Az elnök köszönti a megjelenteket, a napirendhez nincs hozzátennivalója senkinek.

1. napirendi pont: Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
Ludvig Ágnes a jegyzőkönyv változatát körözte az elnökség körében, a kapott észrevételeket pedig belejavította.
Határozat: az előző ülés jegyzőkönyvét egyhangúlag elfogadja az elnökség.

2. napirendi pont: A parktájfutó OB szabályainak elfogadása
Az előző ülésen függőben maradt a park OB szabályainak részletes elemzése.
Zsigmond Tibor kiemeli, hogy az előterjesztés a rendezők elképzelése szerinti és a versenybizottság által elfogadott változat. Alapvetően más, mint az eddigi gyakorlat, új kategóriák szerepelnek és a bajnoki pontversenybe is beszámítana.
Sőtér János nem tartja kockázatosnak az új elképzelést, az A döntőben a tömegrajt bevezetését.
Zsigmond Tibor úgy látja, hogy az új módszert idei tapasztalatok leszűrése után át kell gondolni, ezért jelen formájában csak 2001-re lenne érvényes.
Határozatok: az elnökség egyetért azzal, hogy az előterjesztett rendszer csak 2001-re legyen érvényes; a leírtak szerinti park OB rendszert 7 igen és 2 ellenszavazattal elfogadja az elnökség.
A bajnoki pontversennyel kapcsolatban Zsigmond Tibor úgy vélekedik, hogy az összevont kategóriák miatt ne számítson bele a park OB. Kármán Katalin is csatlakozik véleményéhez, mivel nem egy kialakult rendszerről van szó.
Juhász Miklós hajtóerőnek tartaná, ha beszámítana, mert emiatt többen vennének részt rajta.
Határozat: 5 igen szavazattal 4 nem ellenében az elnökség eldönti, hogy a park OB beleszámítson a bajnoki pontversenybe. Ellene szavaztak: Fehér, Kármán, Veres, Zsigmond. Juhász Miklós javasolja, hogy a bizonytalanságok miatt küldjünk ki szövetségi ellenőrt, aki a tanulságok levonásában is segít.
Sőtér János – mivel ő a verseny ellenőrző bírója – vállalja a szövetségi ellenőr szerepét is.
Határozat: az elnökség 8 igen és 1 nem szavazattal felkéri Sőtér Jánost, hogy a 2001. évi parktájfutó OB-n szövetségi ellenőrként működjön, és a verseny után tegyen értékelést és javaslatot a továbbiakra nézve.
Zsigmond Tibor aggályának ad hangot, hogy a 2002. évre már van rendező, a lebonyolítási rendszert pedig az idei OB után szabja meg számukra a szövetség.

3. napirendi pont: Titkársági tájékoztató – Ludvig Ágnes
– Tagfelvétel: szabályos tagfelvételi kérelme alapján az elnökség egyhangúlag tagjaink sorába veszi fel a Veszprémi Egyetemi DSE-t.
– A közgyűlés közeledtével dönteni kell a 2000. évi tagdíjhátralékosok sorsáról. A főtitkár szerint a sportág megítélése szempontjából fontos a tagszervezetek száma, viszont az alapszabály előírja egy éven túli hátralék esetén a tagsági jogviszony törlését. Juhász Miklós javasolja, hogy kapjanak az érintettek egy utolsó felszólítást, és ha a közgyűlésig rendezik adósságukat, maradhassanak tagok. Ezt az eljárási módot az elnökség egyhangúlag támogatja.
– A Sportsziget 2001-ben is megrendezésre kerül, több bemutatkozási lehetőséget kínálva a sportágaknak. A főtitkár felhívja a figyelmet, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni kell, komolyabb előkészítés szükséges, el kell gondolkodni, mit mutasson be a sportág.
– A Fővárosi Bíróság elutasította keresetünket az SZJA 1% ügyben, helybenhagyta az APEH határozatát, miszerint a kiadott előzetes állásfoglalással ellentétben a szövetség nem jogosult a kedvezményre. Kármán Katalin vállalja, hogy dr. Nagy Árpád iránymutatását kéri ki a per továbbfolytatásának esélyeiről.
– Megtörtént a Nemzeti Sportszövetségbe való bejelentkezés az új sporttörvény előírásai szerint. Erről a döntésről a rövid határidő miatt a főtitkár körszavazást kért az elnökségtől, és az elnökkel konzultált. Vasvári Viktor fontolgatja, hogy az MTFSZ a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnél nem került volna-e kedvezőbb helyzetbe. A főtitkár elmondja, hogy a minisztériumi útmutatás az országos szakszövetségek helyét a Nemzeti Sportszövetségben jelölte ki.
– Az ISM intézkedett a szövetség állami finanszírozásának első részletének átutalásáról, mely valamivel kevesebb – 2,2 M Ft –, mint a tavalyi első féléves összeg. Ebből kell kitartani addig, míg a Nemzeti Sportszövetség nem dönt az egész éves támogatásról. Juhász Miklós felidézi, hogy a Sportident kölcsön átutalására a szponzori tanács március 31-ig adott haladékot. Vasvári Viktor figyelmezteti az elnökséget, hogy a kölcsönről korábbi döntés szerint szerződést kell kötni. Az elnök hó végi határidőt szab a főtitkár számára a szerződés megkötésére, február 20-ig pedig a felügyelő bizottság részére át kell adni a szerződéstervezetet és a kapcsolódó iratokat.
– A jövőben valószínűleg nem számíthatunk a Gerevich ösztöndíjakra, mert az olimpiai sportágakat fogják támogatni. Ezzel együtt a kért adatokat megküldte az alapítványnak a szövetség.
– Lezárult a fegyelmi eljárás Vizi Tibor és a svájci EB ügyében. A döntés: egyéves felfüggesztett eltiltás.

