Versenyszabalyzat

A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség megbízásából készítette: Zsigmond Tibor

a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség versenybizottságának közreműködésével.

Lektorálta: Skerletz Iván

Általános rendelkezések

A versenyszabályzat érvényes a megjelenés napjától, és ezzel együtt az 1995-től érvényes versenyszabályzat és a módosítására hozott döntések érvényüket vesztik. Ezen szabályok kötelezőek minden hazai, minősítő tájfutó versenyen. A Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetség (IOF) versenynaptárában szereplő nemzetközi és nemzetek közötti versenyeket az IOF Nemzetközi tájfutó versenyek szabályai szerint kell megrendezni. A versenyszabályzat módosítására a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség (MTFSZ) alapszabálya szerint lehetséges. A versenyszabályzatban le nem fektetett kérdésekben elsőfokon a versenybíróság elnöke, másodfokon a területi szövetség, felsőfokon az MTFSZ elnöksége dönt. A hozott döntés adott esetben kötelező. Az első- ill. másodfokon hozott döntéseket az MTFSZ elnökségének be kell jelenteni.

1. A sportág meghatározása

A tájfutás olyan sportág, ahol a versenyző térkép és tájoló segítségével előírt sorrendben kell, hogy ellenőrző pontokat érintsen, melyek a térképen jelölve vannak.

Versenyfeladat: a kijelölt pályán a legrövidebb idő alatt végigfutni. A versenyző az ellenőrző pontok között maga választja meg az útvonalát.

2. A versenyek felosztása

2.1. A versenyek fajtái

2.1.1. Minősítő versenyek

A versenyszabályzat betartásával rendezett versenyek, melyeken minden MTFSZ tagegyesület részt vehet. Minősítő verseny március 15. és november 15. között rendezhető, és szerepelnie kell a hivatalos versenynaptárban.

Bajnoki versenyek

A bajnoki rendszer szabályai szerint kerülnek megrendezésre

Kupa és emlékversenyek

A rendezési szándékot az illetékes területi szövetségnek és az MTFSZ-nek kell bejelenteni.

Nemzetközi versenyek

Az IOF hivatalos versenynaptárában szereplő versenyek.

Nyílt nemzetközi versenyek

Nyitottak minden IOF tagország számára, nem csak nemzeti válogatottak szintjén.
Maradéktalanul betartják az IOF Nemzetközi Tájfutó Versenyek Szabályait.
Egy adott versenyen nem kell, hogy minden kategória nyitott legyen.

Zárt nemzetközi versenyek

Részvételi korlátozásokkal lehet rajta résztvenni (nemzetek közötti találkozók, területi versenyek, létszám megkötések).
Maradéktalanul betartják az IOF Nemzetközi Tájfutó Versenyek Szabályait.

2.1.2. Nem minősítő versenyek

A 2.1.1. pontban előírtakat nem teljesítő versenyek,

a versenyszabályzattal ellentétesen rendezett versenyek,

a különböző nemek, vagy kettőtől több korcsoport számára összevont versenyek.

2.2. Versenytípusok napszak szerint

2.2.1. Nappali verseny

Teljes egészében a nappali órákban zajlik. Az első rajt legalább 1 órával követi a napfelkeltét, az utolsó rajt pedig legalább a versenyidővel megelőzi a napnyugtát.

2.2.2. Éjszakai verseny

Teljes egészében sötétségben zajlik. Az első rajt legalább egy órával követi a napnyugtát, az utolsó rajt pedig legalább a versenyidővel megelőzi a napkeltét.

2.2.3. Vegyesnapszakú verseny

Kombinálja a két versenyt, az előző két pont egyikét sem teljesíti maradéktalanul.

2.3. A versenyek fordulói

2.3.1. Egyfordulós verseny

A végeredményt egyetlen verseny eredménye alapján hirdetik.

2.3.2. Többfordulós verseny

A végeredményt kettő vagy több forduló eredményének összeadásával hirdetik,

egyéni verseny fordulóit csak azonos napszakban lehet lebonyolítani,

többfordulós versenyek egyes fordulói alapján lehet napi eredményt hirdetni.

2.4. Versenyformák

2.4.1. Egyéni verseny

A versenyző egyénileg oldja meg a feladatát és az egyéni teljesítményét értékelik.

2.4.2. Váltóverseny

A váltó tagjai a váltószakaszokat időben egymás után egyénileg teljesítik. A váltószakaszok pályáinak különbözniük kell. A váltó egy tagja csak egyetlen váltószakaszt futhat. A váltóversenyen legalább három váltószakasznak kell lennie. Minden váltónak minden pályaszakaszt teljesítenie kell, csak hiánytalan váltó indulhat.

2.4.3. Egyéni csapatverseny

Minden futó azonos pályán versenyez, feladatát egyénileg oldja meg, de csapatban és egyénileg is értékelik. A csapatlétszámot a kiírás határozza meg. Minden egyesület tetszőleges számú versenyzőt nevezhet.

A csapateredményt az egyesület sorrendben legjobb egyéni eredményt elért futóinak összesített eredménye adja.

2.4.4. Csapatverseny

A csapatlétszámot a kiírás határozza meg. A feladatot a csapat tagjai közösen oldják meg. Nem minősítő verseny.

2.5. Minősítő versenyek rendezési feltételei

2.5.1. A Versenyszabályzat megtartása

Szabályzattól eltérően minősítő versenyt rendezni nem lehet, az előírásokat a versenybíróság és valamennyi résztvevő köteles megtartani.

2.5.2. A verseny időpontja

A verseny a 2.1.1. pontban meghatározott időszakban és a 2.2. pont szerint meghatározott napszakban lehet.

2.5.3. A versenynaptárban való szereplés

A nemzetközi versenynek az IOF és az MTFSZ versenynaptárában kell szerepelni,
az E és A fokozatú versenyeknek az MTFSZ versenynaptárában kell szerepelni,
a B és C fokozatú versenyeknek a területileg illetékes szövetség versenynaptárában kell szerepelni.

2.5.4. A versenyrendezési szándék bejelentése

Új verseny rendezési szándékát a tárgyévet megelőző év november 1-ig kell bejelenteni az MTFSZ-nek vagy a területi szövetségnek.

A megyei szövetségnek (amelynek területén fekszik a verseny terepe, vagy a terep nagyobbik része) a tervezett terepet be kell jelenteni a versenyt megelőzően 6 hónappal, hogy a versenyterepek koordinálása megoldható legyen.

Éjszakai versenyek mindig bejelentés-kötelesek az erdőgazdaság és a vadásztársaságok felé, valamint a területileg illetékes szövetség felé.

2.5.5. A versenytérkép

Rendelkezzen a megkülönböztető jellel (jelenleg K szám).

Feleljen meg az érvényes jelkulcs előírásainak.

2.5.6 Terepegyeztetés, terepengedélyeztetés

A verseny által érintett területek tulajdonosaival, a területen gazdálkodóval a területhasználatot egyeztetni kell.

A versenyre ha az természetvédelmi területet érint, vagy azon kerül megrendezésre a nemzeti park vagy a tájvédelmi körzet hatósági engedélyét kell beszerezni.

A megyei szövetséggel, amelynek a területén fekszik a verseny terepe, vagy a terep nagyobbik része egyeztetni kell.

Védett természetvédelmi területen rendezendő versenyekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

3. A versenyek résztvevői

Kötelesek a versenyszabályzatot, a természet- és környezetvédelem szabályait és az egyéb előírásokat megtartani. Ezek nem ismerése nem mentesít a következményektől.

3.1. A versenyző

3.1.1. A versenyző jogosult:

szakosztálya útján nevezni a versenyre;

minősítésének megfelelő kategóriában indulni,

életkorának megfelelő kategóriában indulni,

óvni, illetve az óvás elutasítása esetén fellebbezni,

a bajnoki rendszernek és a bajnokság kiírásának megfelelő bajnoki számban indulni.

3.1.2. A versenyző köteles

sportszerűen versenyezni,

a versenyen való jelentkezéstől a verseny befejezéséig a versenybíróság utasításait betartani;

sportszerű, a közízlést nem sértő öltözékben versenyezni,

a rendezőség által adott rajtszámot jól láthatóan viselni.

3.1.3. Indulási feltételek

A versenyző:

annak a klubnak a színeiben indulhat, ahol érvényes rajtengedéllyel rendelkezik;

érvényes sportorvosi engedéllyel rendelkezik, melyet az írásban elküldött nevezés aláírása igazol. A rendező kérheti a sportorvosi engedélyt, de azt előre írásban közölni kell a nevezettekkel;

váltóversenyen minősítési megkötés nélkül, egyesületi és vegyes váltóban indulhat;

időben elküldött, hiánytalanul kitöltött, valós adatokat tartalmazó nevezési lappal nevezzen;

az életkorának megfelelő korcsoportban indulhat (7.1.1., 7.1.3., 7.1.4.)

kupa és emlékverseny egyéni versenyében a minősítésének megfelelő fokozatban indulhat:

I. osztályú versenyző E, A fokozatban,

II. osztályú versenyző E, A, B fokozatban,

III. osztályú versenyző A, B, C fokozatban,

aranyjelvényes versenyző E, A, B fokozatban,

ezüstjelvényes versenyző A, B, C fokozatban,

bronzjelvényes versenyző A, B, C fokozatban,

rajtengedélyes versenyző B, C fokozatban.

