Elnökségi beszámoló az MTFSZ 2001. március 11-i közgyűlésén


Kedves Sporttársak, Tiszteletbeli Elnök Úr!

Egy picit más ez a mostani közgyűlés, mint a többi. Prózai okai vannak: későbbre csúszott az új sporttörvény okozta változások miatt, és látszik a résztvevők körén, hogy a közgyűlés bizony nehezen konkurál a Lipica Opennel és a szép tavaszi vasárnappal. De azért remélem, hogy megőrizzük a szavazóképességünket. Egy másik furcsaság is van számomra: éspedig az, hogy van egy szavazó cédulám, ami eddig nem volt. Ez is az új sporttörvény miatt van, személy szerint egy kicsit furcsa, hogy az egyesületem nevében nekem kell szavaznom, de hát a törvény az törvény.
Első pontban, ahogy megszoktuk, az elhunyt sporttársainkról szeretnék megemlékezni. Szőnyi Laci bácsi 91 éves korában halt meg, aki az MTFSZ tiszteletbeli elnökségi tagja, a BTFSZ tiszteletbeli elnöke, a MAFC tájfutó szakosztályának elnöke volt. Nem méltatva pályafutását, ő egy sajátos intézmény volt, kicsit több, mint személy a magyar tájfutásban. Garai László a legidősebb aktív tájfutó volt, tavaly még együtt futottunk; 78 éves volt. Fuksz József a Fejér Megyei Tájfutó Szövetségben fejtett ki tevékenységet, 58 éves korában halt meg. És utolsóként említeném Sértő Nóra PVSK tájfutó halálát, amely számomra sokkal megrázóbb volt, mint az idős emberek halála; 25 évesen, méltósággal viselt hosszú betegség után halt meg. Ez egy nehezen feldolgozható és elviselhető érzés. Adózzunk emléküknek egyperces néma felállással!
Néhány dolgot a beszámoló elején kiemelnék. Az első ilyen pont a Sportident kérdése. Egy évvel ezelőtt kíváncsian és számos kétséggel vártuk, hogyan fog az egész dolog sikerülni. Ez sportágunk talán egyik legnagyobb új vállalkozása volt, példa arra, hogy egy nagyot változtasson a működésén. Visszatérnék erre a kérdésre később, itt csak azt mondanám, hogy a rendszer áttört, és sikeres.
A másik pont, hogy sok változás történt és történik a sportban. Egyrészt belső, másrészt külső okokból. Új sporttörvény, új alapszabály, a válogatott működésének megváltozása, a szövetségi iroda jelentős változása. Ezekről beszélni fogok.

