Világbajnoki bronzérmes tájfutó, nemzetközi versenybíró.
2022. február 20-án, életének 72. évében, türelemmel viselt hosszú betegség után elhunyt Hegedüs András, az 1972-ben világbajnoki bronzérmet szerzett magyar váltó befutó embere, sokszoros válogatott tájfutó, nemzetközi versenybíró.
12 éves korában kezdett a BEAC-ban tájfutni és hamar berobbant az élmezőnybe: 14 évesen egy kivételével valamennyi versenyét megnyerte a serdülők között, 15 évesen az ifjúsági kategóriában győzött többször és már a felnőttek között is elindult, 16 évesen pedig ifjúsági bajnok lett és a sportág történetében elsőként serdülőként felnőtt első osztályú versenyző.
17 évesen került be a felnőtt válogatott keretbe és három alkalommal képviselte hazánkat világbajnokságon: 1970, 1972, 1974. Tagja volt az 1972-ben bronzérmet szerzett férfi váltónak, ezzel részese az egyetlen magyar férfi világbajnoki éremnek a sportág történetében; egyéniben egy 24. hely a legjobb eredménye. 1973-ban megnyerte mindkét akkori bajnokságot (nappali és éjszakai) és ő lett az Év Tájfutója is. 1976-ban, miután a férfi csapatot nem engedték elindulni a VB-n, lemondott a válogatottságról.
Élsportolói karrierje után versenybíróként tevékenykedett, nemzetközi versenybírói minősítést szerzett. Számos világversenyen nemzetközi ellenőrző bíróként, a magyar rendezésűeken (Junior VB 2001, Felnőtt EB 2002, Felnőtt VB 2009) pedig hazai ellenőrző bíróként működött közre. Az IOF Foot-O bizottságának hosszú ideig tagja volt.
1996 és 2008 között az MTFSz Naptárbizottságát vezette. Az MTFSz 1999-ben SILVA díjjal, 1998-ban és 2008-ban Ripszám Henrik emlékéremmel, 2019-ben Skerlezt Iván-díjjal ismerte el tevékenységét és bekerült a Szövetség alapításának 50. évfordulóján az MTFSz 50 évének 50 meghatározó személyisége közé.