Amennyiben minősítésének és életkorának megfelelő fokozat nem került kiírásra, vagy a kevés nevező miatt összevonás történt, úgy magasabb fokozatban indulhat.

A középkorú és időskorú versenyzők minősítési megkötés nélkül indulhatnak középkorú és időskorú kategóriákban.

3.2. Tartalék versenyző

A rajt időpontjáig állítható be a csapatba, váltóba a váltásig. A tartalékok száma megszabható. A tartalékok neveit, adatait, beállítási sorrendjét írásban az első rajtig meg kell adni. Egy versenyző csak egy csapatban, váltóban adható meg tartaléknak. A rajt időpontjáig a versenyzőkkel azonos jogok illetik meg, utána a kísérőkkel azonos elbírálás alá esik.

3.3. A csapatvezető és az edző

Lehet azonos, de különböző személy is, mindkettőt azonos jogok illetve lehetőségek illetik meg. A csapatvezető az egyesület részéről a versenyzők képviseletével megbízott személy, az egyesület és a rendezők között tartja a kapcsolatot. A versenyzővel a rajtkordonba való belépésig, valamint a célbaérkezése után tarthatja a kapcsolatot.

3.4. A kísérők és a nézők

Kötelesek a versenybíróság utasításait betartani, a verseny időtartama alatt csak a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A versenyben lévő futókkal nem lehetnek olyan kapcsolatban, mely az eredményt befolyásolja.

3.5. TV, rádió, fényképészek, filmesek, sajtó

A versenybíróság elnöke által kijelölt személy tarthatja velük a kapcsolatot. A versenypályára csak az ellenőrzőbíróval vagy az általa kijelölt személlyel mehetnek ki, a terepen a versenyt nem zavarhatják, az egyenlő feltételeket nem befolyásolhatják.

4. Jelentkezés versenyrendezésre

4.1. Nemzetközi verseny

Nemzetközi verseny rendezési szándékát a tárgyévet megelőző év április 1-ig kell jelezni a nemzeti szövetségen keresztül és felelősségére.

4.2. E, A fokozatú verseny

Az E, A fokozatú versenyek rendezési szándékát az MTFSZ-nél kell jelezni a tárgyévet megelőző év szeptember 1-ig.

4.3. B, C fokozatú versenyek

A B, C fokozatú versenyek rendezési szándékát a területileg illetékes szövetségnél kell jelezni a tárgyévet megelőző év november 1-ig.

5. A versenyrendezők

5.1. A versenybíróság

5.1.1. A versenybíróság elnöke

Az a személy, akit erre a feladatra a verseny rendező szerve felkér, illetve kijelöl:

A versenybíróság elnökének versenybírói végzettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha van helyettese;

kiválasztja és felkéri a versenybíróság többi tagját;

összehangolja a versenybíróság tagjainak a munkáját, valamint a versenybíróság és az ellenőrző bíró(k), természetvédelmi ellenőrző bíró, szövetségi ellenőr közti kapcsolatot;

felel a versenykiírás, versenyértesítő, tájékoztató elkészítéséért, az azokban foglaltak helyességéért, szabályszerűségéért, azok betartásáért;

felel a versennyel kapcsolatos természet- és környezetvédelemért;

lebonyolítási tervet készít, amit maradéktalanul betartat;

felel a területtulajdonos (felhasználó), az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyének beszerzéséért és az azokban foglaltak maradéktalan betartásáért;

megszervezi a versenyzők fogadását, jelentkeztetését és gondoskodik a verseny megnyitásáról;

felel az eredmény időbeni kihirdetéséért, a jegyzőkönyv megküldéséért;

dönt a versenyen felmerült és a versenyszabályzatban nem szabályozott kérdésekben, azt rögzíti a versenyjelentésben;

értékeli a versenyt, észrevételeit megteszi a versenyjelentésben;

a versenyen előfordult bármilyen versenyszabályzattal ellentétes dolgot, szabálysértést, óvást vagy egyéb közölnivalót 14 napon belül jelenti az őt megbízó szervezetnek;

joga van előre nem látott és a verseny lebonyolítását akadályozó időjárási vagy a versenyzőket veszélyeztető bármilyen körülmény esetén a verseny berekeszteni vagy az ellenőrző bíróval egyetértésben a pályákat, versenyidőket módosítani. A változást köteles azonnal hivatalosan közölni a verseny résztvevőivel.

5.1.2. A versenybíróság elnökének helyettese(i)

A versenybíróság elnöke kéri fel, versenybírói végzettséggel kell rendelkeznie;

biztosítja a verseny egyéb rendezői személyzetét, felel a szakszerű eligazításukért és működésükért;

felel a versenyen kívüli gyalogmenetek hosszáért, szalagozásáért;

ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek elvégzésével a versenybíróság elnöke megbíza;

távollétében helyettesíti az elnököt;

a versenyközpontban, a rajtban, a célban köteles biztosítani a szükséges felszereléseket a természet megóvása érdekében.

5.1.3. A pályakitűző(k)

Versenybírói végzettséggel kell rendelkeznie;

felelős az ellenőrző pontok, a rajt, a cél helyének pontos kitűzéséért, az általa kitűzött pályák szabályosságáért, beleértve a természet szükséges védelmét a pályák vonalvezetésének kialakításakor;

egy pályáért egy pályakitűző felel;

felel az ellenőrző pontok időbeni kihelyezéséért, az ellenőrző pontok verseny utáni teljes bontásáért;

felel a berajzolt versenytérképek vagy utasítástérképek helyességéért;

felel a pontmegnevezések szabályszerűségéért;

amennyiben a versenyen nincs természetvédelmi ellenőrző bíró, úgy annak feladatkörét is betölti;

köteles a területfelhasználási engedélyben meghatározottakat maradéktalanul betartani.

5.1.4. A versenytitkár

Lehetőleg rendelkezzen versenybírói végzettséggel;

biztosítja a versenyfelszerelést, a nyomtatványokat, felel azok szabályszerűségéért és használhatóságáért;

összegyűjti a nevezést és elvégzi a sorsolást;

elkészíti a kiírást, az értesítőt, a tájékoztatót, az eredményértesítőt;

postázza a kiírást, a versenyértesítőt, az eredményértesítőt;

biztosítja a szálláshelyeket, az öltözőhelyeket, a tisztálkodási lehetőségeket;

gondoskodik a szükséges személy és teherszállító eszközökről, egészségügyi szolgálatról;

fogadja a jelentkező versenyzőket;

a versenyzők létszámától függően egyes részfeladatok ellátására felelősöket kérhet fel.

5.1.5. A rajtbíró(k), az indítóbíró(k)

Legalább egy főnek versenybírói végzettséggel kell rendelkeznie;

felel a rajthely időben történő felépítéséért, annak szakszerűségéért;

felel a rajtlista, a térképek, a kategória feliratok, lapozó óra szabályos elhelyezéséért;

felel azért, hogy a versenyzők időben tájékoztatva legyenek a rajtidőről, továbbá a versenyzők időben történő szabályos indításáért;

felel a célszemélyzet tájékoztatásáért a rajt megtörténtéről;

nyilvántartást kell vezetniük az elindult versenyzőkről, a létszámról, erről a célt tájékoztatniuk kell;

a rajtoltatás befejezése után a rajtot, és az oda vezető szalagozást le kell bontani.

5.1.6. A célbíró(k)

Legalább egy főnek versenybírói végzettséggel kell rendelkeznie;

felel a cél időbe történő felépítéséért, az ott szükséges technikai eszközök biztosításáért;

felel a versenyzők befutási idejének helyes megállapításáért és rögzítéséért;

felel a helyes eredmény megállapításáért, valamint az eredmények folyamatos közléséért;

előkészíti az eredménylistát az eredményhirdetéshez;

a verseny befejezése után felel a cél lebontásáért.

5.2. Egyéb rendezők

5.2.1. Versenyorvos, egészségügyi szakszolgálat

A verseny egész ideje alatt a célban kell tartózkodnia.

5.2.2. Egyéb rendezők (versenybírói minősítéssel nem kell rendelkezniük)

Pontőr, szervezőtitkár, számítógép kezelő(k), technikai felelős, szállás felelős(ök), gazdasági ügyintéző, protokoll felelős, szabadidős program felelős, sajtó, rádió, TV összekötő, parkírozás, útvonalbiztosításért felelős, stb.

