1957 őszén ott volt a DEAC Természetjáró szakosztály újjáalapításánál, ahol a túraélet része lett az egyre népszerűbbé váló tájékozódási versenyzés is. A helyi gyakorló és minősítő versenyek után a tágabb környék kupaversenyei következtek. Az 1961-es Bélkő kupa jelvénye az egyik bizonyíték erre.

1962-ben rendezték a DEAC első kupaversenyét a kelet-magyarországi Asztalos emlékversenyt Erdőbényén. A versenybíróság elnökhelyettese Török István volt, aki egy személyben bemérte, felvezette, pályabíróként ellenőrizte és le is bontotta a pályát.
Ekkor még fotózott, 1:50 000 méretarányú katonai térképen rendezték a versenyt, és a visszagyűjtött térképeket elvileg jegyzőkönyvezett módon meg kellett semmisíteni.

A verseny névadója a megye szülötte, Asztalos János katonatiszt, az 1956-os Köztársaság téri pártház ostroma utáni lincselés egyik áldozata volt. A versenyt évtizedeken át megrendezték, majd amikor a politikai légkör változott, átkeresztelték Csokonai kupa sorozattá.

1963-ban Apám nem kis meglepetésre megnyerte a Vörös Meteor szezonnyitó Páli Tivadar elméleti versenyét, amelyet az ország hét városában egy időben rendeztek meg: közép- és felsőfokon. A pályamunkák helyi értékelését központilag felülbírálták, így felsőfokú győztesként Török Istvánt hirdették ki és nyerte el a verseny fődíját.

Rendkívüli módon érdeklődött a térképek iránt és cserepartnerekkel levelezve folyamatosan bővítette gyűjteményét. Valamint, több évtizeden át részt vett a Debrecen környéki tájfutó térképek készítésében helyesbítőként és rajzolóként.
Sportágtörténeti esemény, hogy 1970-től az MN Térképészeti Intézet látta el színes tájfutó térképekkel az ekkor alakuló MTFSz-t. Elsőként az Észak-Alföld 4 fedőnevű, Haláp – Martinka közötti erdő térképe jelent meg, a terepi helyesbítés irányítója Török István volt.
Bő 30 éven át versenybíróként is tevékenykedett, megszerezte az országos versenybírói minősítést. Az 1968-as ÉOB, az 1974-es nemzetközi Hungária kupa és számtalan kelet-magyarországi verseny rendezője volt.

A térképen elsőként a nemzetközi Alföld kupát rendezték meg július 26-án. A gondos rendezők néhány helyesbítést pótlólag piros tintával rajzoltak rá a térképre. Halványszürke grafittal a győztes Bozán György útvonala is kivehető.

Civilben az ATOMKI fizikus kutatójaként dolgozott, ezt tekintette második otthonának. A hatvanas években kezdődő atomkis pályafutása során dolgozott az Elektronika Osztályon, a neutrongenerátornál, a kaszkád-generátor mellett, majd az Atomi Ütközések Laboratóriumában. Fiatalon egy évet dolgozott Dubnában is az Egyesített Atommagkutató Intézetben. Munkássága a nukleáris elektronika, a méréstechnika és az atomi ütközési folyamatok (ezen belül elsősorban a röntgen-spektroszkópiai módszerek alkalmazása) területét fogta át. Precizitásra törekvő, kitartó kutató volt, emellett aktív tudománynépszerűsítő. Több ismeretterjesztő cikke is megjelent a Természet Világa c. folyóiratban.
Tájfutók az ATOMKI-ban címmel írt színes történetekkel tarkított visszaemlékezését a 2020-as Szélrózsa évkönyv közölte. Az Intézetben számos tájfutó dolgozott az ott eltöltött évtizedei alatt. A közös érdeklődés a személyes élményeken túl az Intézet, sőt a debreceni tájfutás sikereit is gazdagította. 1991-ben elnyerték az ATOMIADE, az Európai Nukleáris Intézetek Olimpiájának díját tájfutásban, amit KFKI környéki terepen rendeztek.

Temetése 2021. január 13. 14:00 órakor lesz a Debreceni Köztemető 2. sz. ravatalozó termében református szertartás szerint. Aki a járványhelyzet vagy egyéb ok miatt inkább egyénileg szeretné leróni a kegyeletét, az a 37. parcellában tudja majd megtalálni a nyughelyét, a Nagyerdő tájfutó terep szélének közvetlen közelében.