Elhunyt tájfutók

Berend Ottó
(1907-1997)

Berend

A közelmúltban adtuk hírül, hogy elhunyt Berend Ottó, a Duna Sport Club alapító tagja és örökös elnöke. Mint írtuk, nevéhez fűződik a harmincas évek közepén a versenyszerű tájékozódási terepgyakorlatok szervezése és lebonyolítása. Az 1925-26-ban lebonyolított első magyarországi versenyeknek, melyeknek Ripszám Henrik volt a kezdeményezője a következő években nem volt folytatása. Csaknem 10 évi szünet után Berend Ottó kezdeményezte a turista tájékozódási versenyek szervezését. Míg Ripszám Henrik Svédországban szerzett tapasztalatai alapján a mai tájfutáshoz hasonló versenyt szervezett, addig a később rendezett versenyek már inkább a turista jelleg megmaradását tűzték ki célul. Ez a kettősség hosszú évtizedekig jelen volt a magyar tájékozódási sportban. Berend Ottó tevékenységéről és szerepéről részletesen ír dr. Kósa Csaba "A tájékozódási sport története" című diplomamunkájában (1966). amelyből most részleteket közlünk.

(SA)

Közép-Európában az új sportág mindenkit megelőzve Magyarországon jelentkezett először, bár célja és eredete egészen más volt, mint az északi államokban. Berend Ottó, aki az első "turista tájékozódási verseny" megrendezését javasolta, ezt a célt így foglalta össze: "..1933-ban hegyi bolyongásaink és főleg elkeveredéseink során először ötlött fel bennem a gondolat, hogy a turistaságnak is van értékmérője, versengési lehetősége. Összehasonlítási alapot lehet teremteni rá, ki tud legjobban eltájékozódni kitűzött célok irányában. Ha különböző sportágakban a zsűri eldöntheti, hogy melyik pályázónak jobb a teljesítménye, vajon miért nem hasonlíthatnánk össze a hegyek vándorainak tudását és felkészültségét."
A gondolatot tett követte. Berend Ottó, Róbert Arthur és Schöffer Andor a Duna Sport Club részére 1934. március 22-én megrendezte az első ."ős" tájékozódási versenyt. A Budakeszi környékén lebonyolított házi versenyen öt csapat vett részt, egyenként öt fővel. A versenyzők nagyon lelkesek voltak, igyekeztek a feladatokat minél gyorsabban végrehajtani. Így ebből a turista jellegűnek szánt versengésből elszánt erdei futás lett. A versenybíróság ettől megijedt, és a "turista jelleg" megóvása érdekében elhatározta, hogy a jövőben maximális és minimális standard időt írnak elő, melyhez képest a késést és sietést egyformán büntetik. Ez az elv szilárdan meggyökeresedett, és hosszú ideig a fejlődés gátja lett.
A verseny mindenkinek nagyon tetszett, és így a Duna SC vezetői elhatározták, hogy a következő évben országos versenyt rendeznek. 1935 januárjában megtették az előkészületeket, elkészítették a verseny kiírását, ami tartalmazta a versenyszabályzatot is. A kiírást megküldték az ország összes turista egyesületének és a környező államok turista szövetségeinek.
A kiírás szerint a Duna SC 1935. április 14-én rendezte meg országos tájékozódási csapatversenyét. A versenyen a Magyar Turista Szövetség minden tagegyesülete részt vehetett öt fős csapataival.
Nevezési díj 3,50 pengő. A "Versenyszabályok" kivonatosan az alábbiakat tartalmazták:
1. Az értékelés hibapontok alapján történik, egyelőre titkos táblázat alapján.
2. A verseny helye titkos.
3. Rajtszám viselése kötelező.
4. Indítás térképátadással.
5. Érkezés idejének a térkép leadása számít.
6. A csapat öt tagjának együtt kell haladni.
7. Idegen segítség igénybevétele tilos.
8. Sietést és késést egyaránt büntetik.
12. A verseny távja 25 kilométer.
A szabályok 9-11. és 13-15. pontja kevésbé lényeges útbaigazításokat ad.

A versenykiírás körül igen éles vita kerekedett. Az első hang az Újság (1935. III. 3.) cikke, amely röviden ír a DSC turistaversenyéről. "A versenykiírás kivonatát közli az Újság, a Magyar Hírlap. a Sporthírlap és Az Est is. Ezzel egyidőben megszólalnak a kételkedők "Amikor imádságos lélekkel jártuk az erdőt, éppen a mindennapi élet versengése, tülekedése. taposása elől kerestünk a Mi Birodalmunkban menedéket. Szeretnénk, ha az erdőbe nem vonulna be a versengés láza (Pesti Napló. 1935. III. 13.)."
"Van ebben a versenyben valami technikailag megoldatlan részlet: az idő, a gyorsaság tényezőjével nem tudnak mit kezdeni az ötlet felvetői." (Pesti Hírlap, 1935. III. 23.)
"Ellene vagyok a mindenféle versengésnek a turistaság keretein belül. A vezetésem alatt álló Magyar Turista Egyesület nem vesz részt ezen a versenyen" - nyilatkozott Cholnoky Jenő egyetemi tanár...
Végül az elkeseredett vitát a Magyar Turista Szövetség 1935. április 1-jén tartott ülése zárta le. Ezen megvitatták a verseny ellen és mellett felhozott érveket. A szövetség tanácsa végül úgy döntött, hogy a verseny a szövetség hivatalos részvétele nélkül megtartható, az elnevezést azonban „tájékozódási terepgyakorlat"-ra kellett módosítani.

Dr. Zsembery Gyula