(1974-1999)
Másfél évtizede annak, hogy az egyik Mátraszőlősön tartott edzésen a régi tanítványaim közé egy halk szavú általános iskolás fiú ékelődött.
Testnevelő tanára, Nagy Miklósné Eszti, külön felhívta a figyelmem a fiú atlétikus felépítésére, de arra is, hogy Kronvald Tamást lehetetlen befogni a rendszeres edzésmunkára. Nekem olyannyira sikerült, hogy válogatott élsportoló és világbajnoki bronzérmes lett a sportági berkekben csak Krokónak nevezett fiatalemberből.
Aranyjelvényes ifjúsági sportolói minősítése mellett az országos serdülő tájfutó ranglista kilencedik helyéről az ifjúsági hatodik, majd a harmadik helyére küzdötte fel magát. Junioroknál hazánkban ettől is jobb helyen, a másodikon tartották nyilván. Később a felnőttek között I. osztályú minősítést ért el. 1992 és 1996 között országos tájfutó egyéni bajnoki címei, dobogós helyezései, rangsoroló versenyek győzelmei mellett 1993-95-ben a magyar junior válogatott keret tagja volt.
Két év alatt pásztói színeket is képviselve három világbajnokságon állt rajthoz. Az olaszországi junior vb-n még rutintalan volt, de egy évvel később a lengyelországi Sopot környékén lebonyolított tájfutó világbajnokságon a Kronvald Tamás-Lévai Ferenc-Domonyik Gábor összetételű magyar váltó bronzéremmel térhetett haza. Katonaideje alatt válogatottként rajthoz állt az "egyenruhások" krakkói világbajnokságán is.
A németországi Heyda környékén rendezett és a világ leghosszabb tájfutó viadalának tartott 24 órás versenyén nagyban elősegítette a magyar csapat (Viniczai F.-Magyar Zs.-Stein B.-Hornyák M.-Lubinszki M.) győzelmét. Az 1994-es évben nyújtott kiugró sportteljesítményéért az OTSH elnökétől megkapta a Kiváló Ifjúsági Sportoló címet.
Ezidőtájt Kronvald Tamás szűkebb hazájában, Nógrád megyében is joggal várhatta, hogy éves teljesítménye alapján ő lesz a megye legjobb sportolója, de ki tudni miért, a helyi sportvezetők átnéztek az eredménye felett.
Ez igencsak bántotta. Órákat kellett vele lelkiznem, bátorítanom a további munkára, de vesztettem.
Kronvald Tamást már nem lehetett visszatartani. Barátnőjére hivatkozva Szegedre, a magyar tájfutók egyik fellegvárába költözött, miközben átcsalták az atlétákhoz, hosszútávfutónak. Az alföldi város egyik múzeumában dolgozott. Nagyon jól jött számára az, hogy korábban megismertettem vele a tájfutó térképek helyesbítésének a csínját-bínját. Egyre jobban eltávolodott a tájfutó versenyek világától. Zárkózott lett.
Akkoriban csak családjával, barátnőjével, a teljesítménytúrázó Fedelin Tiborral és velem tartotta a kapcsolatot.
Reméltem, szeptember elején is meglátogat, hisz 25. születésnapját éppen most kell ünnepelnie, miközben hétvégén ott lesz a rónabányai ranglistaversenyen a Petőfi Kupán.
Nehéz elhinni, de Krokó már soha nem fog engem meglátogatni, és nem indul több tájfutóversenyen, mert szörnyű tragédia érte. A naptárban 1999. augusztus 28-át írtak, amikor Tamás, hogy az egyébként tolmács barátnője olaszországi távolléte miatt múlassa az időt, Szegeden egy Tisza melletti holtághoz túrázott. Letelepedett, és megmártózott az örvénytől sem mentes vízben. Bár ne tette volna! Odaveszett. Mindig is probléma volt az úszástudományával.
A helyiek a vízparton hagyott ruhája után a hatóságokkal együtt keresni kezdték, de csak két nappal később, egy vízparti fa ágánál leltek rá az akkor már élettelen tetemre.
Kronvald Tamás tájfutót 1999. szeptember 9-én 15 órakor Mátraszőlősön helyezték örök nyugalomra.
Zentai József
Tájfutás, 1999/6