4. napirendi pont: Egyebek
– A főtitkár elmondja, hogy a SMAFC eleget tett a tavalyi Sopron Kupával kapcsolatos adminisztrációs előírásoknak, így az előző ülés döntése alapján megtarthatta rangsoroló rangját. A Tájfutásban is eszerint jelent már meg a versenynaptár.
– Gidófalvy Péter kiegészítette első osztályú versenybírói minősítésének kérelmét a hiányolt feladatkörök felsorolásával. Ily módon eleget tesz a követelményeknek, Zsigmond Tibor is elfogadásra javasolja. Az elnökség egyhangú szavazással Gidófaly Pétert első osztályú versenybírónak minősíti.
– Oláh Katalin részére az elnökség egyhangú jóváhagyással a 2000-es VK futamokon elért eredményei alapján a klub kérésére nemzetközi minősítést ítél meg, melynek érvényessége két év.
– Zsigmond Tibor előre jelzi, hogy a minősítési bizottság a következő ülésre fog javaslatokat előterjeszteni a 2001-es minősítési ponthatárokról.
– Hegedűs Zoltán írásbeli kérést terjeszt elő a HOB F21-es kategóriájában a létszámkorlát feloldására.
Sőtér János szerint ne gátoljuk a média és a népszerűsítés szempontjából felmerülő igényt. Kifejti, hogy pályakitűzéssel az együttfutásokat minimálisra csökkentik, a tömegrajt után a gyengék lemaradnak, így nem befolyásolják az élmezőny küzdelmét, és a tömegrajt miatt a verseny sem nyúlna túl hosszúra.
Az elnökség véleménye megoszlik, különböző problémákra mutatnak rá. Lux Iván egyetért az ötlettel, de az időintervallumba bele kell férnie a létszámnak mindenképpen. Veres Imre szerint a célt, hogy kedvező képet mutassunk a sportágunkról, az oda nem illő versenyzők elrontanák. Kármán Katalin szerint már a tömegrajt engedélyezésével is eléggé megszegtük a szabályokat, ne tetézzük tovább. Fehér Ferenc nem számít nagy tömegre az előző években sem töltötték ki a 40 fős maximális létszámot a nevezők. Juhász Miklós attól fél, hogy nem kellően felkészült versenyzők is beállnak egy körre, ezért felkéri az egyesületeket, hogy csak az egész távot lefutni akaró versenyzőket indítsák.
Határozat: 5 igen és 2 ellenszavazattal az elnökség a 2001. évi HOB alkalmával az F21 kategóriában a létszámkorlát feloldását engedélyezi.
– Kármán Katalin úgy tapasztalta, hogy reális igény van az ifjúsági bizottság különválasztására az edzőbizottságtól. Az elnökség döntését és felhatalmazását kéri a szervezések elindítására.
Határozat: az elnökség egyhangúan felhatalmazza Kármán Katalint, hogy megvizsgálja az ifjúsági bizottság létrehozásának lehetőségét, és előterjesztést hozzon e témában.