A válogatott

Azt mondhatom, hogy közepesen eredményes évet zártunk. Két világversenyen szerzett érmet említenék meg, Csiszár Adrienn ifi EB harmadik helyét és Domonyik Gábor főiskolás világbajnokságon elért harmadik helyét. Picit részletesebben. A felnőtt EB-n Oláh Katalin 11. lett a klasszikus számban. Itt kitérnék arra, hogy Kati a portugál Világkupa-futamokon első és második helyet ért el, és ezzel újra igazolta, hogy ő győzni képes klasszis a tájfutó világban. Ez nagyon örömteli esemény volt. Nem volt könnyű éve Katinak, és kívánjuk, folytatódjon legalább ilyen szépen. Visszatérve a felnőtt EB-re, férfi klasszikus számban Domonyik Gábor 22. lett, a női váltónk 12., a férfi 15. Ezek a számok egy józan képet adnak arról, hogy hol tartunk ma a világ tájfutásában. Junior VB női klasszikus számában Zsebeházy Eszter 23., női sprintben Farkas Zsuzsa 11. lett. Női váltónk 10., a férfi pedig 16. lett. Ifi EB-n az ifi lány klasszikus számban Fekete Zsuzsa 12. lett, és ugyanő a park számban 10. helyet ért el. Serdülő lányoknál klasszikus számban Csiszár Adrienn 3., de Zsigmond Száva 6. helye is figyelemre méltó. Serdülő lányok park számában Csiszár Adrienn emelhető ki. Az ifi fiúk klasszikus számában Sprok Bence 14., a serdülő fiúk parkversenyén Pelyhe Dániel 8. helyet ért el. A váltóverseny megsemmisítése miatt, azt hiszem, hogy elestünk talán érmektől is, mert ez a fiatal csapat tényleg csapatként működik, és igen jó esélyük lett volna. Kár, hogy rendezési hibák miatt ezt az esélyt nem tudták valóra váltani.
Főiskolás VB-n női klasszikus számban Makrai Éva 22. lett, női sprintben Zsebeházy Eszter 3–4., férfi klasszikus számban Domonyik Gábor 26., és Gábor 3. helye a sprint számban újra a legszebb eredmény.
A válogatott vezetésének elemzése szerint egyértelmű ezekből az eredményekből, hogy erősíteni kell a tapasztalatszerzést egyrészt, másrészt az edzésmunka fizikai részét ahhoz, hogy a remek serdülőkori eredményekből ugyanilyen remek felnőttkori eredmények nőjenek ki az évek során. Új edzőcsapat dolgozik egy éve már folyamatosan, kiegészülve Lantos Zoltán szakfelügyelő vezetésével. Mindenki társadalmi munkában dolgozik. Itt szomorúan kellett tudomásul vennünk Páhy Tibor lemondását az utánpótlás szövetségi kapitányi tisztségéről, de Tibor folytatja az edzőcsapattal, a gyerekekkel foglalkozik továbbra is. Az elnökség a közelmúltban úgy döntött, hogy az egyetlen fizetett edzői státuszt – amit Hegedűs Zoltán töltött be – megszünteti. Zoltán is a csapattal marad. Én azt látom, hogy ez az edzőcsapat jó hangulatban, lelkesen, nagy tervekkel dolgozik, és annak igen örülök, hogy azt érzem, az összefogás szelleme sokkal erősebb, mint a régebben néha gyakran előforduló negatív jelenségek. Ez egy jó csapat, Bokros István, Horváth Magda, Gera Tibor, Szopori Éva, Viniczai Ferenc, Vásárhelyi Tas és nem utolsó sorban Páhy Tibor és Hegedűs Zoltán alkotják. Kívánunk nekik jó munkát és sok sikert.