5.2.3. Ellenőrző bíró(k)

Az ellenőrző bírónak versenybírói minősítéssel kell rendelkeznie;

nemzetközi versenyekre, országos bajnokságokra, MTFSZ rendezvényekre az MTFSZ versenybizottsága kér fel ellenőrző bírót;

egyéb versenyekre a területileg illetékes szövetség kér fel ellenőrző bírót;

ellenőrzi a versenybíróság, a rendezők, egyéb közreműködők munkáját, a versenyrendezés teljes szakaszában ügyel a versenyszabályzat maradéktalan betartására;

dönt vitás ügyekben és óvás esetén;

ellenőrzi a versenypálya szabályosságát, fizikai és technikai nehézségi fokát, az ellenőrző pontok, a rajt, a cél bemérésének pontosságát, a versenyzőtérképek, utasítástérképek, pontmegnevezések helyességét, a váltókombinációkat;

a versenyszabályzat megsértése esetén kötelezi a versenybíróságot a hiba kijavítására;

javaslatot tehet a verseny bármelyik fázisában az előkészítés, a lebonyolítás módosítására (adminisztráció, pont, pálya, rendezők száma ,stb.);

ellenőrzi az eredmény helyességét az eredményhirdetés előtt;

köteles ellenőrizni a részvételi költségek jogosságát;

bejelentés esetén ha a szabálysértés beigazolódik kötelessége óvás nélkül is eljárni;

ellenőrzi a természet és a környezet védelmére tett intézkedéseket;

ellenőrzi a szükséges engedélyek meglétét és gondoskodik az abban foglaltak betartásáról;

ellenőrzi a stekkek dátummal való ellátását és a verseny utáni teljes bontást;

ellenőrzi a higiéniás feltételek biztosítását, a rajt , a cél, a versenyközpont területén az igénybevétel előtti állapotok helyreállítását;

az ellenőrző bírói jelentésben természetvédelmi szempontból is értékeli a versenyt, szükség esetén eljárást kezdeményez a szabálysértőkkel szemben;

észrevételeit az ellenőrző bírói jelentésben rögzíti;

többnapos versenyen a befejezett versenyek után az eredmény kihirdethetőségéről még aznap nyilatkozatot kell adnia a versenybíróság elnökének;

amennyiben a versenyen óvást, bármilyen szabálysértést vagy akármilyen szabályzatba nem ütköző hibát tapasztalt, köteles az őt megbízó szervnek azt 14 napon belül írásban bejelenteni;

ha az ellenőrző bíró a versenyen nem jelenik meg, a versenybíróság elnöke a versenyen megjelent, versenybírói végzettséggel rendelkezők közül kér fel egy személyt az ellenőrző bíró helyettesítésére döntőbírónak. A döntőbíró jogai és kötelességei a verseny folyamán azonosak az ellenőrző bíróéval.

5.2.5. A szövetségi ellenőr

Csak versenybírói minősítéssel rendelkező személy lehet;

működését a Szövetségi ellenőri szabályzat határozza meg.

5.2.6. A természetvédelmi ellenőrző bíró (TEB)

Csak versenybírói végzettséggel rendelkező személy lehet;
működését a Természetvédelmi ellenőrző bírói szabályzat határozza meg;
a rendezőségnek a várhatóan 400 főt meghaladó létszám, illetve fokozottan védet terület vagy nemzeti park esetén TEB jelenlétéről kel gondoskodnia.

6. A versenykiírás

6.1. Nemzetközi verseny

Nemzetközi versenyek kiírását legalább 2 hónappal a verseny előtt el kell küldeni minden IOF tagszövetségnek legalább angolul.

Csak az MTFSZ által jóváhagyott versenykiírás küldhető el.

6.2. Kupa és emlékversenyek

Kupa és emlékverseny kiírását legalább 6 héttel a verseny előtt kell elküldeni.

6.3. A kiírás tartalma:

a verseny pontos megnevezése;

a verseny pontos időpontja és helye;

a verseny meghatározása (fajta, forma, típus, forduló, kategóriák);

a rendező szerv neve, címe, telefon- illetve faxszáma;

az elnök, pályakitűző, ellenőrző bíró neve;

nevezési cím, határidő, a nevezési lapon igényelt adatok;

a sorsolás módja, helye;

költségek ( részvételi költség, nevezési díj, szállás, szállítás díj), fizetési mód;

a szállás- és a szállítási lehetőségek;

a verseny díjazása;

öltözködési lehetőségek;

terepleírás, az esetleges edzéslehetőségek;

a térkép méretaránya, alapszintköze;

az első rajt ideje;

az utazási célállomás.

7. Kategóriák

7.1. Kor és nem szerint

7.1.1. Kor szerinti jelölések

A 20 évnél fiatalabb versenyzők annak az évnek a végéig tartoznak az adott korcsoportba, amelyben az adott kor elérik. A 21 éves és idősebb versenyzők annak a naptári évnek az elejétől tartoznak az adott korcsoportba, amelyben az adott kort elérik.

7.1.2. Nem szerinti jelölések

Férfi: F nemzetközi versenyen H vagy M használandó.

Női: N nemzetközi versenyen D vagy W használandó.

7.1.3. Korcsoportok

Férfiak Nők Megnevezés

10 10 kisgyermek

12 12 gyermek

14 14 újonc

16 16 serdülő

18 18 ifjúsági

20 20 junior

21 21 felnőtt

35 35 középkorú

40 40 középkorú

45 45 középkorú

50 50 középkorú

55 55 középkorú

60 60 időskorú

65 65 időskorú

70 70 időskorú

75 75 időskorú

80 80 időskorú

85 85 időskorú

7.1.4. Egyéb megkötések

Szeniorok (középkorú és időskorú) fiatalabb kategóriákban indulhatnak (21-ig);

a 20 évnél fiatalabb versenyzők egy kategóriával feljebb indulhatnak;

egy versenyző egy versenyen csak egy kategóriába nevezhet és indulhat;

mindenki csak a nemének megfelelő kategóriában indulhat.

7.2. A verseny fokozata pályahossz és létszám szerint

7.2.1. Fokozat szerint

A fokozatokat a pályák technikai és fizikai nehézségére utalnak. Betűjele: E,A,B,C;

a verseny fokozatát a legmagasabb megrendezett fokozatú pálya határozza meg.

7.2.2. Hossz szerint

A pályák hossza szerint megkülönböztetünk:

hosszú távú pályát;
klasszikus távú pályát;
rövid távú pályát.

7.2.3. Létszám szerint

Sok nevező esetén azonos szintű. párhuzamos kategóriák rendezhetők. Jelölése számozással történik, pl.: F21A-1, F21A-2.

8. Nevezés

A nevezés csak írásban történhet a kiírásban megadott határidőig;

ha egy külföldi egyesület elküldi a nevezését, akkor a magyar rendezőség feltételezi, hogy a versenyzők rajtengedélye hazai szabályaik szerint rendben van.

8.1. Megadandó adatok

A szükséges adatokat a kiírás határozza meg: általában név, rajtengedély száma, rangsorhely, minősítés, kategória, klub hárombetűs rövidítése.

8.2. A nevezések elfogadása

A versenybíróság köteles elfogadni az időben érkezett szabályszerű nevezéseket;

a későn érkezett nevezések elfogadásáról a versenybíróság elnöke dönt.

8.3. A költségek

A költségek kifizetése az elfogadott nevezések, és az igényelt szolgáltatásoknak megfelelően, a kiírásban meghatározott módon történik.

9. A sorsolás

A sorsolás helyét és idejét a kiírás határozza meg.

9.1. Egyéni verseny

A sorsolást kategóriánként, véletlenszerűen történik;

azonos klubbeliek, azonos pályán nem indulhatnak egymás után. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a nevező létszám olyan kicsi;

ha több kategória fut azonos pályát (kerülendő), akkor időben el kell választani őket, s az erősebb kategória indul elöl;

egy adott kategóriában a rajtidő különbség, rajtidőköz állandó legyen, legalább 1 perc;

többnapos versenyen a versenyzők átlagos rajtideje hasonló legyen.

9.2. Egyéni csapatverseny

Megegyezik a 9.1. pontban leírtakkal.

9.3. Csapatbajnokság

A bajnoki rendszer szerint meghatározott módon.

9.4. Váltóverseny

Egyéni rajt esetén megegyezik a 9.1. pontban leírtakkal;

egyenes váltóversenynél sorsolás nincs, a versenybíróság elosztja a rajtszámokat;

kombinációs váltóversenynél a versenybíróság a rajtszámokat kisorsolja, ezzel tulajdonképpen a kombinációk teljesítési sorrendjét sorsolja ki. A kombinációt a verseny végéig titokban kell tartani, utána viszont közölni kell.

9.5. A rajtlista

A sorsolás eredményét, a rajtlistát a versenyértesítőben vagy a tájékoztatóval együtt közzé kell tenni.

10. A versenyértesítő, tájékoztató

10.1. A versenyértesítő

A versenyre benevezettek számára az értesítőt legkésőbb 8 nappal a verseny napja előtt postára kell adni.

Tartalmaznia kell:

a találkozás helyét és idejét (részletesen a megközelítés lehetőségeit);

a sorsoláson kapott rajtidőt, rajtszámot;

az eredményhirdetés idejét és helyét;

a versenypályák hosszát, szintkülönbségét;

a térképpel kapcsolatos tudnivalókat: méretarány, alapszintköz, mérete, különleges térképjelek, helyesbítés kelte, fóliával kapcsolatos tudnivalókat;

frissítő leadásának helyét és idejét;

helyszíni nevezés lehetőségét, az esetleges pótdíj összegét;

az esetleges egyéb tudnivalókat: ajánlott felszerelés, étkezés, parkolási lehetőség, stb.

10.2. A tájékoztató

Jelentkezéskor kell kiadni, de össze lehet vonni az értesítővel.