5. napirendi pont: Stratégiai terv a középtávú fejlesztéshez – Lux Iván
Lux Iván stratégiai terv vázlatot készített a magyar tájfutás középtávú fejlesztéséhez, melyben felsorolta az elérendő célokat, a megkezdett fejlesztések várható hozadékait, a további fejlesztési feladatokat és azok elvégzési módját. Hozzáteszi, hogy mellbevágóan új ötlettel nem tud előhozakodni – bár lehet, hogy ilyen újítás népszerű lenne –, ezért a meglévő gyakorlat felülvizsgálását és javítását tűzte ki célul.
Fehér Ferenc szerint a probléma összetett, mert lennének változtatásra szoruló elemek, másokat csak jobbítani kellene.
Sőtér János szerint a tájfutás alapvető lényegében mindenki egyetért, azon nem kell változtatni.
Erdélyi Tibor szerint a fő probléma az anyagi helyzet, radikális változtatás nem lehetséges.
Veres Imre a forradalmi változtatást támogatja, mert a másik módon nem lesz lényeges előrelépés, a jelenlegi szintet visszük csak tovább.
Kármán Katalin szerint is a második változat a reális, mert nincs olyan kreatív ember, aki forradalmi változtatást hozna.
Hegedűs Zoltán szerint szélesebb körben kellene véleményt kutatni a fejlesztés kérdéseiről.
Sőtér János felvázol egy módszert – városi tájékozódás, iskolák közötti, lakótelepi verseny –, mellyel sokan megismerhetnék a tájékozódás lényegét.
Lux Iván véleménye, hogy a sportág megújítása nem rövid feladat, többeknek végig kell gondolni az összeállított szempontokat, lefedni az egész sportágat. Egy hónap alatt kellene, hogy az e témában dolgozó embereket felkutassuk, egy év múlva a munkacsoportok gondolatokat hozhatnának, kb. 3 év kellene a megvalósuláshoz.
Sindely Pál a külföldi kapcsolatok fontosságát emeli ki.
Juhász Miklós kéri az elnökséget, hogy a következő ülésre nézzék át, és tegyenek kiegészítő javaslatokat a leírtakhoz. Szűrjük ki, mit ne változtassunk a jelenlegi rendszeren, okoljuk meg, mit igen. Jelöljük meg a legfontosabbakat. Jelzést kér azoktól, akik konkrét feladatokkal kívánnak foglalkozni, esetleg másokat javasolnak.
Sőtér János rámutat arra az ellentmondásra, hogy a Sportident szektor nyereségessége mellett a térképhelyesbítők zöme még társadalmi munkában dolgozik. Meg kell oldani, hogy a ráfordítások a valós értékhez közelítsenek.
Juhász Miklós az előbb vázolt munkamódszerre törekszik, az előre gondolkodás, a strukturált megvitatás viheti előre a megoldást.
Zsigmond Tibor figyelmezteti az elnökséget, hogy a következő ülés fő feladata az alapszabály-előterjesztés véglegesítése lesz.
Lux Iván kéri, hogy az elnökség reagáljon időben az összeállítására, sürget a következő ülés közelsége.
Juhász Miklós szerint a leglényegesebb azt eldönteni, mi maradjon, mi változzon a tájfutás jelenlegi rendszerében, ezzel a haladás iránya kitűzhető.

6. napirendi pont: Javaslat tagdíjemelésre – Fehér Ferenc
Fehér Ferenc a meglévő rendszert alapul véve két változatot dolgozott ki tagdíjemelésre, melyet az elnökség tagjai előzetesen megkaptak. Magyarázatként hozzáteszi, hogy az előző ülés iránymutatása szerint számolt, kb. 25%-os, az elmúlt három év inflációját követő emeléssel. Problémát lát abban, hogy több néhány fős egyesület van, akik azonos képviseleti díjat fizetnek a nagyobbakkal. Elvi változtatást a rajtengedélyesek után fizetendő tagdíjrészletnél terjeszt elő, külön választja, olcsóbb kategóriába sorolja a 18 év alatti korosztályt. Összeg szerint két változatot készített, magyarázza őket.
(18.40 – Sindely Pál távozik)
Veres Imre szerint, figyelembe véve, hogy az elmúlt három évben nem volt változás, az infláció értékével kell emelni a tagdíjakat.
Lux Iván felhívja a figyelmet, hogy a közgyűlésen a tagdíj és a költségvetés kérdése nem választható szét. Javasolja a két variáns előterjesztését.
Juhász Miklós szerint az általános célok figyelembe vételével állapítsuk meg a tagdíj egyes faktorait: fontos a nagyobb létszámú utánpótlás, a kis egyesületek megtartása, és a ranglistán szereplők megőrzése.
Az elnökség tagjai sorban véleményt nyilvánítanak az előterjesztésről, fontolgatják a különböző változatokat.
Határozatok: az elnökség egyhangúlag a 25% körüli tagdíjemelés mellett szavaz.
– Az előterjesztéshez képest középutas megoldást hagy jóvá egyhangúlag az elnökség, a tagdíj egyes faktorai az alábbiak szerint lesznek a közgyűlés elé terjesztve: SE képviseleti díja 8000 Ft (változatlan), DSE-é 800 Ft (változatlan), újság-előfizetés 2000 Ft, ranglista díj marad 150 Ft, rajtengedély díja 18 éves korig 150 Ft, felette 400 Ft.