Hazai versenyek

Ment a szekér, ahogy szokott menni, nem volt drámai változás, probléma. Néhány szám: 73 rangsoroló verseny volt, és ezen kívül több mint 150 egyéb verseny. Változások vannak: a női éjszakai bajnokság sikernek bizonyult, és ez beszámít a bajnoki pontversenybe – mutatja azt a változási törekvést, melyre utaltam. Idéntől a park OB is be fog számítani a bajnoki pontversenybe. Sok vita van e körül. Ez a vita nemcsak Magyarországon van, hanem az IOF-ben is, tehát a változtassunk – ne változtassunk, mit és miért változtassunk. Mi megpróbálunk változtatni, de nem radikálisan.
A Hungária Kupa nagy siker volt. A Sőtér János vezette csapat az iszonyú hőség ellenére – ahogy arra legtöbben emlékezünk – sikerre vitte a versenyt, ami egyúttal a Sportident nagy próbája is volt. Rendeztünk számos rendezvényt, ezek közül kiemelném a Siket EB-t, a Sportsziget rendezvényét, a Dunaholding terepfutóverseny megszervezését a Normafánál. Ez utóbbi egy olyan verseny, ahol megpróbáltunk új embereket bevonni a sportba. Nagyon sokan jöttek, és lassan tradícióvá válik, hogy a rendőr tájfutó EB-t Magyarország rendezi. Az idei legnagyobb verseny, nagyon örülünk ennek, a Bükkben a Junior VB lesz. melyet sokan izgatottan várunk, és remélem, sokan – ahogy tudják – segítik a Zsigmond Tibor vezette csapatot.
(Az elnök átadja a szót Veres Imrének)
A 2000. évi közgyűlés beszámolási kötelezettséggel feladatul adta az elnökségnek az UP nevelés körülményeinek vizsgálatát és a versenyzői piramis építésének feltételeit szervezeti, szabályzati, költségvetési vonatkozásban, hogyan vannak megalapozva.
Az elnökség lépéseket tesz az Ifjúsági bizottság visszaállítására.
Az elnökség felkérte a versenybizottságot, vizsgálja meg a Diákolimpia őszre történő áthelyezésének, kétnaposra bővítésének és a parktájfutó versenyszám bevezetésének, külön feljutási rendszer nélkül, valamint a megyei egyéni bajnokságok visszailleszthetőek-e a bajnoki rendszerbe és azt, van-e lehetőség a szakosztályi pontversenyben kedvezőbben értékelni az utánpótláskorúak minősítését, illetve az alapfokú versenyrendezéseket. A versenybizottság támogatja ezeket a változásokat, és megteszi a szükséges lépéseket, a többi érintett bizottság bevonásával.
Az elnökség az éves tagdíj megállapításánál az utánpótlás-nevelő klubok érdekei szerint tervezi a módosítást. A közgyűlés feladata, hogy fogadja el ezirányú javaslatunkat. Az elnökség felkérte Dosek Ágostont, hogy a Nemzeti Alaptantervvel összhangban hozzon létre tanmenetjavaslatot az általános iskolák tanárai számára a tájékozódási futás oktatására. Dosek Ágoston tanítványaival kidolgozta a 5–8 osztály tanmenetjavaslatát. Közreadása a Tájfutásban megvalósult, a 2000/7–8. számában.
Elkészült Kelemen János tájfutó CD-je, amely a tájfutás oktatásához is segítséget ad, a CD megvásárolható.
A versenybizottság “A rangsoroló versenyek irányelvei 2001-től” című határozatában ajánlja az F/N 10 C kategóriákban a szalagos vagy köldökzsinóros pályát, páros indítást, vagy bármely más megoldást, amely több biztonságot ad az itt indulóknak.
Az elnökség ajánlja, hogy a verseny díjazásánál jobban figyeljenek a fiatalabb korosztályokra. Mindig legyen oklevél vagy éremdíjazás. Bozán György sporttársunk vállalta az aranyjelvényesek kitűzőjének megtervezését, finanszírozását. Köszönet érte. A 2000. évi közgyűlés ajánlotta a versenynaptárban szereplő versenyek rendezőinek, hogy a 10-14 év közötti korcsoportok számára a részvételi költségeket már a most induló évadban is a szokásoshoz, illetve a többi korcsoporthoz képest csökkentett mértékben állapítsa meg. A közgyűlés az elnökség feladatául tette továbbá, hogy ezt az elvet a versenyszabályzat megfelelő módosításával a jövő évtől szabályozással érvényesítse.

Elnökségi állásfoglalás szerint nem szabályozhatjuk a nevezési díjakat kötelezően. A 10–12–14-es kategóriák nevezési díjának 50%-os csökkentését ajánljuk rangsoroló versenyeken (2000/79/09.11. számú határozat, a Tájfutás 2000/5–6. számában jelent meg).

Véleményünk szerint a közgyűlés nem hozhat kötelező érvényű szabályzást a részvételi költségekre, ajánlást viszont tehet.