Tartalmaznia kell:

a versenyen kívüli gyalogmenetek távját, szintkülönbségét, a szalagozások színét;

a verseny 0 idejét, az indítási időközöket;

a versenypályák pontos távját, szintkülönbségét, ellenőrző pontok számát;

az ellenőrző pontok megadási módját, felszerelését, a pontérintés igazolásának módját;

a térképet le kell-e adni a célban;

helyi szállítással, öltözéssel, mosdással, WC, elsősegéllyel kapcsolatos tudnivalókat;

a hazautazással kapcsolatos tudnivalókat;

a szállással kapcsolatos tudnivalókat;

eltévedt versenyzők jelentkezési helyét (telefonszám);

egyéb tudnivalókat (edzéslehetőség, szórakozás, kulturális lehetőségek, stb.).

11. A térkép

Az IOF érvényes jelkulcsa alapján készüljön;

valósághűen ábrázolja a versenyterep síkrajzát, terepfedezetét, vízrajzát és domborzatát;

nemzetközi versenyeken feleljen meg az IOF előírásainak;

hazai versenyek esetén feleljen meg a jelkulcsnak.

11.1. A méretarány

Általában 1:15000, indokolt esetben 1:10000.

11.2. Az alapszintköz

Általában 5m, indokolt esetben ennél kisebb is lehet.

11.3. A térkép anyaga

Ha a térkép nem vízhatlan anyagból készült, akkor a versenybíróságnak lehetőleg fóliát kell biztosítania. Amennyiben a rendezőség e kötelességének nem tud eleget tenni, akkor ezt a versenyértesítőben a nevezők tudomására kell hozni.

11.4. A terepről készült előző tájfutó térkép

Amennyiben a terepről előzőleg már készült tájfutó térkép, akkor azt a versenyközpontban ki kell függeszteni.

11.5. A térképen feltüntetendő adatok

A térkép neve;

méretaránya;

alapszintköz;

a térkép kiadója sokszorosító üzem;

megkülönböztető jel (K szám);

a helyesbítő(k) neve, és a helyesbítési területek;

a rajzoló neve, a rajzolás módja;

ha védett területre esik a védettség foka;

területi elhelyezkedése;

amennyiben lehetséges a hatóságok, területgazdák, erdészetek, vadásztársaságok címe.

12. A versenypályák, versenyterület

12.1. A versenypályák

12.1.1. A fokozatok

A megfelelő technikai színvonal a legfontosabb.

A pályák technikai és fizikai nehézségi fokát jelöli, ezek lehetnek: E, A, B, C.

12.1.2. A győztes idők

A megfelelő tájékozódási technikai színvonallal és fizikai igénybevétellel kell a győztes időket megtervezni.

Nem	Korcsoport	Fokozat	Klasszikus	Rövid távú	Hosszú távú	Váltó
F	10		20
F	12		30
F	14		40	20		30
F	16	E, A, B	50	20		40
F	16	C	40
F	18	E, A, B	60	20	100	50
F	18	C	50
F	20	E, A	70	25	120	55
F	20	B, C	60
F	21	E	90	25	150	60
F	21	A	85		150
F	21	B	70
F	21	C	60
F	35		70	20	100	50
F	40		60		90
F	45		55		80	40
F	50		50		70
F	55		45		65	30
F	60		40		60
F	65		35		60
F	70		35		60
F	75		35		60
F	80		35		60
F	85		35		60

Nem	Korcsoport	Fokozat	Klasszikus	Rövid távú	Hosszú távú	Váltó
N	10		20
N	12		25
N	14		30	20		25
N	16	E, A, B	40	20		30
N	16	C	30
N	18	E, A, B	50	20	80	40
N	18	C	40
N	20	E, A	55	25	90	45
N	20	B, C	45
N	21	E	65	25	100	50
N	21	A	60		100
N	21	B	50
N	21	C	45
N	35		50	20	80	40
N	40		45		70
N	45		40		60	30
N	50		35		50
N	55		30		50
N	60		30		50
N	65		30		50
N	70		30		50
N	75		30		50
N	80		30		50
N	85		30		50

Ahol fokozat megjelölés nem szerepel a kategórián belül, ott a javasolt győztes idő valamennyi fokozatra érvényes;

ahol a győztes idő nem szerepel a rövidtávú és váltóversenyek esetében, akkor az előző, vagy a következő korcsoport győztes ideje az irányadó;

hosszú távú versenyek csak azoknak a korcsoportoknak rendezhető, ahol a győztes idő szerepel.

12.1.3. A versenypálya távja

Légvonaltáv: a rajttól a célig kell mérni az ellenőrző pontok között légvonalban, szalagozott úton a szalagozás mentén. Ezt a távot kell megadni legkésőbb a tájékoztatóban.

Optimális táv: a pályakitűző által feltételezett legjobb útvonal mentén mért távolság. Nem kell megadni.

12.1.4. A versenypálya szintkülönbsége

Az optimális útvonalon végighaladva az emelkedő szakaszok szintkülönbségeit kell összeadni.

12.1.5. Éjszakai versenypálya

Az éjszakai versenyek győztes ideje megegyezik a klasszikus távú győztes időkkel.

Pályatervezésnél, azonos technikai szint esetén a pálya táv- és szintadatait 25%-kal csökkenteni kell.

Éjszakai verseny csak F, N 21, 20, F18, közép- és időskorú korcsoportban lehet rendezni.

12.1.6. A győztes idők csökkentése

Többnapos (több rendező), többfordulós (azonos rendező) versenyeknél, ha a versenynapok száma 3, vagy meghaladja azt, klasszikus távon a győztes időket 20%-kal csökkenteni kell.

12.1.7. A versenyidő

Az az időtartam, amely egy-egy versenyző számára rendelkezésre áll a pálya teljesítéséhez;

a versenyidőt a versenybíróság határozza meg, a tájékoztatóban hozza a résztvevők tudomására. Ha nincs megadva, akkor az alább megadottak érvényesek:

hosszú távú versenyen : 300 perc,

klasszikus távú versenyen : 180 perc,

rövid távú versenyen : 60 perc,

váltóversenyen : 120 perc.

12.2. A versenyterület

12.2.1. Terepalkalmasság

A terep alkalmas legyen tájfutó térkép készítésére és ezen tájfutó pálya kitűzésére.

13. Tilos területek

13.1. Térképen tiltott területek

A térképre berajzolt tiltott területekre a versenyzők nem léphetnek be.

13.2. Környezetvédelmi és természetvédelmi előírások

A természetvédelmi hatóság engedélyében előírt környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat messzemenően figyelembe kell venni.

13.3. Magántulajdonú erdők

Ha a versenyterület magántulajdonú erdőt érint, a tulajdonos engedélyét meg kell szerezni, vagy a területet le kell tiltani.

14. Pályaberajzolások és egyéb nyomtatások a térképen

14.1. Jelölések az előre berajzolt versenyzőtérképen

A térkép kiadása óta bekövetkezett változásokat, amennyiben a pályakitűzés során nem sikerült elkerülni, utólag rá kell vezetni a versenyző térképére;

javítani kell a változásokat az átmenetekben, ha azok befolyásolják az útvonalválasztást;

javítani kell a változásokat az ellenőrző pont 100 m-es sugarú környezetében;

a rajt helye egyenlő oldalú háromszöggel jelezve. A háromszög oldalhossza 7 mm, egyik csúcsa az ellenőrző pont felé mutat. A rajt helye a háromszög középpontjában van, amit külön nem szabad jelölni beszúrással vagy ponttal;

az ellenőrző pontok helye 5-6 mm átmérőjű körrel jelölve. A kör középpontja a tereptárgyra esik, amit külön beszúrással vagy ponttal nem szabad jelölni;

az ellenőrző pontokat a rajttól a célig egyenes vonallal, érintési sorrendben össze kell kötni;

a cél helye két azonos középpontú 5 illetve 7 mm átmérőjű kör közös középpontja, amelyet külön nem szabad jelölni beszúrással vagy ponttal;

kötelezően követendő szalagozott útvonalak, ahol a terepen szalagozás van a versenypályán. Ezeket az útvonalakat szaggatott vonallal kell jelölni (ellenőrzőpontról való kivezetés, befutópont és a cél között, stb.);

tiltott területek, ahová bármilyen okból tilos a belépés. 1 mm vastag kontúrvonallal határolt, ferdén bevonalkázott terület;

veszélyes terület, mely 1 mm vastag kontúrvonallal behatárolt, mindkét irányban bevonalkázott terület;

fontos kereszteződések (pl.: pallók, alul- illetve felüljárók), melyeket kifelé hajló ívelt vonalpárral )( kell jelölni a térképen;

frissítőhely, ha az nem ellenőrző ponton van. Helyét a pohár jelképével kell a térképen jelöni;

elsősegély hely, amit a térképen + jellel kell feltüntetni;

az ellenőrző pontok mellett a pont sorszámát, esetleg kódját fel kell tüntetni;

a kategória feliratot a térképen fel kell tüntetni;

az írások irnya nyugat-kelet legyen és ne fedjen el a térképen lényeges részeket. Minden jelölést meg kell szakítani, ha az lényeges részt takar el;

minden utólagos felülnyomás, berajzolás színe lilás-piros (PMS bíbor).