7. napirendi pont: Közgyűlési előkészületek – Ludvig Ágnes
A főtitkár tájékoztatást ad a szervezés állásáról. Beszámol az ISM-tájékoztatón hallottakról: jogász csoportot ígértek segítségként a sporttörvény miatti változtatások végig viteléhez. Az ISM a törlést-bejegyzést elindította a Fővárosi Bíróságon, végzés február végére várható. A szövetséget érintő problémák közül kiemeli, hogy a megyék jogállásának rögzítését az alapszabályban – tagszervezet vagy szervezeti egység – az illető szövetségre bízzák. Az ISK-k nem lehetnek tagjai a szövetségnek, mert nem önálló jogi személyek, részükre több átalakulási megoldást ajánlottak. Az elnökség tagjainak pedig olyan személyek választhatók, akik az MTFSZ tagszervezetének képviselői.
Vasvári Viktor szerint fontos eldönteni, hogy amatőr vagy hivatásos sportszervezetként működünk, mert az előbbi egyszerűbb alapszabályt, működést tesz lehetővé.
Juhász Miklós szerint a minimálisan szükséges módosításokat vegyük bele az alapszabályba. Kéri, hogy a következő ülésre készüljön alapszabály-tervezet, javasolja, hogy tájfutó ügyvédeket kérjünk fel segítségként.
Zsigmond Tibor szerint az alapszabály-változtatás ISM-útmutatás nélkül nem valósítható meg. Ismételt közgyűlés összehívása, újabb alapszabály-változtatás sem időben, sem pénzügyileg nem valósítható meg.
Ludvig Ágnes rámutat, hogy a kötelező változtatások mellett a saját problémánkat is meg kell oldani, rákérdez, hogy az ügyvezető elnök távozása miatt az alapszabályt, a feladatok felosztását miként változtassuk meg.
Lux Iván ezen a ponton az alapszabályt nem változtatná, viszont a feladatok felosztását meg kell beszélni.
Vasvári Viktor szerint nem lényegi kérdés az ügyvezető elnök szerepkör: maradhat is az alapszabályban, törölhető is. A problémát abban látja, hogy a sporttörvényhez még tizenegy végrehajtási utasítás hiányzik, melyek nem fognak elkészülni a szövetségek számára előírt átalakulási határidőig.
Fehér Ferenc hozzáteszi, hogy a megyéknek, kluboknak is át kell alakulniuk március 31-ig. Továbbadja a megyei szinten kapott tájékoztatásokat.
Határozat: az elnökség áttekintve az új sporttörvény előírásai miatt kialakult helyzetet, egyhangúlag úgy dönt, hogy a lehetőségek szerint igyekszik az előírásokat végrehajtani, és az ISM iránymutatását kéri, várja.
Tagi javaslatot a Balassagyarmati MEDOSZ küldött, mely a versenyszabályzatra vonatkozik, ezért nem közgyűlési hatáskör. A főtitkár a versenybizottságnak továbbította megvitatásra, kéri ezen módszer elnökségi jóváhagyását.
Határozat: az elnökség egyhangúlag a versenybizottság hatáskörébe utalja a BME tagi javaslatát.
A főtitkár elmondja, hogy az új sporttörvény szerint a szabályzatok akár elnökségi, akár közgyűlési hatáskörbe sorolhatók. Véleménye szerint ha megmaradnak elnökségi hatáskörben, könnyebben átvezethetők a szükséges változások.
Zsigmond Tibor kérésére a főtitkár beszámol arról, hogy a közgyűlés lebonyolításában Cser Krisztina, Korik Vera, Nemesházi Lászlóné és Szádeczky-Kardoss Tamás lesznek a mandátumvizsgáló, illetve szavazatszámláló bizottság tagjai. Levezető elnöknek olyan személyt keres, aki közel áll a problémákhoz, esetleg az elnökség tagjai közül valaki lehetne. Az elnökség személyi javaslatokat tesz, és elfogadja a segítők névsorát. Az elnökség közgyűlési javaslatait tekintve Kármán Katalin és Veres Imre az utánpótlás kérdésében, Sőtér János a térképkiadásról ígér előterjesztést a következő ülésre.
Juhász Miklós az elnökség véleményét kéri arról, hogy az elnökség tegyen-e javaslatot az elektronikus információközlés kiszélesítésére, bizonyos időtől legyen-e választható, majd kötelező. Beleérti az információcserét és a publikációkat is.
Lux Iván szerint definiálni kell a választhatóság fogalmát. Többen a közgyűlés elé vitel mellett szólnak. Zsigmond Tibor megjegyzi, hogy még az IOF-nél sem kötelező az elektronikus módszer. Lux Iván szerint a honlapon lehetne közzétenni a tájfutó elektronikus címlistát. A bevezetés időpontját vagy nyitva kellene hagyni, vagy a tagság szavazására bízni.
Ludvig Ágnes megjegyzi, hogy nincs hivatalos tájfutó honlap, beszámol korábbi címgyűjtési akciójáról, melyre alig néhány klub jelentkezett.
Juhász Miklós összefoglalja a tennivalókat: a következő ülés után a közgyűlési anyagokat ki kell küldeni a tagoknak, ekkor körkérdést kell intézni, mikorra tartja a tagság reálisnak az elektronikus levelezés bevezetését. Nem kívánja irreálisan rákényszeríteni a tagságra, csupán terelni a fejlődés irányába.
Ludvig Ágnes elmondja a további előkészületekről, hogy Rédl Gábort felkérte a jelölőbizottság megalakítására, a következő évi teljes tisztújítás szervezésére.