A közgyűlés egyértelmű többséggel elfogadta, hogy a diákolimpián 2001-től kezdődően a korcsoportok meghatározása május 31. fordulóponttal történik.
Magyar Diáksport Szövetség korcsoportjai a 2000–2001-es tanévben megváltoztak. A Diákolimpia őszi megrendezésével elkerülhető a korosztálykülönbség.
(Juhász Miklós visszaveszi a szót.) A szeniorok területével folytatom. Nem fogok sokat mondani erről a területről, mert ez olyan propagandaízű lenne; szenioroknál a munka változatlan lendülettel folyik Argay Gyula összefogásában. Amit érdemes megemlíteni, Szepesi Imre személyében a számítógépes háttér megerősödött a ranglisták tekintetében. Azt hiszem, a szeniorok adják a sportág egyik sajátos erejét összevetve más sportágakkal, ez jól van így, mert ha elmegyünk külföldre versenyezni, ugyanezt érezzük, hogy sok szenior van.
Két szakágról szeretnék beszélni. A sitájfutás rövid történet, mert a Vásárhelyi Tas által vezetett lelkes előkészületek sajnos a hó hiánya miatt nem vezettek sikeres versenyszezonhoz. Bár voltaképpen még havazhat, de nem bízunk abban, hogy az drámaian megváltozhat, reméljük, hogy a jövőben több szerencsénk lesz az időjárással, és reméljük, hogy nem veszi el az érdekeltek kedvét, hogy nem volt hó.
A tájkerékpár nem szenved ettől a problémától, és Erdélyi Tibor vezetésével sikeresen fejlődik. 25 versenynap volt Magyarországon a tavalyi versenyszezonban, beleérte a Hungária Kupa négy napját. Volt egy tájtriatlon verseny is, szintén a Hungária Kupa idején, igen érdekes színfoltja volt a versenysorozatnak. Nemzetközi eredményeink is vannak, Füzy Annát kell elsősorban kiemelnem, aki négy ízben is tízbe került Világkupa-futamokon, és összetettben is a remek 9. helyet érte el. Holluby Andrásnak a szlovák VK-futamon elért 7. helye is említésre méltó. A férfi váltó pedig Salgótarjánban 5. lett hazai terepen. Volt hazai VK-futam, két napot rendeztünk – mind az IOF felelősei, mind a versenyzők szerint ez volt a legjobb verseny az évben. Ennek is köszönhetően idén Veszprémben három Világkupa-futamot rendezhetünk. Ez nagyon örömteli fejlemény, és remélem, tovább folytatódik ez a sikertörténet.
A kevésbé sikertörténet fejezethez értem, a fegyelmi ügyekhez. Két fegyelmi ügyünk volt, amit nagyon szomorúnak tartok, mert mindig abban bíztam, hogy ez a sportág, ahol a szellem, a légkör olyan, hogy nemigen vannak fegyelmi ügyek. Különösen szomorú az egyik, ahol szenior versenyzők teljesen érthetetlen és értelmetlen, mondhatom tragikomikus módon csaltak azért, hogy jobb eredményt érjenek el. Egyszerűen nem értem. Remélem, ilyen többször nem lesz.

A térképek

Az egyik szemünk sír, a másik nevet, ugyanis a tavalyi 65-tel szemben 82 új térkép jelent meg, ami jó hír, és mutatja a térképész aktivitást. Ugyanakkor nőtt a túltermelés is a térképekben. 122 ezer példány térkép született, ami egyszerűen sok, ennyit nem használunk el. Nőtt a térképek minősége, és egy érdekesség, hogy megjelentek a kis létszámú, de jelentős versenyekre a speciális technikával, színes nyomtatóval előállított térképek. A hegyi kerékpár VK futamra megjelent az első megfelelő speciális kerékpáros jelkulcsú térképünk is. Ami nem jó tendencia, hogy csökkent a teljesen új területről kiadott térképek száma, és ebben tennünk kéne, mert tudjuk, hogy szükségünk van új terepekre. Tudjuk, hogy ez nehéz, mégis fontos.