14.2. Az ellenőrző pont környezete

Az ellenőrző pont közelében térképhiba nem lehet. Az ellenőrző pont 100 méteres sugarú környezetében a térkép ábrázolja hibátlanul és hiánytalanul a terepet, a méretarány által elviselhető ábrázolhatóság mértékéig.

14.3. Tilos jelölések az előre berajzolt térképen

Versenyközpont, előrajt, versenyen kívüli szalagozások, más pályákról információk (ellenőrző pontok, kategória-felirat).

14.4. Egyéni berajzolás utasítástérkép alapán

Utasítástérképről való berajzolás esete csak nem rangoroló egyéni versenyen alkalmazható;

e módszer alkalmazása esetén a megfelelő feltételekről a rendezőségnek kell gondoskodnia;

a versenyzők üres térképet kapnak a rajtjuk előtt, amelyre majd átvezetik az összes utólagos térképjavítást, és a versenypályát;

az utasítástérképet rajt után kell elhelyezni, s a versenyzők a saját idejükből rajzolják át a versenypályát és a javításokat.

15. Pontmegnevezések

Az ellenőrző pontokat méretének megfelelően kell megnevezni;

a pontmegnevezés a térkép kiegészítője, ezért szerepeljen benne a síkrajzi, vagy domborzati elem illetve tereprészlet neve, s az esetleges jellegzetessége, amelyet a térkép nem ábrázol;

az azonosításra betű vagy szám használható;

a pontmegnevezések megadhatók a tájékoztatóban vagy maradandóan felragasztva az előre berajzolt versenyzőtérképen;

a pontmegnevezéseken fel kell tüntetni a kategóriát, a távot, a szintkülönbséget;

15.1. Szöveges pontmegnevezés

Tartalmazza a sorszámot, az azonosításra használt betű vagy számjelet és a szöveges meghatározást;

a fiatalabb korcsoportokban (10, 12), C és Nyílt fokozatokban ajánlott.

15.2. Jelképes, szimból pontmegnevezés

Az IOF az ellenőrző pontok megnevezésére egységes jelképrendszert dolgozott ki, a szöveges megadásban rejlő nyelvi ellentmondások kiküszöbölésére;

a nemzetközi versenyeken csak ilyen módon lehet megadni a pontmegnevezéseket;

hazai versenyen ajánlott;

az IOF előírásait a jelekre és nagyságra be kell tartani.

16. Szalagozások a terepen

16.1. Piros (narancs) - fehér színnel

Ez lehet: az előrajt és a térképrajt között, a pályán bárhol ahol a versenybíróság szükségesnek tartja, ilyenkor a szalagozás elejét ellenőrző pontnak kell képeznie, befutószakaszokon az utolsó pont és a cél között, ha a befutás nem egyértelmű, váltóversenyen a cél és a rajt között.

16.2. Két különböző elütő színnel

Térképen tilos bejelölni!

Ez lehet: versenyközpont (cél) előrajt között, versenyközpont cél között.

16.3. A körbekerítés

Lehetőleg folyamatos, sárga kordonnal történjen.

A térképpel összhangban kel megjelölni a terepen a következő esetekben: veszélyes területek, tiltot területek, versenyzők elöl elzárt terület, karantén, lehet rajt- vagy célkarantén. Ezt a térképen tilos jelölni.

16.4. Szalagozások karbantartása

A versenybíróság köteles arról gondoskodni, hogy a verseny egész ideje alatt jól követhetők legyenek a szalagozott útvonalak. A verseny végén a szalagozások lebontása a versenybíróság feladata.

17. Az ellenőrző pont

17.1. Az ellenőrző pont meghatározása

Az ellenőrző pont a versenypálya megjelölt tereppontja. Az ellenőrző pont lehet a terepnek bármely a térképen azonosítható síkrajzi, vízrajzi, domborzati, növényzeti eleme vagy annak részlete. Élő vadászati objektumra ellenőrző pont nem telepíthető.

17.2. Az ellenőrző pont bemérése

A közelben lévő összes tájékozódásra alkalmas ponttól mérve a helyén kell lennie. A bemérés pontossága térképen elmért 1 mm-es távolság a méretaránynak megfelelően. Az ellenőrző pont 100 m-es sugarú környezetében térképhiba nem lehet.

17.3. Az ellenőrző pont megjelölése a terepen

Minden ellenőrző pontot bójával kell megjelölni;

a bója a térképen jelzett tereptárgyra legyen elhelyezve úgy, hogy a versenyző számára akkor váljon láthatóvá, amikor a tereptárgyat eléri. A bója pontos helye legyen összhangban a pontmegnevezéssel;

a pont úgy legyen telepítve, hogy megtalálásának nehézsége ne függjön más versenyzők jelenlététől.

17.4. A bója

17.4.1. Alak

Három négyzet által határolt hasáb, minden oldala 30x30 cm-es és átlósan osztott.

17.4.2. Szín

Átlója mentén fehér és narancs (PMS 162) vagy fehér és piros.

17.4.3. Az éjszakai verseny

Éjszakai versenyen az előbbieken kívül legyen a bójába erősítve egy piros fényű fényforrás, amely a teljes versenyidő alatt minden irányból láthatóan, azonos erősségű, de nem erős fénnyel világít illetve villog;

megengedett a bója mindhárom oldalára fényvisszaverő anyag felhelyezése a világítás helyett.

17.5. A kód

A pontmegnevezés és az ellenőrző pont azonosításának nyomatékosítására szolgál.

17.5.1. A betűkód

Az ABC nagybetűi használhatók egy vagy kétbetűs változatban.

17.5.2. A számkód

A számok 31-től használhatók felfelé. Az összetéveszthető kódok (66, 68, 86, 89, 98, 99) nem használhatók.

17.5.3. Méret, szín

A betűk vagy számok 50-100 mm magasak és 5-10 mm vonalvastagságúak, fehér alapon, fekete színűek.

17.5.4. Az elhelyezés

Úgy kell elhelyezni, hogy lyukasztás közben a versenyző világosan leolvashassa.

Ez az alábbi módszerekkel érhető el:

a bója mindhárom oldalfelületére van elhelyezve (oldalról olvasható);

az állványra a jelző eszközök közé van elhelyezve (felülről olvasható);

a bója felső széle felett egy függőlegesen rögzített tábla két oldalára van elhelyezve (oldalról olvasható).

17.6. Az ellenőrző pontok felvezetése

A verseny előtt a pályakitűzőnek kell felvezetnie az ellenőrző pontokat;

ha nem ő vezet fel, akkor csak olyan személyre bízhatja, aki ismeri az ellenőrző pont helyét. A felelős ebben az esetben is a pályakitűző;

ha a pályakitűző hiteltérdemlően meggyőződött a felvezetésről, értesíti a rajtszemélyzetet a verseny indíthatóságáról.

17.7. A pontérintés igazoló felszerelés

A pontérintés igazolását maga a versenyző végzi. Az igazoló felszerelés lehet:

lyukasztó;

zsírkréta (lehetőség szerint kerülendő).

17.8. A pontfelszerelések azonossága

A pontfelszereléseknek azonosnak kell lennie egy pálya minden pontján. Elegendő lyukasztó legyen minden bója közvetlen közelében.

17.9. Az ellenőrző pont őrzése

A lehetőségeitől függően a versenybíróság dönti el, hogy az ellenőrző pontokat őrizteti vagy nem. Ha az ellenőrző pontokat nem őrzik, akkor az ebből származó következmények a versenybíróságot terhelik. Ha az ellenőrző pontot nem őrzik szórócédulát kell alkalmazni. A szórócédula a megsérült vagy megsemmisült pont helyét jelzi. Ebben az esetben a tény megállapítása után a pont érintését az ellenőrző bírónak el kell fogadnia. Az ellenőrző pont őrzése esetében a pontőrnek az alábbiakat kell betartania: a számára kijelölt helyen kell tartózkodnia, viselkedésével, felszerelésével ne befolyásolja a futókat a pont keresésében, nem tarthatja fel a versenyzőket, nem adhat felvilágosítást a verseny állásával kapcsolatban, ha lehetősége van rá, akkor jegyezze fel a futók rajtszámát és átfutási idejét. Ha a pontőr ellenőrzi a pontfogási sorrendet és hibát észlel, feljegyzi a futó rajtszámát és azt az ellenőrző bírónak jelzi.

17.10. Ellenőrző pontok a terepen

Az ellenőrző pontok egymástól való távolsága nincs szabályozva, de hasonló jellegű pontok csak ellentétes terepi környezetben lehetnek 100 m-nél közelebb egymáshoz. A térkép széléhez 8 mm-nél közelebb csak akkor lehet ellenőrző pontot kitűzni, ha feltűnő sík-, vízrajzi, fedettségi vagy domborzati záróvonal van.

17.11. Az ellenőrző pontok felhasználása

Egy ellenőrző pont egy versenyen egy kategóriában (váltószakaszon) csak egyszer szerepelhet. Két vagy többnapos versenyen ugyanaz az ellenőrző pont felhasználható, de csak más kategóriában.

