Elhunyt tájfutók

Borosznoki Ferenc
(1947-2013)

Borosznoki

Nővére Márta 1958-ban hozta le a Bp. Spartacus Természetjáró szakosztályába, ahol hamarosan csapattagként, aztán csapatvezetőként a tájékozódási versenyek résztvevője lett.  A '60-as években kezdtek ifi egyéni versenyeket is rendezni, ahol kiváló fizikai adottságai és versenytapasztalatai révén kiemelkedett a mezőnyből, ezért kapta a Rettentő nevet.
1962-ben, 15 és fél évesen biztosan nyerte az országos ifi egyéni bajnokságot Dobogókőn. Ezt követően már inkább felnőttben versenyzett, 1964-től az újonnan alakult Bp. Honvéd Tájékozódási szakosztályában Skerletz Iván, Ribényi Imre, Thiering György, Tóth István társaságában. Még mindig ifiként, de már felnőtt országos I. o. versenyen is tudott győzni.
Gáncs Kálmán így emlékezik rá: 17-18 évesek lehettünk, mikor részt vettünk a Középiskolások Bajnokságán a Népstadionban, 1500 m síkfutásban. Ketten voltunk "idegenek" az atléták között, akik már előre kiosztották a helyezéseket maguknak!
Öltözésnél vette észre Feri, hogy otthon felejtette szögesét! "Nem baj akkor is indulok!"  mondta harcosan. A salakpályán mezítláb lehajrázta az atlétákat és kb. 4:10-es idővel bajnok lett! Rettentő volt a javából!
1964-65 között egy ezüst és két országos bajnoki bronzérmet szerzett a Bp. Honvéd csapatának tagjaként. Jóképű, szálfatermetű megjelenése, barátságos, megnyerő, derűs személyisége révén a mezőny egyik legszimpatikusabb figurája volt. Messze nem érhette el egyéni képességei eredményes kibontakoztatását, úgy 21 évesen  abbahagyta a versenyzést, vidékre költözött.
Valamikori sporttársaival a '70-es években még a Dunavarsányi edzőtáborban találkozhatott, ahol szakácsként dolgozott.
Tájfutó pályafutásának szép emlékeit nem felejthette el, 2012-ben még eljött a Spartacus 60 éves jubileumi összejövetelére. Mi se feledkezzünk meg róla.

Bozán György