Sportident

Sokan valószínűleg nem szeretnének SI nélkül versenyezni már. A Szponzori Tanács Lux Iván szervezésével jó munkát végzett. Néhány nevet ki kell emeljek: egyrészt a pályázat útján az üzemeltetést elnyert társaság Riczel Zsuzsa vezetésével remek munkát végzett, és Kovács Balázs ingyenes egész éves lelkes munkájának köszönhetően a program gyorsan magyarrá vált, és a szükséges változtatások is elkészültek. 44 versenynapot rendeztek Sportidenttel, ami megfelel a terveknek. Az indulók létszáma egy kissé elmaradt, de végül is ez a gazdasági számításokat nem borította fel. Volt pár kis probléma, de nagyobb az nem, kudarc, katasztrófa nem volt. Végül is ez egy informatikai rendszer, és az informatikai rendszerek bevezetése mindig kockázatos. Ez is az volt, de a jó munka miatt nem volt fennakadás. Túlteljesítettük egy év alatt az ötéves tervet, mégpedig a névre szóló dugókák értékesítésével. 850 versenyzőnek van saját személyes pontérintést igazoló eszköze. Ez is azt mutatja, hogy a versenyzők elfogadták a rendszert, és szeretik. Féltünk attól, hogy az a költségnövekedés, amit a rendszer használata a nevezési díjakban jelent, negatív hatást fog kiváltani, csökken a létszám. De ilyen hatást nem tudtunk az elemzések során kimutatni. Miháczi Zoltán létrehozta többekkel összefogva a hazai internetes Sportident honlapot, ahol minden verseny adatai megvannak, azt hiszem, hogy ez egy nagyon erős új eszköz a versenyzők fejlődésében, amikor a térképükkel le tudnak ülni, és elemzik, hol vesztették el azokat a perceket, amelyeket nem szerettek volna elveszteni. Aki nem próbálta még meg eddig, tegye meg, érdemes. Összefoglalva tehát azt hiszem, ez volt az utolsó olyan pont, amikor az elnökségnek a Sportidentről beszélni volt érdemes, mert beindult a folyamat.

Környezetvédelem

Szigorodnak a feltételek, nehezednek az esélyek arra, hogy megfelelő időre jó terepeket kapjunk. Ez egy sziszifuszi munka, felelőseink dolgoznak a megfelelő kapcsolatok ápolásán, de ami szomorú itt, hogy azok, akik itt döntenek, bátran kijelenthetjük, nem mindig helyesen teszik. Nehéz feladat ezt kezelni, próbáljuk.