17.12. Különleges ellenőrző pontok

Befutópont: a verseny utolsó ellenőrző pontja, amely még tájékozódási feladatot kell, hogy jelentsen a futónak;

Frissítőpont: minden 10 km-nél hosszabb pályán a pálya 60%-nál - kötelező felállítani. Nemzetközi versenyeken az egy óra feletti győztes idejű pályákon 30 percenként kell frissítőpontot felállítani. Az időjárás függvényében a rövidebb pályákon is lehet frissítőpontot alkalmazni. A kínálatban tiszta ivóvíz mindig szerepeljen, a frissítő alkalmazkodjon az időjáráshoz;

Közönségpont: a TV, rádió, sajtó, nézők számára lehetővé teszi egyes ellenőrző pontok megtekintését. Az ott tartózkodókra a pontőrökre leírtak az érvényesek.

17.13. Az ellenőrző pont bontása

Akkor történhet meg, ha minden futó célba ért, vagy a még pályán lévő futó versenyideje lejárt. A bontó köteles teljes bontást végezni.

18. A versenyzőkarton

18.1. A versenyzőkarton átadása

A versenybíróság a pontérintés igazolására versenyzőkartont köteles adni a rajt előtt vagy legkésőbb a térképen kiadni. A kiadás módját előre közölni kell.

18.2. A versenyző felelőssége

Egyértelmű és megfelelő helyre, megfelelő sorrendben történő lyukasztásért a versenyző a felelős. A versenyzőnek a versenyzőkartont a célban le kell adnia.

18.3. A versenyzőkarton ellenőrzése

A rendező jogosult a kartonokat a kijelölt ellenőrző pontokon ellenőrizni. Ha az ellenőrzéskor a szigorúan előírt sorrenddel probléma van, akkor:

ha az ellenőrzést pontőr végzi, akkor feljegyzi a rajtszámot és azt jelzi az ellenőrző bírónak;

ha versenybíró végzi az ellenőrzést, akkor nem végzi el a lyukasztást.

18.4. A lyukasztó megsemmisülése

Ha a lyukasztás nem a versenyző hibájából hiányzik törött vagy eltűnt lyukasztó a versenyzőt nem lehet kizárni, a pontérintést el kell fogadni.

18.5. A versenyzőkarton megsemmisülése

Ha a versenyzőkarton megsemmisült vagy elveszett, de a pontfogás hitelt érdemlően megállapítható, annak elfogadásáról az ellenőrző bíró jogosult dönteni.

18.6. A versenyzőkarton védelme

A versenyzőkarton védelme a versenyző feladata, de az értékelésnél az alkalmazott védelem nem akadályozhatja a versenybíróság munkáját. A versenyzőkarton lehetőleg ellenálló anyagból készüljön és ne legyen nagyobb, mint 10x21 cm.

19. A rajt

19.1. A rajt elhelyezése

A rajthelyet szabadban kell elhelyezni. A rajtban elég hely álljon a versenyzők bemelegítésére. A rajtot úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodók ne lássák az éppen indulók útvonalválasztását. A rajt közelébe ideiglenes WC-t kell telepíteni.

19.2. Az előrajt

A versenyterület kezdete, a versenyzőket itt szólítják. Itt kell elhelyezni a nagy számlapú órát vagy más időjelző szerkezetet, hogy a versenyzők egyértelműen megállapíthassák a rajtidőt. Az óra a belépő versenyzők idejét mutassa. Az előrajt legnagyobb távolsága a rajttól 300 m.

19.3. Az időrajt

Az időmérés kezdete;

meg kell jelölni rajt felirattal;

a rajtóra mindig a vonalában tartózkodó versenyző idejét mutatja.

19.4. A térképrajt

A tájékozódási feladat kezdete, ez azonos lehet az időrajttal. Ha a térképrajt nem azonos az időrajttal, akkor azt lyukasztó nélküli bójával kell megjelölni a terepen. A bemérés pontossága a térképen lemért 1 mm-es távolság a mérataránynak megfelelően. Jelölése a térképen egyenlő oldalú háromszög. A térképrajt legnagyobb távolsága az időrajttól 300 m.

19.5. A térkép átvétele

A versenyző önállóan veszi el a térképet;

a kiadás történhet a rajt előtt (legfeljebb 1 perc), a rajt pillanatában, a rajt után;

a versenyző csak egy térképet vehet el, a kategóriájának összekészített térképek közül;

a versenybíróság köteles gondoskodni arról, hogy a versenyző időveszteség nélkül, egyértelműen megtalálja a saját vagy a kategóriájának a térképét.

19.6. A rajtolás

Egyéni rajt: a versenyzők a kategóriájukon belül egyénileg, azonos időkülönbséggel legalább 1 perc rajtolnak. Más kategóriák versenyzői különböző pálya esetén indulhatnak egyszerre.

Tömegrajt: az adott kategória minden versenyzője egyszerre indul, több kategória tömegrajtja lehet egyidőben;

Időkivárás: előző teljesítmények időkülönbségével történő rajtoltatás.

19.7. A felkészülési idő

A rajt előtt a versenyzők számára 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

19.8. A rajtlekésés

Ha a versenyző a versenybíróság hibájából kési le a rajtot, akkor új rajtidőt kap. Ha a versenyző saját hibájából kési le a rajtot. akkor a lehető legrövidebb idő alatt ki kell engedni, de új rajtidőt nem kap.

19.9. Rajtoltatás a napszak függvényében
Versenyszabályzat 2.2.1. és 2.2.2. pontja.
19.10. Időkiegyenlítés

Az előző teljesítmények különbségével történő rajtolás. Többnapos verseny esetén az utolsó nap időkiegyenlítéssel is történhet a rajt. Egyéni rajttal rendezett váltóverseny esetén a második futók időkiegyenlítéssel rajtolnak.

19.11. Tömegrajt

Az adott kategória minden versenyzője egyszerre rajtol. Váltóversenyeknél alkalmazandó forma.

20. A cél

20.1. A cél elhelyezése

A cél a pálya végpontja. A célt mindig a szabadban kell elhelyezni. A cél kiválasztásánál figyelemmel kell lenni:

a közönség elhelyezésére;

a látható befutószakaszra;

a parkolásra;

a higiéniás követelményekre;

árusítási lehetőségekre, büfé telepítésére.

20.2. Cél felépítése, megjelölése

A cél pontos helyét a terepen meg kell jelölni célfelirattal. Ezt jól láthassa a befutó versenyző és merőleges legyen a befutás irányára. Éjszakai versenyen a célfeliratot meg kell világítani. A befutószakasz végét a cél előtt úgy kell kialakítani, hogy a futók a közönségtől el legyenek választva (kordon). A befutófolyosó olyan széles legyen, hogy a futók a célig előzni tudják egymást (1-3 m). A bemérés pontossága a térképen lemért 1 mm-es távolság a méretaránynak megfelelően. Jelölése a térképen közös középpontú kettős kör. A célvonalról indítani tilos, kivéve a váltóversenyt.

20.3. A célbaérkezés

Célba érkezett versenyző az, aki a cél síkját felsőtestével elérte. Az időt a cél síkjában kell mérni. Csapatversenynél az utolsónak beérkező csapattag idejét kell mérni.

20.4. A célvonal mögötti terület

A célvonal utáni terület a befutófolyosó folytatásaként egy folyamatosan szűkülő folyosó, itt már nem előzhetik ki egymást a versenyzők, a beérkezési sorrendet be kell tartani. E folyosó végéig tart a versenyterület. A versenyterület végéig a futó köteles a versenyzőkartonját leadni, vagy a térképet, ha ezen történt a lyukasztás, valamint a térképet, ha a versenybíróság azt meghatározza. Ha a versenyterületről a versenyző kilépett, a verseny befejezéséig oda nem térhet vissza.

20.5. Egészségügyi és higiéniás ellátás

A versenybíróság köteles a célban egészségügyi ellátást (mentő, orvos, egészségügyi szakszemélyzet) biztosítani. A célban öltözési, tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. A cél közelében ideiglenes WC-t kell telepíteni.

20.6. A versenyzőtérkép leadása

Köteles a versenybíróság a térkép leadást előírni:

ha a pontérintés igazolása a versenyzőtérképen történt;

első ízben használták fel és a rajtolás és a célbaérkezés időben átfedi egymást;

váltóversenyen az információ átadás megakadályozása érdekében.

Abban az esetben, ha a térképet nem először használják a versenybíróság dönt az elvételről. A térkép beszedése esetén a versenybíróság köteles ezt a tényt közölni, arról gondoskodni, hogy minden egyesület visszakapja a beszedett térképet az utolsó rajt után, vagy az eredményhirdetéskor, vagy legkésőbb az eredményértesítővel együtt. A térképet le nem adó versenyző a versenyből ki kell zárni, ellene eljárás indítható.

21. A váltó

21.1. A váltóhely elhelyezése

A váltóhely a versenypálya kezdete és végpontja;

minden esetben a szabadban kell elhelyezni, s a váltóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a befutó versenyzőt láthassa a váltótársa, és a váltózónában egymás mellett futhassanak.

21.2. A váltóhely felépítése és megjelölése

A váltóhely befutószakaszból, célból, váltózónából, térképrajtból áll. A befutószakasz és a cél felépítésére a Versenyszabályzat 20.2. pontja a mérvadó. A váltózóna a célnál kezdődik és a versenyzők ez után veszik el a térképüket a térképrajtig vezető útvonalon. A térképrajt felépítésére a Versenyszabályzat 19.4. pontja a mérvadó. A befutószakasz végét célfelirattal, a váltózóna kezdetét rajtfelirattal kell ellátni. Jelölése és a bemérése pontosságára a célnál és a térképrajtnál leírtak a mérvadóak.

