(1934-2021)
Marika Veér-Barnett Schweitzer
Régi sporttársunk, aki kérte, hogy Marinak szólítsuk, április 6-án massachusetts-i otthonában közel egy évi
szenvedés után elhunyt.
Az utolsó percekben mindkét fia ott volt ágya mellett.
Pár héttel korábban, amikor már tudatában volt, hogy elvesztette csatáját a rákkal szemben, azt mondta 87
év után, hogy teljes életet élt. "Senki sem mondhatja, hogy nem éltem túl a történelmet" idézte fel fia
édesanyja szavait. Utalva ezzel családja nagy részének elpusztítására és 1956-os menekülésére.
Marika tájékozódó pályafutásáról a mellékletben van rövid összefoglaló. Verseny relikviái a
Lazarus honlapon láthatók:
http://lazarus.elte.hu/tajfutas/magyar/jelveny/schweitzer/schweitzer.htm
Bozán György
Kiváló sportoló jubileuma
Schweitzer Mari 65 évvel ezelőtt nyerte el a Kiváló sportoló címet. Nőként ő volt az első és sokáig az egyetlen sportágunkban. Az 1952-es év nemcsak számára emlékezetes, hanem sportágunk történetének is jelentős mérföldköve. A természetjárás, amelynek szervezeti keretei között erősödött meg a tájékozódási versenyzés, ebben az évben került véglegesen a versenysportok körébe: a sportbeli címeket, osztályokat, korcsoportokat szabályozó egységes sportminősítés bevezetése nyomán. A Magyar Természetbarát Szövetség nem késlekedett az OTSB utasításait adaptálni, amelynek kötelező eleme volt, hogy minden minősítési osztályhoz szükséges az MHK testnevelési rendszer megfelelő próbájának teljesítése is.
Mari a szokatlanul nehéz követelményeket és szigorú fegyelmet megkívánó, frissen alakult Vörösmarty cserkészcsapat tagja lett 1947 tavaszán, olyan fiatalokkal együtt, akiket korábban nem láttak szívesen a cserkészetben. Már az első túrákon gyorsan megtanulta, hogyan kell panasz nélkül, egyenletes iramban, kitartóan menetelni hegyre fel és völgybe le. Aztán ahogy az „osztályharc fokozódott”, 1948 őszén megszüntették a cserkészetet.
A Budapesti Vörös Meteor szakosztálya viszont tárt karokkal fogadta be csapatukat. Ez a sportegyesület 1950-ben alakult meg az MTE, a KAOSz és a Természetbarátok Turista Egyesületének tagságából. A TTE-sek aktivitása jóval túlnyúlt a sportkör keretein. Itt volt túravezető Székely Miklós az MTSz későbbi főtitkára, valamint versenybírók és több más MTSz elnökségi tag is. A Vörösmarty cserkészek volt vezetője, Vidor Tamás az 1951-ben létrejött Budapesti Természetjáró Társadalmi Sportszövetség Ifjúsági Bizottságát irányította.
Marit elragadta a pezsgő turista élet és gyorsan beilleszkedett a terepversenyzésbe. Az akkori szabályok szerint a csapatokban nőknek is helye volt. Ott volt mindenütt a férfiakkal egy sorban, sőt egy fél lépéssel még előttük is. A Kiváló sportoló címhez szükséges teljesítmény már megvolt, de hiányzott az MHK próba legfelső fokozata. Szerencsére testnevelőjétől kapott ehhez segítséget, aki minden reggel egy órát foglakozott vele tanítás előtt, hogy az előírt atlétikai szinteket teljesíteni tudja. A tanárnő tudta, hogy itt valójában a továbbtanulás a cél, a sport csak eszköz. Az úszás jól ment.
Otthon nem is tudták, hogy mire készül. Az életben maradt családtagokat eléggé lenullázta a kommunista rendszer. Rákban szenvedő édesapja valaha részvénytársasági igazgató volt. Ilyen származással nem lehetett az Orvostudományi Egyetemre bekerülni. De talán kiváló sportolóként igen! Ez volt Marika minden álma és reménye.
Az érettségiző lányból kiváló sportoló lett, de orvos nem lehetett. Felvételi kérelmét a budapesti jogi karra továbbították. „Jogtalan országban jogot nem tanulok!” morogta fogai között, amikor visszakérte iratait. A Posta kegyesebb volt, a kiváló sportoló kérelmére már adtak telefonvonalat, amire apja állapota miatt nagy szüksége volt a családnak. Talán nem meglepő, hogy 1956 decemberében búcsút mondott a Népköztársaságnak. Hátizsákjában ott volt a terepversenyekre vitt „cucc”, kockás papírok, iránytű, körzők, vonalzók, hogy áttaláljon a határon. Ezt mind megvan most is. Mindent megőrzött!
Marika Veér-Barnett családjával ma Massachusetts-ben él. A nappali falát ma is a bekeretezett Kiváló sportoló igazolvány díszíti. Jelvényeit és érmeit már visszaküldte az óhazába, ahol a Lazarus honlapon megtekinthetők. (http://lazarus.elte.hu/tajfutas/magyar/jelveny/schweitzer/schweitzer.htm)
Idén is ellátogattak Európába, Innsbruckban megmászta a város felett magasodó 2335 m-es Hafelekarspitzét. Ez 83 éves korban kivételes teljesítmény. „Te egy Kiváló sportoló vagy!” mondogatta magában, amint ment kissé sántikálva, de még mindig bot nélkül.
Hát igen, a korabeli szabályzat szerint is a Kiváló sportoló cím örökös.