Gazdasági kérdések

Egy átmeneti időre a víz felszíne felett tartja a szövetségünket, hogy a Sportident bevezetésére kapott állami támogatás összegét időlegesen a Szponzori Tanács még nélkülözni tudja. A 2001-es évre olyan tervet készítettünk, és hiszünk abban, hogy ezt tartani is lehet, hogy ezt a 2,1 M Ft-ot ledolgozzuk egy év alatt. Három eszközt emelnék ki erre, amely messzemenően nem a legjobb eszköz: három év után újra tagdíjemelésre fogunk javaslatot tenni, olcsóbb irodát próbálunk megvalósítani, ez látszik a kiosztott számokból, végül a szponzori bevétel terén a tavalyi mélypont után az idén jelentős növekedés lesz.
Pénzügyeink kérdéséről bővebben hallunk még, de pontosan amiatt, hogy nem egyforma módon mentek a dolgok, hanem sok probléma volt, erről szót kellett ejteni.
Új sporttörvényünk van, és azért van most a közgyűlés, hogy a lehető legjobban tudjunk eleget tenni az új sporttörvény rendelkezéseinek. Új alapszabályt kell elfogadni, mert a régi több ponton nem felel meg a sporttörvénynek, A megközelítésünk az volt, hogy azokat a minimális változtatásokat javasoljuk csak, ami a sporttörvénynek való megfeleléshez kötelező. Tudjuk, hogy jövőre ezt az alapszabályt finomítanunk kell, hiszen a karácsony előtt elfogadott sporttörvény végrehajtási utasításai nem teljes körűen, nem minden részletre kiterjedően készültek el. Tudjuk, hogy amit remélhetőleg el fogunk fogadni, ez egy olyan alapszabály. amely irányában jó, de finomítani kell, ezt kérlek vegyétek figyelembe a megbeszélésnél, szavazásnál. Választanunk is kell elnökséget az új sporttörvény előírásai szerint, erről még lesz szó, itt a jelenlegi tisztségviselőknek az a megközelítése, hogy megpróbáljuk az új törvény keretei között a régi határozatot érvényben tartani, tehát még egy évet szolgálna a jelenlegi elnökség, és utána új választásokat szeretnénk, amely megfelelő. Sajnos most ebben a háttérben nincs rá mód és lehetőség.
Az MTFSZ iroda nehéz munkát végez, és sok változás van. Lemondott év elejével Borosznoki László ügyvezető elnök, aki sokat tett 0a sportágért ebben a szerepkörben is, velünk marad, de számos okból abban a szerepkörben nem kívánta folytatni tevékenységét. Azt hiszem, hogy mindannyian komoly köszönettel tartozunk neki ezért a munkáért.
Lemondott Ludvig Ágnes főtitkár, aki az adott körülmények között úgy döntött, hogy nem tudja tovább ellátni a főtitkári teendőit. Ágnes 25 éve tájfutó, 11 évig dolgozott az MTFSZ irodában, azt hiszem, nagyon nehéz lenne őt röviden méltatni, mindazon sikereket, amit elértünk az ő közreműködésével, a sportág, az iroda, szeretné neki megköszönni áldozatos és elhivatott munkáját.
Remélem, hogy mindketten a sportággal, velünk maradnak.
Visszatérnék egy pillanatra az új alapszabályhoz, ebben összevontuk a főtitkár és az ügyvezető elnöki teendőket, a költségoldalt is figyelembe véve ez látszott a reálisnak. Az elnökség egyhangú határozata alapján úgy döntöttünk, hogy Vass Lászlót fogjuk főtitkárnak alkalmazni. Tudjuk, hogy Laci személyét többféleképpen értékelik. Mérlegeltük a lehetőségeket, és úgy döntöttünk, hogy egyrészt mindenképpen meg kell őrizni a működőképességünket, másrészt úgy ítéltük, hogy messzemenőleg ez a legjobb a lehetőség. Két év határozott időre állapodtunk Lacival, mely lehetővé teszi egyrészt, hogy fennmaradjon a folyamatosság, másrészt hogy várhatóan a jövőre megválasztandó elnökség egy átmeneti időszak után eldönthesse, és Laci is eldönthesse, hogy együtt akarnak-e dolgozni. Nem könnyű idők előtt áll az iroda, másképp fog működni, mint eddig, nyilván másképp is kell működnie azért, hogy az eddiginél is valamivel kevesebb pénzből megőrizze működőképességét. Azt hiszem azonban, hogy meg tudjuk őrizni az iroda működőképességét. És legvégül egy jó hír, Csonti nem mondott le, nem is akar lemondani, és nagyon számítunk rá.

Az elnökség

Néhány szám: kilenc ülést tartottunk, a tavalyinál valamivel kevesebb, 120 határozatot hoztunk, habár ez inkább érdekesség, mint a munka fokmérője, az elnökség elfogadható minőségben működött. Úgy érezzük, van pár olyan házi feladatunk, amit még meg kell csinálnunk. Az a célunk, ha a megközelítésünk az elfogadásotokra talál, akkor megpróbálunk változtatásokat tenni a szövetség, a bizottságok és az elnökség munkájában azért, hogy az eddig összegyűlt tapasztalatainkat eredményekre tudjuk fordítani. Az elnökség elég határozottan megújult három évvel ezelőtt. és most már visszatekintve meg kell állapítanunk, hogy hosszú tanulóidő kellett ennek a körnek, amíg átlátta a dolgok működését, hogy jól tudjon változtatni.
Beszámolóm végére értem, köszönöm a figyelmet, az az örömhírem van, hogy a Lipicára elutazott sporttársainkról most nem szót ejtve még négyet kell aludnunk az első verseny előtt. Ami nagyon közel van, nagyon várjuk, ehhez a versenyhez és a továbbiakhoz is jó egészséget kívánok mindenkinek.

Juhász Miklós, az MTFSZ elnöke



Vissza a Tájfutás 2001/1-2. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!