17. Az ellenőrző pont

17.1. Az ellenőrző pont meghatározása

Az ellenőrző pont a versenypálya megjelölt tereppontja. Az ellenőrző pont lehet a terepnek bármely a térképen azonosítható síkrajzi, vízrajzi, domborzati, növényzeti eleme vagy annak részlete. Élő vadászati objektumra ellenőrző pont nem telepíthető.

17.2. Az ellenőrző pont bemérése

A közelben lévő összes tájékozódásra alkalmas ponttól mérve a helyén kell lennie. A bemérés pontossága térképen elmért 1 mm-es távolság a méretaránynak megfelelően. Az ellenőrző pont 100 m-es sugarú környezetében térképhiba nem lehet.

17.3. Az ellenőrző pont megjelölése a terepen

• Minden ellenőrző pontot bójával kell megjelölni;
• a bója a térképen jelzett tereptárgyra legyen elhelyezve úgy, hogy a versenyző számára akkor váljon láthatóvá, amikor a tereptárgyat eléri. A bója pontos helye legyen összhangban a pontmegnevezéssel;
• a pont úgy legyen telepítve, hogy megtalálásának nehézsége ne függjön más versenyzők jelenlététől.

 17.4. A bója

17.4.1. Alak

Három négyzet által határolt hasáb, minden oldala 30x30 cm-es és átlósan osztott.

17.4.2. Szín

Átlója mentén fehér és narancs (PMS 162) vagy fehér és piros.

17.4.3. Az éjszakai verseny

• Éjszakai versenyen az előbbieken kívül legyen a bójába erősítve egy piros fényű fényforrás, amely a teljes versenyidő alatt minden irányból láthatóan, azonos erősségű, de nem erős fénnyel világít illetve villog;
• megengedett a bója mindhárom oldalára fényvisszaverő anyag felhelyezése a világítás helyett.

 17.5. A kód

A pontmegnevezés és az ellenőrző pont azonosításának nyomatékosítására szolgál.

17.5.1. A betűkód

Az ABC nagybetűi használhatók egy vagy kétbetűs változatban.

17.5.2. A számkód

A számok 31-től használhatók felfelé. Az összetéveszthető kódok (66, 68, 86, 89, 98, 99) nem használhatók.

17.5.3. Méret, szín

A betűk vagy számok 50-100 mm magasak és 5-10 mm vonalvastagságúak, fehér alapon, fekete színűek.

17.5.4. Az elhelyezés

Úgy kell elhelyezni, hogy lyukasztás közben a versenyző világosan leolvashassa.

Ez az alábbi módszerekkel érhető el:

• a bója mindhárom oldalfelületére van elhelyezve (oldalról olvasható);
• az állványra a jelző eszközök közé van elhelyezve (felülről olvasható);
• a bója felső széle felett egy függőlegesen rögzített tábla két oldalára van elhelyezve (oldalról olvasható).

17.6. Az ellenőrző pontok felvezetése

• A verseny előtt a pályakitűzőnek kell felvezetnie az ellenőrző pontokat;
• ha nem ő vezet fel, akkor csak olyan személyre bízhatja, aki ismeri az ellenőrző pont helyét. A felelős ebben az esetben is a pályakitűző;
• ha a pályakitűző hiteltérdemlően meggyőződött a felvezetésről, értesíti a rajtszemélyzetet a verseny indíthatóságáról.

 17.7. A pontérintés igazoló felszerelés

A pontérintés igazolását maga a versenyző végzi. Az igazoló felszerelés lehet:

• lyukasztó;
• elektronikus ellenőrzési rendszer;
• zsírkréta (lehetőség szerint kerülendő).

17.8. A pontfelszerelések azonossága

A pontfelszereléseknek azonosnak kell lennie egy pálya minden pontján. Elegendő lyukasztó legyen minden bója közvetlen közelében.

17.9. Az ellenőrző pont őrzése

A lehetőségeitől függően a versenybíróság dönti el, hogy az ellenőrző pontokat őrizteti vagy nem. Ha az ellenőrző pontokat nem őrzik, akkor az ebből származó következmények a versenybíróságot terhelik. Ha az ellenőrző pontot nem őrzik szórócédulát kell alkalmazni. A szórócédula a megsérült vagy megsemmisült pont helyét jelzi. Ebben az esetben a tény megállapítása után a pont érintését az ellenőrző bírónak el kell fogadnia. Az ellenőrző pont őrzése esetében a pontőrnek az alábbiakat kell betartania: a számára kijelölt helyen kell tartózkodnia, viselkedésével, felszerelésével ne befolyásolja a futókat a pont keresésében, nem tarthatja fel a versenyzőket, nem adhat felvilágosítást a verseny állásával kapcsolatban, ha lehetősége van rá, akkor jegyezze fel a futók rajtszámát és átfutási idejét. Ha a pontőr ellenőrzi a pontfogási sorrendet és hibát észlel, feljegyzi a futó rajtszámát és azt az ellenőrző bírónak jelzi.

17.10. Ellenőrző pontok a terepen

Az ellenőrző pontok egymástól való távolsága nincs szabályozva, de hasonló jellegű pontok csak ellentétes terepi környezetben lehetnek 100 m-nél közelebb egymáshoz. A térkép széléhez 8 mm-nél közelebb csak akkor lehet ellenőrző pontot kitűzni, ha feltűnő sík-, vízrajzi, fedettségi vagy domborzati záróvonal van.

17.11. Az ellenőrző pontok felhasználása

Egy ellenőrző pont egy versenyen egy kategóriában (váltószakaszon) csak egyszer szerepelhet. Két vagy többnapos versenyen ugyanaz az ellenőrző pont felhasználható, de csak más kategóriában.

17.12. Különleges ellenőrző pontok

• Befutópont: a verseny utolsó ellenőrző pontja, amely még tájékozódási feladatot kell, hogy jelentsen a futónak;
• Frissítőpont: minden 10 km-nél hosszabb pályán – a pálya 60%-nál - kötelező felállítani. Nemzetközi versenyeken az egy óra feletti győztes idejű pályákon 30 percenként kell frissítőpontot felállítani. Az időjárás függvényében a rövidebb pályákon is lehet frissítőpontot alkalmazni. A kínálatban tiszta ivóvíz mindig szerepeljen, a frissítő alkalmazkodjon az időjáráshoz;
• Közönségpont: a TV, rádió, sajtó, nézők számára lehetővé teszi egyes ellenőrző pontok megtekintését. Az ott tartózkodókra a pontőrökre leírtak az érvényesek.

17.13. Az ellenőrző pont bontása

Akkor történhet meg, ha minden futó célba ért, vagy a még pályán lévő futó versenyideje lejárt. A bontó köteles teljes bontást végezni.