8. napirendi pont: A 2001. évi költségvetési terv előkészítése
A főtitkár az előző ülésen elhangzott módosításokkal előzetesen kiküldte a tervezetet, a 2000. évi számok közel teljesnek tekinthetők.
Juhász Miklós a válogatott költségeihez tolmácsolja Lantos álláspontját, aki nem tart igényt fizetett segítő munkájára, azt a pénzt inkább a válogatottra költené.
Fehér Ferenc rákérdez, ha megszűnik a szövetségi edzői státusz, a feladatokat ki fogja elvégezni. Erdélyi Tibor hozzáteszi, hogy ha társadalmi munkát kívánunk is a segítőtől, effektív költségeit akkor is meg kell téríteni.
Kármán Katalin megjegyzi, hogy az edzői csapat a tervek szerint csak az UP-vel foglalkozik.
Veres Imre szerint konkrétan az a kérdés, hogy a félmillió Ft a szervező munkára vagy az utaztatásra kell-e inkább.
Zsigmond Tibor úgy látja, hogy a felnőttek szövetségi edzőjének jövője a felnőtt válogatott sorsát is eldönti. Pillanatnyilag a válogatott költségeire nulla forint szerepel, és idén nem szabad abba a zsonglőrködésbe belemenni, ahogy tavaly a hiányok összegében bevételt írtunk szponzori támogatás címmel.
Veres Imre szerint a kiadásokat nem lehet csökkenteni, ezért a bevételt kell növelni. Meg kell vizsgálni, mit tudna eladni a szövetség: reklámozni kell, versenyrendezés lehetőségét eladni. Ha a versenyrendezők hoznak több szponzort rendezvényükhöz, ebből juthatna a szövetségnek is.
Fehér Ferenc az állami finanszírozás összegét tartja nagyon kevésnek.
Erdélyi Tibor szerint az fog a tagságnak is szemet szúrni, hogy az apparátus költsége sok. Lux Iván javasolja, hogy köztudottá kell tenni, mit csinál az iroda.
További kötetlen beszélgetés alakul ki a költségvetésről, melynek véglegesítése a következő ülésen fog megtörténni.
Az elnök bezárja az ülést, következő dátum február 26.

Vissza a Tájfutás 2001/1-2. tartalomjegyzékéhez!

Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!