„Az iskolai tájékozódási futásért” Alapítvány pályázati értékelése a 2000. évről


Ismét eltelt egy év, leltárt készít a magánalapítvány, amelyet elsőnek hoztak létre a sportág életében.
Nevében és tevékenységében is elkötelezte magát az alapítvány a korábban DSK (majd később ISK), míg legújabb elnevezés szerint sportiskola keretei között működő szervezetek felszerelés megítélése érdekében.
Most egy igen fontos, nem túlzás, a magánalapítványok további létét, működését befolyásoló rendelkezés született. A 2001. január 1-jétől életbe lépett Sporttörvény az állami támogatások vonatkozásában nem ismeri el a magánalapítványokat. Ez érinti a Wesselényi Miklós Sport Közalapítványt, illetve a vele való jövőbeni együttműködésünket. A támogathatók körében nem kapott helyet a magánalapítvány, mivel nem minősül sportszervezetnek.
A törvényalkotók jó szándékát nem kérdőjelezhetjük meg, de a magánbefizetésekből megalakított, a társadalmi munkában működtetett kuratóriumok alakuljanak át vállalkozássá? Úgy tűnik, a Sporttörvénynek ez a fejezete megkondította a vészharangokat a magánalapítványok felett. Egy áthidaló megoldás van – kérdés, mikor szünteti meg az adóhatóság ezt a lehetőséget –, az SZJA 1% átutalását kérni további támogatóinktól. Hiszen sportcélú pályázatokon nem vehetünk részt, legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy az Alkotmánybíróság módosítja a törvény ezen részét is.
A jogutódként 1958. február 2-ától működő Csongrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség egykori versenyein közreműködő kisdiákok közben önálló keresettel rendelkező felnőtt munkavállalók lettek. Öröm látni, amikor évente egy alkalommal összejönnek a nosztalgia versenyre – már gyermekeik is futnak –, és örülünk egymásnak, s hogy még örülhetünk. Fittyet hányunk a hivataloskodó utasításokra, de törvénytisztelő állampolgárként a jövőben, szabadidőnkben tovább sportolunk, sőt abban is bizonyos vagyok, hogy kapunk segítséget közös ügyünkért, szeretett sportágunkért.
Máthé István, Szabó Anna, dr Szoboszlai Attila, Vackó Zoltán, T. Nagy Sándor, Sörös Béla, Tóth Sándor – elnézést kérek azoktól, akiket nem említek – kedves egykori diáksportolók, kérjük további segítségeteket, hogy mi is segíthessünk!
A 2000. év teljesítményei alapján az Alapítvány kuratóriuma az alábbi díjakat ítélte oda:

– 10 db laptájoló (30 000 Ft értékben) a szeged-szőregi Kossuth Lajos Sportiskola,
– 5–5 db laptájoló (15 000 Ft értékben) fővárosi Schulek Frigyes és a szeged-kiskundorozsmai Jerney János sportiskolák.
Segítőink között külön meg kell említeni Kelemen János sporttársat, aki az első három helyen rangsorolt szervezetnek saját alkotásából, a “Légy üdvözölve a természetben” című CD egy-egy példányát ajándékozta. Köszönjük a példamutató felajánlást.
Célkitűzésünk – a dél-alföldi iskolai tájékozódási futás megújítása –, amelyről az országos értekezleten még nagy optimizmussal beszéltünk, a törvényalkotók fura urai miatt, úgy tűnik, egy ideig késik.
Egy, az utóbbi hónapokban benyújtott pályázaton, a kétharmados önerő mellé nem kaptuk meg az egyharmadnyi állami támogatást. Most bizakodhatunk, szervezzük a segítőket, élére rakjuk a forintokat, hogy eredeti tervünk megvalósulhasson. Egy biztos, a jelenleg kialakult, kialakított helyzet nem kívánatos, megreformálásra vár. Együtt ez is hatékonyabb lenne, próbáljuk meg.
Az Alapítvány nevében köszönetét fejezi ki minden segítő fillérért a kissé keserűre sikeredett sorokat jegyző

Dr. Tóth Imre



Vissza a Tájfutás 2001/1-2. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!