(1935-1992)
Nem búcsúzni jöttünk Simon Lajoshoz, nem őt siratni, nem vigaszt keresni bánatunkra,
hanem eljöttünk rendezni mindannyiunk közös dolgát.
A sokéletű Simon Lajoshoz jöttünk, aki Apácaszálláson született 1935. április
havának 6. napján és földi léte befejező stációjához október 30-án érkezett.
De nem 57 évet élt, hanem ennél jóval többet. Itt Almásfüzitőn dolgozott ritka
hűséggel sok évtizedet, itt várta a család, felesége, fiai Tibor, Tamás és Lajos,
itt volt a megyében a sport mindenese, egy ország tájfutó társadalmának elismert,
szeretett Lajosa. Itt Almásfüzitőn Simon Lajos jelenséggé, intézménnyé vált.
A Timföld SC-nél sportolt, majd 1969-től szervezett, rendezett, vagyis alkotott.
Sárgult papír tanusága szerint 1969. április 10-én rendezett először egy járási
bajnokságot. És azóta negyedévszázad alatt vagy félezer nemzetközi versenyt,
bajnokságot, bármit, ami szolgálta a sportot, az embereket.
Negyedévszázada edző, és keze alatt lett I. osztályú versenyző Major Árpád,
Gyulai Zoltán, aranyjelvényes Horváth János és Babinyák Rozália. Több, mint
20 éve, a megalakulásától elnöke a megyei szövetségnek és vezette a Timföld
SC szakosztályát, képviselte sportágát a Megyei Szövetségek Szövetségében és
bárhol, ahol jobbíthatott. Országos versenybíró, akit bármikor meg lehetett
kérni, ha a sportágért tenni kellett. Kitüntették 1977-ben a Testnevelés és
Sport Kiváló Dolgozója, 1986-ban a Kiváló Testnevelő Munkáért, de az igazi megbecsülés
az, hogy még kevés ellenfele is tisztelte.
És amikor a test már vészt csengetett, akkor is szervezett, intézkedett a szószerinti
eszméletvesztésig.
De Simon Lajos nem itt van. Simon Lajos Csákányospusztán, a Vinyabükki-völgyben,
Várgesztesen, a Somlyóváron van, ahol egyik élete lepergett, másokért.
Simon Lajos Te csak egy ígéretet nem tartottál be, azt, hogy e hét végén találkozunk
Gánton, a Spartacus nagy nemzetközi versenyén. Jó lett volna a vértesi szélben
továbbgondolni terveinket, jó lett volna, ha kínáltál volna friss naszályi kenyérrel,
egy pohár boldogasszonypusztai vörössel. Majd máskor, majd később... Mert ha
van túlvilág, és van, akkor van ott sport, akkor van ott tájfutás és akkor Simon
Lajos ott nem nyugszik, akkor ott lesz élet. De addig is míg kézbe vesszük mi
is az ottani térképet, ígérem, hogy nemcsak emlék leszel, hanem amit negyedévszázad
alatt alkottál, azt folytatjuk, ameddig csak sport, ameddig csak tájfutás létezik.
Ezt ígérem az Almásfüzitői SC, a Komárom-Esztergom Megyei Sportigazgatóság,
a megyei és a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség és minden barátod nevében.
(Az Almásfüzitő-felsői temetőben november 2-án, Skerletz Iván által elmondott
búcsúszavak.)
Tájfutás, 1992/6-8
Október 30.-án, életének 58. évében, súlyos betegség következtében elhunyt Simon Lajos, a Komárom megyei Tájfutó Szövetség elnöke,
az Almásfüzitői Timföld SC Tájfutó Szakosztályának vezetője. A mindenki által tisztelt, sokoldalú sportember szűkebb hazájában,
Almásfüzitőn kezdte sportpálya-futását, a Timföld SC sportolója volt, majd később az egyesület tájfutó szakosztályának vezetője lett
és az is maradt haláláig. Megalakulásától kezdve elnöke a megyei tájfutó szövetségnek. Edzőként elsőosztályú és aranyjelvényes versenyzők
nőttek fel keze alatt. Mint országos versenybíró megszámlálhatatlan versenyt rendezett, köztük több nemzetközi- és országos bajnoki viadalt.
Lelkesen szervezett, mindent elvállalt, ahol tenni tudott valamit közös ügyünk érdekében. Most elbúcsúzunk Tőled, de mindig emlékezetünkben
maradsz és ha majd elmegyünk jólszervezett vértesi versenyekre, az már nem olyan lesz mint régen.
S.A.
Tájoló, 1992/10