molnár Róbertet kiemelni a keretből.
Monspart Sarolta több indoklást várt volna Molnár érdekében, de bizalomból a szövetségi kapitány iránt megszavazza mégis.
Fekete Jenő figyelmeztet, hogy ha a felnőtt férfiakból Lantos és Molnár kimaradnak, nagyon kevés a létszám.
Dosek Ágoston szerint a jövő érdekében a junior keret létszámát kell növelni, természetesen mindenki a korcsoportja szerint indulhat. A három junior VB érmest felnőtt VK-kon tervezi indítani, bennük lát fantáziát, VB reménységet. Kéri az előterjesztett névsor elfogadását.
Szokol Lajos kijelenti, hogy Molnár Róbert II. osztályú versenyzőt nem szavazza be a keretbe.
Monspart Sarolta szerint szükséges, de nem elégséges feltétele a válogatottságnak az I. o. minősítés elérése, ha a szövetségi kapitánynak más döntő szempontjai vannak, ő elismeri azokat.
HATÁROZAT: a szövetségi kapitány által előterjesztett listára 8 fő szavaz igennel, 1 fő szavaz Molnár Róbert kiemelésére, 3 fő tartózkodik.
b./ Ifjúsági keret - Gera Tibor
Zsigmond Tibor megemlíti, hogy egy körlevél már helytelenül a fix keretnévsorokkal lett kiküldve. Kifogásolja a nemek és korcsoportok egyenlőtlen megoszlását.
Gera Tibor úgy gondolta, hogy mivel az elnökség az UP gondját az edzőbizottságra bízta, az ő hatáskörük, s a névsorról ők döntöttek. A lista a válogató versenyek, ranglista és az évközi fejlődés figyelembe vételével alakult ki. Az aránytalanság oka, hogy a fiúknál sok a hasonló képességű, míg a lányoknál 2-3 kiugró van csak. Két 14 éves fiú is bekerült, előző évi szereplésük kimagasló volt. Bő keretet jelöltek ki, a programokra való könynyebb válogatás, és az anyagi vontatok vállalása miatt.
Hegedüs Zoltán is arra utal, hogy e korcsoportokban még nehéz dönteni, a tehetségesekről, ezért nagy létszámú a javaslat, év közben lehet még szelektálni.
Tüskés Endre szerint az elnökség - amint a felnőtt keretnél is tette - szavazzon bizalmat az edzőbizottságnak, adja meg a szubjektivitás lehetőségét. is.
Konkrét módosítási javaslat nincs
HATÁROZAT: 1 tartózkodás mellett az elnökség elfogadja az előterjesztett UP keretet.
Zsigmond Tibor figyelmeztet, hogy a válogatott felkészülési és versenyprogramját az elnökségnek kell jóváhagynia.
Szarka Ernő javasolja a következő ülésen napirendre venni, bár megkérdőjelezi a realitását a gazdasági helyzetre való tekintettel.
Gera Tibor kijelenti, hogy nem tud programot tervezni, amíg nem tud konkrét költségvetési értékeket.
Dosek Ágostoncsak abban látja a megoldást, ha szakmailag megfelelő programot tervezünk, ami a lehetőségek szerint alakul majd. Panaszkodik, hogy hiába készít ő terveket a válogatott számára, sok szakosztály nem partner ebben, nem készülnek edzéstervek a válogatottak részére.
Szarka Ernő szavazásra javasolja, hogy a válogatott költségvetési terve a következő ülés témája legyen.
HATÁROZAT: egyhangúan jóváhagyja az elnökség a költségtervek következő alkalommal való megtárgyalását.

3. NAPIRENDI PONT: Javaslat országos és I. osztályú versenybírói minősítésre - Zsigmond Tibor
Zsigmond Tibor beszámol arról, hogy bizottsági ülésen megtárgyalták a benyújtott kérvényeket. Javasolja az országos minősítést megadni id. Hrenkó Lászlónak életművéért, szakmai tevékenységéért, az első osztályt pedig Hrenkó Lászlónak, Kovács Andrásnak, Nagy Istvánnak és Zelei Ferencnek, Korbély Tibornak, sokéves működésükért elvitathatatlanul megérdemlik, Vass Lászlónál pedig teljesült az eddig hiányzó térképjavítási tevékenység
HATÁROZAT: a magasabb bírói minősítések megadását az elnökség egyhangúan támogatja.

4. NAPIRENDI PONT: Titkársági tájékoztatás - Skerletz Iván

Gera Tibor itt panaszolja el, hogy megyéjükben sportorvosi igazolást csak kék könyvbe adnak, sportágunkban pedig az megszűnt. A HOB közeledtével a probléma egyre sürgetőbb. Hosszabb eszmecsere alakul a témában.
Hegedüs Zoltán szerint nem reális versenyeken megkövetelni az orvosi igazolást. Szarka Ernő szerint emberi jog a versenyeken való indulás. Mégis a felelősségvállalás fontos kérdés, védeni kell a rendezőséget az esetleges balesetek esetére. Dosek Ágoston szerint az edzők látják legjobban a versenyezők egészségi állapotát. A jelenlévők megemlítik az orvosi igazolások különböző módjait. (diákigazolványban, háziorvos által). Dr Nagy Árpád szerint jogszabály ellenes határozatot mi sem hozhatunk, nem törölhető el az orvosi igazolás, csupán a formája ne legyen megkötve.
Dr. Somogyvári Károly vázolja az országos helyzetet, az egész sportorvosi hálózatot meg akarták szüntetni finanszírozási problémák miatt. Végleges döntés várhatóan az olimpia után alakul ki.
Az elnökség egyetért azzal a kompromisszummal, és a versenyrendezők figyelmébe ajánlja, hogy a jelenlegi anarchikus helyzetben bármilyen megoldást, orvosi igazolást fogadjanak el.
- A szövetség költségvetésére, az OTSH sportdiplomáciai célra 300 eFt-ot, IOF tagdíjra 195 eFt-ot biztosít. A tagdíj kb. ennek a dupláját fogja felemészteni, tendencia, hogy fokozatosan megszűnjön az e címen kiutalt támogatás.
Működési költségekre kb. a tavalyi összeg várható, kiemelt eseményekre 1 millió, a junior VB-re semmi.
- A BTFSZ levelet intézett az elnökséghez, melyben kérik a közgyűlésen megszavazott pontátszámítási módszer alkalmazását már a 95-ös eredmények alapján az 1996-os évre is.
Schulek János szerint a 95-ös zárás egyértelműen az azévi eredmények alapján készült. A közgyűlés nem gondolta végig a döntés minden konzekvenciáját. Az átszámítás a 96-os eredmények alapján fog megtörténni, az év végén. A levél hivatalos megválaszolását magára vállalja.
Zsigmond Tibor végezetül hiányolja az összetett bajnokság hivatalos kihirdetését az előző évekhez hasonló ünnepélyes formában. Skerletz Iván elmondja, hogy egyenlőre még csak az újságban jelent meg.
Egyéb téma nem merül fel, Szarka Ernő bezárja az ülést.


Vissza a Tájfutás 1996/2 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!