21.3. A váltóverseny

A rajt lehet: tömegrajt (ez ajánlott), egyéni rajt, ez esetben a második futóknak időkivárás. A rajtoltatásra a Versenyszabályzat 19.6. pontja a mérvadó.

Váltás a váltózónában történik kézérintéssel, az időmérés a célbaérkezésig tart és ettől az időponttól kezdődik. A váltóban minden futó egyéni pályát teljesít, melyre az egyéni versenypályák szabályai érvényesek. A váltóknak összességükben azonos pályát kell teljesíteniük, ehhez a kombinációs módszereknél a megfelelő formát kell alkalmazni. A váltószakaszok száma minimum 3, felső határa nincs korlátozva, de a kiírásban a váltószakaszok számát közzé kell tenni. A befutó versenyzőről tájékoztatást kell adni. bemondás, kiírás, átfutás vagy más módszerrel. A tájékoztatás elmaradásáért a rendezőt terheli a felelősség.

21.4 A váltóformák

Egyenes váltó: az egyes váltószakaszokat futók azonos pályát futnak.

Pályafelcserélős váltó: a váltószakaszok számának megfelelő számú pályát a váltók nem azonos sorrendben teljesítik.

Rész-pályafelcserélős váltó: a váltószakaszok számának megfelelő számú pályát egy közös ponttal két részre bontják, s a pályarészeket a váltók nem azonos sorrendben teljesítik.

Szakaszkombinációs váltó: a váltópályát több szakaszra bontják, a szakaszokat a váltók nem azonos sorrendben teljesítik.

Bármilyen más kombinációs rendszer megvalósítható, ha eleget tesz annak a követelménynek, hogy a váltók összességükben azonos pályát teljesítenek.

22. Eredménymegállapítás

22.1 Az időmérés

22.1.1. A verseny időszámítása

A versenybíróság meghatározza az első rajt idejét és a továbbiakban minden időt ehhez viszonyít.

22.1.2. Időmérés a rajtban és a célban

Az időmérés pontossága másodpercben vagy századpercben történik, nemzetközi versenyen kizárólag perc, másodperc;

a rajt időmérése a rajtvonalon történik, a rajt pillanatát rövid hangjellel kell jelezni;

a célban az időmérés a célvonalon történik, amikor a versenyző felsőtestével a cél síkját elérte.

22.2. A helyezések

22.2.1. A helyezések megállapítása

Egyéni versenyen a futó eredménye a rajttól a célig felhasznált idő;

váltóversenyen a váltócsapat eredménye a váltószakaszokon elért időeredmények összege, nem értékelhető az a váltó amelyik nem egy egyesület tagajiból állt össze, de a váltótagok minősítést szerezhetnek;;

egyéni-csapatversenyen a csapat eredménye a csapat tagjai által elért időeredmények összege;

csapatversenyen a csapat eredménye az utoljára befutott csapattagnak az időeredmény;

többfordulós versenyen a fordulók időeredményének az összege adja meg a végeredményt.

22.2.2. Holtversenyek eldöntése

Egyéni versenyen, ha az egyfordulós verseny a holtversenyt eldönteni nem lehet, a versenyzők azonos helyezést érnek el, a következő helyezés üresen marad. Váltóversenyen az utolsó futók befutási sorrendje határozza meg a sorrendet, egyenlőnek mért időeredmények esetén célbírói döntés határozza meg a sorrendet. Tömegrajtos vagy időkiegyenlítéses versenyen holtverseny nincs, a sorrendet bírói döntés határozza meg. Időkiegyenlítésnél előbb végez, aki aznap rövidebb időt ért el. Többfordulós versenyen, egy- vagy többfordulós egyénicsapatversenyen a holtversenyt az elért helyezési pontok alapján kell kihirdetni. Jobb helyezést jelent a kevesebb helyezési pont. Egyéni-csapatverseny esetén a helyezési pontokat csapattagonként és fordulónkként kell összegezni.

22.2.3. Nem értékelhető versenyző:

nem érintett ellenőrző pontot;

a versenyt feladta;

a versenyidőt túllépte;

nem sorrendben érintette az ellenőrző pontokat;

a versenyzőkartont elhagyta, vagy másra bízta;

a váltó vagy csapat melynek tagja volt nem volt teljes létszámú;

a versenybíróság kizárta;

az indulási feltételeknek (Versenyszabályzat 3.1.3. pontja) nem tett eleget.

23. Eredményközlés

23.1. Az eredménytájékoztatás

A befutók eredményét minden kategóriában közzé kell tenni az egész verseny folyamán.

23.2. Az eredményhirdetés

Az eredményhirdetést lehetőleg a verseny színhelyén, ünnepélyes keretek között kell megtartani. Csak az ellenőrző bíró által jóváhagyott eredményt lehet kihirdetni. Többnapos versenyeknél mindegyik nap ellenőrző bírója írásban kell, hogy nyilatkozzon az eredmény kihirdethetőségéről.

23.3. Az eredményértesítő

A hivatalos eredményt négy héten belül kell megküldeni minden résztvevő egyesületnek és minden területileg illetékes szakszövetségnek;

az eredményértesítő tartalmazza a helyezést, a versenyző nevét, egyesületét, az elért eredményt, a megszerzett minősítést, a minősítés megállapításához szükséges adatokat;

váltóversenynél tartalmazza a váltótagok eredményét, valamint az előbb felsoroltakat. Kombinációs versenynél a kombinációknak is szerepelnie kell.

24. A versenyző felszerelése és segédeszközök

24.1. Felszerelés

24.1.1. Versenyző ruházata

Sportszerű, közízlést nem sértő, legalább trikó és nadrág.
A versenybíróság előírhat kötelezően viselendő ruházatot, és meg is tilthat bizonyos felszerelés viselését.

24.1.2. a rajtszám

A rendezőség által adott rajtszámot jól láthatóan kel a mellen viselni, nem hajtható össze. Legnagyobb mérete 25x25 cm lehet.

24.2. Segédeszközök

24.2.1. A versenybíróság által biztosított:

A térkép, a versenyzőkarton és a pontmegnevezés.

24.2.2. A versenyző által felhasználható:

A tájoló, az óra, lámpa, térképtartó.

25. A sportszerűség

Ha a verseny helye előre ismert, a terep látogatása tilos. Ha a terepet kiírásban közzéteszik az egyúttal edzészárlatot is jelent;

ha a verseny helye előre nem ismert, a rendezők tartsák titokban, a versenyzők ne próbálják kideríteni;

a versenyen nem indulhat az, aki a verseny bizalmas adatainak rajt, cél, ellenőrző pont, versenypálya birtokában van;

újonnan javított és rajzolt térképen rendezett versenyen a térkép javítói, rajzolói mindaddig nem indulhatnak, amíg a térkép terjesztésre nem kerül;

a versenyző nem szerezhet sportszerűtlenül előnyt abból, hogy társával tartósan együttfut, tájékozódik;

a dopping minden formája tilos;

mindennemű versenyen kívüli indulás tilos.

26. Viselkedés a versenyen

Csendesen, feltűnés nélkül, egyedül köteles a futó versenyezni és a természetvédelmi előírásokat a legmesszebbmenőkig betartani;

a versenyfeladat teljesítéséhez idegen segítséget nem vehet igénybe a versenyző. Az eltévedt vagy megsérült versenyző, ha igénybe vehet segítséget, de ezzel a versenyt feladta. A versenyző, ha igénybe vett idegen segítséget a versenyből kizárják;

a sérült versenyzőnek való segítségnyújtás kötelező amennyiben a sérült igényli a segítséget. A segítség elmulasztása súlyos sportszerűtlenségnek minősül, a versenyből való kizárást vonja maga után;

szalagozást Đversenyszabályzat 16.1., 16.2 végig kötelező követni, ennek megszegése a versenyből való kizárást vonja maga után;

célbaérkezés után csak az ellenőrző bíró külön engedélyével lehet visszatérni a versenyterületre;

a versenyt feladó vagy eltévedt versenyző köteles a legrövidebb időn belül a célban vagy a tájékoztatóban megjelölt helyen személyesen vagy telefonon jelentkezni, a versenyzőkartonját és térképét leadni. Tilos a többi még versenyben léve futónak segítséget adnia;

az eltévedt vagy megsérült versenyző, ha a célban nem jelentkezik akkor eltűntnek számít, ezután egyesülete és a versenybíróság a versenyterepen őt keresni köteles. Ha a keresés eredménytelen, az eltűnést be kell jelenteni a rendészeti és erdészeti szervek felé. Elmulasztott jelentkezés esetén a versenyző kötelezhető a keresés által okozott anyagi károk megtérítésére;

a verseny résztvevői kötelesek a versenybíróság utasításait betartani és ne kíséreljék meg a verseny eredményét sportszerűtlen magatartásukkal befolyásolni;

a rendezőknek a versenybíróság elnökének utasításait be kell tartani;

a tájékozódási futó versenyen mindenki saját felelősségére indul.

