Poldi, Danovszky Mária. 1996 június 18-án, 52 évesen, hosszú betegség után elhunyt.
Budapesten született 1944. február 3-án. Meleg családi légkörben nőtt fel.
Énekelt a Rádió Gyermekkórusában. Szüleivel - akik vitorlázórepülést oktattak - hétvégenként kijárt
a Hármashatár-hegyre, megtanult egyedül repülni. Öccsével, Danovszky Öcsivel nagyon jóban voltak.
Együtt jártak evezni az Építőkbe. Poldi miután ifjúsági válogatott kerettag lett abbahagyta
a versenyszerű kajakozást, mert úgy érezte hogy edzői és társai túlságosan eredményorientáltak lettek.
Később azonban minket gyerekeit nagy szeretettel, lelkesedéssel tanított kajakozni.
Poldi középiskolás korában, a Mechanikai Labor Termeszetjáró Körével kezdte járni az erdőket,
s Danovszky Öcsivel lelkes résztvevői voltak az első tájfutóversenyeknek.
Kitartásával és lelkesedésével segítette a születő magyar tájfutást.
Poldi tagja lett később a Pedagógus SE régi híres női csapatának.
Sok csapat- és váltóbajnokságot nyertek együtt. Poldi egyéni bajnokságon is többször állt dobogón.
Indult a '68-as VB-n Svédországban és több nemzetközi versenyen is eredményesen szerepelt.
Csapattársaival tartott, amikor a Pedagógus egybeolvadt a BSE-vel, illetve amikor a BSE a
Postás SE-hez csatlakozott.
Velünk, családjával és sok közeli barátjával szerettette meg a természetet és a tájfutást.
Felejthetetlen túrákat és sportprogramokat szervezett nekünk.
Aktívan versenyzett és segített a rendezésben, míg egészsége engedte.
Nehéz néhány évet tartogatott számára az élet, de a szeretet és kedvesség sosem hunyt ki belőle.
Szeretettel emlékezünk Rád, Poldi!
Gönczi Róbert, 1996.július 30.
Tájoló, 1996/6