27. Az óvás

27.1. Az óvás beadása

Óvást adhat be a csapatvezető, az edző, a versenyző.

27.2. Az óvás tárgya lehet:

a versenykiírás;

a versenyértesítő;

a tájékoztató;

a pálya bármely része vagy jellemzője;

a versenyeredmény;

az eredményértesítő;

a versenyszabályzat megsértése a résztvevők vagy a rendezők részéről.

27.3. Az óvás módja

Az óvás csak írásban történhet, az óvott téma megjelölésével, indoklásával, aláírással és az egyesület megnevezésével;

az óvás benyújtható az ellenőrző bírónak, a versenybíróság bármely tagjának, a rendező szervezetnek;

az óvni szándékozó személyt gátolni, félrevezetni nem szabad, szükség esetén papírt, íróeszközt is biztosítani kell számára;

az azonos szöveggel benyújtott óvás, ha azt többen is aláírták, külön-külön óvásnak minősül és külön-külön befizetési kötelezettséggel jár;

az óvás, ha az a helyszínen történt, akkor az óvási díjat a versenytitkárnak kell befizetni, ha a verseny előtt vagy után történt az óvás, akkor az óvási díjat az óvás benyújtása után 24 órán belül postára kell adni;

az óvást átvevő személy átvételi elismervényt köteles adni, ezen pedig fel kell tüntetni az időpontot és az átvevő személyt, az óvó személyt és lakcímét.

27.4. Az óvás időpontja

A kiírás és az értesítő szabálytalanságait a kézhezvétel után nap 24. órájáig feladott ajánlott levélben lehet óvni;

a verseny helyszínén a rajt előtt megállapított szabálytalanságokat az észlelésük időpontjában azonnal óvni kell;

a rajt és a cél között megállapítható szabálytalanságokat a célban lehet óvni. Az óvás a versenyző célba érkezése után egy órán belül nyújthatja be;

a célbaérkezés utáni szabálytalanságokat, a kirakott eredményekkel kapcsolatos hibákat az észlelésük időpontjában azonnal óvni kell;

az eredményértesítő szabálytalanságait és a hibás eredményt a kézhezvétel utáni nap 24. órájáig feladott ajánlott levélben lehet óvni.

27.5. Az óvási díj

Az óvási díj témánként és aláírónként 500 Ft.

27.6. Az óvás elbírálása

A szabályosan benyújtott óvást az ellenőrző bíró személyesen köteles elbírálni és 48 órán belül írásban válaszolni;

a szabálytalanul benyújtott óvásokról, azok bírálatáról az ellenőrző bíró dönt;

bejelentés történhet szóban ez lehet szabálytalanul benyújtott óvás is -, s ha a jelzett szabálysértés fennáll az ellenőrző bíró köteles eljárni.

27.7. Az elbírált óvás

Ha a szabálysértés részben vagy egészben fennáll, akkor az óvást részben vagy egészben el kell fogadni. Ellenkező esetben el kell utasítani;

ha a megállapított szabálysértés az ellenőrző bíró megítélése szerint a verseny eredményét döntően befolyásolta, akkor érvényteleníti az érintett versenypálya(k) eredményét;

ha a megállapított szabálysértés a verseny eredményét döntően nem befolyásolta, mert csak jelentéktelen szabálysértés, vagy kupa- illetve emlékversenyen az adott kategóriának csak 5%-át érinti, akkor az óvás elfogadása mellet a verseny eredményét nem érvényteleníti az ellenőrző bíró;

az elfogadott óvás díját vissza kell fizetni.

27.8. A döntéssel kapcsolatos teendők

Az óvás tényét és elbírálását az eredményhirdetéskor közölni kell, kivételt képez, ha további kivizsgálás szükséges;

az óvást benyújtó személynek írásbeli választ kell kapnia (Versenyszabályzat 27.6. pont 1. bekezdés);

a versenyjegyzőkönyv megfelelő rovatába rögzíteni kell az óvást és a rá adott választ. Az óvás és a válasz lehet melléklet is.

27.9. Eredményhirdetés eredménytörlés esetén

Ha a szabálysértés több pályát érintett, minden pálya eredményét érvényteleníteni kell, az eredményt nem lehet kihirdetni;

váltóverseny eredményét nem lehet kihirdetni, ha valamelyik váltószakasz eredményét érvényteleníteni kellett;

többfordulós verseny eredményét az érvényes fordulók alapján kell megállapítani.

27.10. Teendők eredményérvénytelenítés esetén

Eredményérvénytelenítés esetén a rendező szervezet 21 napon belül köteles kivizsgálni, hogy ki követte el a szabálysértést, melynek eredménye lehet:

megállapítja a rendezők vétlenségét mert a hibát okozó személy vagy körülmény a verseny résztvevőitől független;
megállapítja, hogy a szabálysértés a rendezők részéről történt, megállapítja a felelősöket és felelősségre vonja az elkövetőket.

27.11. Az eredmény érvénytelenítése bajnokságon

Ha az eredmény érvénytelenítése bajnokságon történt a bajnokságot újra kell rendezni.

27.12. Fellebbezés

Az ellenőrző bíró döntése ellen a verseny rendező szerve szerint területileg illetékes szakszövetséghez lehet fellebbezni;

a fellebbezést az óvásra adott írásbeli válasz kézhezvételét követő nap 24. órájáig feladott ajánlott levélben lehet, a fellebbezési díj egyidejű befizetésével;

a fellebbezési díj 2000 Ft;

a területileg illetékes szövetség a fellebbezés tárgyában 21 napon belül köteles dönteni és döntését kihirdetni;

a fellebbezés elfogadása esetén a fellebbezési díjat vissza kell fizetni;

a fellebbezés kivizsgálása során felmerült költségek az elmarasztalt felet terhelik. A költségeket a fellebbezés tárgyában hozott határozatban kell rögzíteni.

27.13. Fellebbezés a területileg illetékes szakszövetség döntése ellen

A területileg illetékes szakszövetség döntése ellen szabálysértési panaszt lehet benyújtani az MTFSZ versenybizottságához.

27.14. Fellebbezés az MTFSZ versenybizottság döntése ellen

Az MTFSZ versenybizottságának döntése ellen szabálysértési panaszt lehet benyújtani az MTFSZ elnökségéhez.

28. A zsűri

Zsűri felállítására nemzetközi versenyeken van szükség;

a zsűri három tagú. Tagjait a rendezőség jelöli ki. Tagjai között nem lehet érdekelt;

a zűri határozatképes ha mindhárom tagja jelen van. A hiányzót a rendezőségnek helyettesítenie kell;

a zsűri eldönti az óvásokat, döntése végleges.

29. Szabályok megsértése

A sportszerűtlenül viselkedő versenyzőt ki kell zárni a versenyből. A kizárás tényét, körülményeit a versenyjelentésben rögzíteni kell. A kizárt versenyző egyesületét ha külföldi, a szövetségét értesíteni kell a kizárásról.

30. Nemzetközi versenyellenőr

Az ellenőr az őt kijelölő testület hivatalos képviselője;

az ellenőr fő feladata az IOF Nemzetközi Tájfutó Versenyek Szabályainak betartatása;

további feladatai: elfogadnia a verseny színhelyét, ellenőrizni, hogy a térkép az IOF normái szerint készült-e, elbírálni a pályakitűzés, a rajt, a cél helyét, ellenőrizni a pályákat nehézség, pontok helye, véletlen szerepe, térkép szempontjából, váltóverseny esetén a kombinációk ellenőrzése, ellenőrizni a szervezést szállás, étkezés, szállítás, program, költségek szempontjából, időmérő rendszer megbízhatóságának és pontosságának ellenőrzése, sajtó, TV, rádió kiszolgálásának ellenőrzése, eredményhirdetés ellenőrzése;

az ellenőr jelen kell, hogy legyen a versenyen;

az ellenőr költségeinek fizetését a rendező ország szabályai szerint kell rendezni;

az IOF hivatalos versenynaptárában szereplő versenyekre nemzetközi ellenőrt kell küldeni.

31. Versenyjelentés

Nemzetközi versenyeknél a rendező ország formanyomtatványt kap az IOF titkárságától, s ezt kell visszaküldeni egy üres térképpel valamint az elit pályák megadásával egy hónapon belül;

hazai versenyeknél minden versenynaptárban szereplő versenyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet E és A fokozatú versenyeken az MTFSZ-nek és a területileg illetékes szövetségnek, B és C fokozatú versenyen a területileg illetékes szövetségnek kell elküldeni. A jegyzőkönyv megküldése a verseny minősítő jelegének előfeltétele;

a jegyzőkönyvet négy héten belül kell a szövetségeknek megküldeni;

a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a verseny adatait, a vezértérképet, a versenybíróság elnökének és az ellenőrző bírónak a jelentését, az eredményértesítőt.

32. Vegyes rendelkezések

A versenyen történt esetleges balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a versenybíróság elnöke és az ellenőrző bíró ír alá;

a sportolók balesetbiztosításánál az általános sportbalesetbiztosítási szabályok az érvényesek;

tájfutó versenyen mindenféle doppingszer használata tilos;

jelentősebb versenyeken az MTFSZ elnöksége elrendelhet dopping- vagy szexvizsgálatot.